Gondolom még emlékeztek, hogy január elején rögtön kutatni kezdtem közvéleményeteket, ehhez pedig egy kérdőív segítségét kértem.
A kérdőív kitöltésének ideje lezárult
Az eltérés nagyrészt annak köszönhető, hogy az egyes olvasók megosztották további ismerőseikkel is a kérdőív linkjét, és így másokhoz is eljutott az információ.
Egy kérdőívet sokféleképpen lehet kiértékelni, figyelembe véve a kitöltők nemét és életkorát, szakmai hátterét és a képzettség szintjét is. A nemet azonban jelen esetben nem lehet figyelembe venni, hiszen ez nem volt kérdés.
A kitöltők valamivel kevesebb, mint negyede a 21-30 év, 43,9%-a pedig 31-40 év közötti korcsoportokból került ki. Meg kell jegyezni ugyanakkor, hogy 20 év alattinak 1 kitöltő, 41-50 közöttinek négy, 51 vagy afelettinek pedig 11 kitöltő vallotta magát.
A kitöltők között 1-1 fő végzett szakmunkásképző iskolát és gimnáziumot, további 4 kitöltőnek környezetvédelmi kapcsolata is volt a gimnáziumi évei során. A kitöltők nagy hányada, 43,9%-a nem környezetvédelmi felsőfokú végzettséggel rendelkezik. A kitöltők 31,6%-ának azonban szakirányú felsőfokú végzettsége van, amit azért is érdemes figyelembe venni, mert a szakmai kérdésekre adott válaszok néhány esetben ezt nem tükrözik.
Környezetvédelmi szakterületen három válaszadó dolgozik, kettő a talajtisztítás területén, egy pedig környezetvédelmi háttérintézményben. További egy válaszadó egy környezetvédelmi segédanyagok forgalmazásával foglalkozó cég vezetője.
Lakóhely típusa alapján rendszerezve adódik, hogy a legtöbb kitöltő budapesti lakos (47,4%), további 17,5% pedig valamelyik megyeszékhelyen él. Külföldről öten töltötték ki a kérdőívet, közülük hárman az Európai Unió területén, ketten pedig Európán,mint földrészen kívüli városban élnek. A kitöltők közül tanyán egy fő él, faluban 5, egyéb városban 9.
Az első szakmai kérdés az volt: „Mit tesz ön a környezet védelme érdekében?“
A válaszok a következőképpen oszlottak meg: természetesen volt olyan válaszadó, aki az összeset megjelölte, és olyan is, aki csak egyet.
A válaszadók 93%-a szelektíven gyűjti a hulladékokat, melyet abszolút pozitívumként kell értékelnünk. A mindennapi munka révén 16 kitöltő védi a környezetet, ez azt jelenti, hogy ők a környezetvédelem területén dolgoznak. Energia hatékony elektromos és elektronikai berendezésekkel a kitöltők 82,5%-a rendelkezik, valamint 77%-uk takarékosan bánik a vízzel is.
A kertben a válaszadók 22,8%-a öntöz esővízzel, ami azért ilyen alacsony, mert ez nagyrészt ugye attól függ, van-e egyáltalán kert, és hogy egyáltalán milyen házban/lakásban él az illető. Ugyanez a helyzet a komposztálással is, de érdekes módon a komposztálók aránya majdnem kétszerese, mint az esővízzel locsolóké, vagyis 42,1%.
A többi válasz az alábbiak szerint oszlott meg:
Alacsony káros anyag kibocsátású autóm van: 10.5%
Gyermekeimet arra nevelem, hogy óvják a körülöttük lévő környezetet és természeti értékeket: 40.4%
Barátaimat és ismerőseimet is a környezet védelmére buzdítom: 52.6%
Munkahelyemen takarékosan bánok a rendelkezésre álló eszközökkel: 47.4%
Cégvezetőként arra törekszem, hogy takarékosan bánjak a rendelkezésre álló természeti erőforrásokkal: 8.8%
Saját akaratom alapján oktatásokon és továbbképzéseken veszek részt: 21.1%
A cégem előírja számomra a továbbképzéseken való részvételt, melyeken szívesen részt veszek: 1.8%
Környezetvédelmi szakterületen dolgozom, ez a munkám: 19.3%
Környezetvédelmi területen oktató vagyok (felsőoktatásban): 7%
Környezet. és természetvédelem területén aktívan szereplő egyesület munkatársa vagyok: 8.8%
Az egyéb kategóriába szabadon lehetett beírni véleményeket. A beírt válaszok:
- gyalogjárok, nem vezetek autót, nem tartok otthon hűtőt és mikrót sem, a lakásom leghidegebb sarkában tartom a hűtenivalót
- bevásárláshoz viszek saját szatyrot, ha tehetem, így nem vásárolok azt is külön, amit lehet, csomagolás nélkül vagy minél kevesebb csomagolással vásárolok.
A kitöltők nem nagy arányban vesznek részt szervezett környezetvédelmi kampányokon és nem is nagyon szerveznek a lakosság részére kampányokat, pedig véleményem szerint hasznos lenne, ha főleg a fiatal korosztály képviselői részt vennének tudatformáló rendezvényeken, vagy szakmai programokon és rövid képzéseken, hogy „hogyan is csináljuk, vagy hogyan védjük?”
Magyarország környezeti állapotát a kitöltők nagy része negatívan értékelte: 20 válaszadó szerint aggasztó, 15 szerint kielégítő a helyzet. További húsz kitöltő átlagosnak tartotta, egy jónak, és egy kiválónak tartotta hazánk környezeti állapotát.
A környezeti problémákról a válaszadók döntő hányada, 98,2%-a hallott.
A problémák, melyeket aggasztónak ítélnek meg:
Az adott válaszok nagy mértékben a tájékozottságtól, éppen aktuálisan olvasható és hallható témáktól függenek. Annak ellenére, hogy az utóbbi időben sokszor hallhattunk és olvashattunk az új paksi atomerőmű építéséről és az a körüli herce-hurcáról, sokan nem ezt tekintik a legnagyobb problémának. Érdekes, hogy a levegő és a talaj szennyezettségét, az energiahatékonyság hiányát, és a megújuló energiaforrások felhasználásának alacsony arányát többen tekintik problémának. Vajon ennyire megbízunk az atomerőművekben? Egy olyan technológiában, mely veszélyes? Vagy a rossz információkban hiszünk? A paksi erőmű referenciája a LENIN Erőmű lett, mely nem túl biztonságos a hírek szerint.
Atomerőmű működése: 19.3%
Atomerőmű tervezése körüli problémák: 36.8%
Problémásnak ítélik meg a kitöltők azt is, hogy nem készülnek hatástanulmányok bizonyos beavatkozások előtt.
Ennyit mára, a következő cikkben a specifikus kérdések kiértékelése következik.