Fontos konferenciák zajlanak október végén, hiszen október 23-24-én zajlott Freiburgban (Németország) a megújuló energiákkal kapcsolatos kétnapos rendezvény, jövő héten pedig a talaj lesz a téma 4 napon keresztül.
Winterthur városban (Svájc) 2013. október 24-25-én rendezték meg az évenkénti környezetvédelmi adókról és kibocsátás-kereskedelemről szóló konferenciát (Green Budget Eurpe Annual Conference).
A konferencia első munkanapján a 2050-ig tartó energia-stratégia adóstratégiájának végrehajtását tárgyalták meg.
A második nap programja az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerének (ETS- Emission Trade System) értékelése, a rendszer jelenlegi határainak és korlátainak felmérése az „EU 2030” energia- és klíma-stratégiájával összhangban.
Svájc és az EU össze kívánja hangolni a szén-dioxid (CO2) kereskedelmi rendszereit, melynek eredménye egy közös CO2-piac lesz. A tervek szerint az EU és Svájc között 2015-től lesz közös kibocsátás-kereskedelmi piac.
Az EU ETS rendszere a világ első és legnagyobb CO2 kereskedelmi rendszere. Kína, Ausztrália, Dél-Korea, Új-Zéland, Kanada, és az Egyesült Államokban Kalifornia állam szintén rendelkezik ilyen rendszerre, melyek példaként tekintenek az EU által bevezetett klímaváltozási jogszabályra is.
A konferencia célja: a svájci környezetvédelmi adórendszer megújítása, hosszú távú célok megfogalmazása felelősségi körökkel, az ETS rendszer összehangolása.
Kezdeményezi a nemzetközi párbeszédet az alábbi kérdésekben:
Hogyan és mit tudunk egymástól tanulni? Milyen kihívásokkal kell szembenézni és milyen lehetőségek állnak előttünk a különböző kibocsátás-kereskedelmi rendszerek összehangolása során?
Véleményem szerint hasznos a kereskedelmi piacok összehangolása, de arra is ügyelnie kellene a döntéshozóknak, hogy a kibocsátás-kereskedelem visszaélésekre ad okot: nemrégiben a német Deutsche Bank néhány vezetőjét tartóztatták le és vitték bíróság elé, mert több milliárd euró értékben kereskedtek olyan kibocsátási kvótákkal, melyek állítólag nem is léteztek.
Az ügy még nem zárult le.
A konferencia a csatlakozó PDF fájlban érhető el angol nyelven.
A másik figyelmet igénylő eleme ennek az, hogy a kibocsátási jogosultságot eladó cég vagy ország a jogosultság értékesítése után nem bocsáthat ki annyi szennyező anyagot, mint amennyit eredetileg kibocsáthatott volna, ez sok esetben nem teljesül, mert ehhez drasztikus üzem-leállításokra lenne szükség. Magyarország évente nagyjából 2-4 milliárd euró értékben értékesít kibocsátási jogosultságot, de ezt nem követi valós kibocsátás-csökkenés. Ennek oka valószínűleg abban keresendő, hogy a kibocsátók nem is tudnak arról, hogy egyik évről a másikra „eladják a fejük felől” a szennyezési jogot.
Forrás:
Green Budget Germany- Forum Ökologisch-soziale Marktwirtschaf
Szervező: Swiss Network for Sustainable Business (ZHAW)