Az ENSZ főtitkárának kezdeményezésére tegnap rendezték meg New Yorkban a klímacsúcsot, melyen közel 130 ország állam- és kormányfője vett részt.
A nyitó ünnepségen a résztvevők egy videóvetítésen vettek részt, melyben a narrátor elmondta, hogy mire is használunk manapság energiát: utazásra, lakásunk és házunk megvilágítására, az utcák megvilágítására, szobrok, épületek díszvilágítására, föld alatt lévő metróállomások, vasútállomások világítására, közlekedési eszközök üzemeltetésére és karbantartására, munkahelyünk és lakásunk fűtésére és klimatizálására, földművelésre és állattartásra, közlekedésre és áruszállításra, élelmiszereink, fogyasztási cikkeink, ruházatunk elkészítésére, élelmiszereink tartósítására, egymással való kapcsolattartásra (telefon, internet), és természetesen a mai klímacsúcs is energiaigényes rendezvény.
Amikor valami nem úgy sikerül, ahogy azt az energiahordozók kitermelésekor elterveztük, baleset történik, mely során szennyezzük tengereinket, termőföldjeinket.
Az energia-termelés jó oldala, amikor megújuló energiaforrásokat hasznosítunk.
Azonban a sok, már hasznosított fosszilis energiahordozó és szerves anyag elégetése nagy mennyiségű üvegház-hatású gázt, elsősorban vízgőzt és szén-dioxidot juttatott és juttat a légkörbe. A mennyiség olyan hatásokat váltott ki, melyek emberi léptékkel mérve extrémnek számítanak. Extrém időjárási jelenségek alakultak ki, mert a hőmérséklet emelkedése miatt a szintén emberi léptékkel mért mennyiséghez képest nagyságrendekkel több édesvíz került a tengervízbe. Ez megváltoztatta természetesen a só-koncentrációt és a víz sűrűségét is, így már globálisan módosultak a tengeri hideg és meleg áramlások, melyek néhol fűtenek és néhol hűtenek egy-egy földrészt és erőteljesebbé vált az El Nino jelenség is.
Extrém időjárási helyzetek alakulnak ki, melyek egyre gyakrabban jelentkeznek: erős esőzések, árvizek, sárlavinák jelennek meg, a magashegységekben elolvadnak a gleccserek, a sarkokon pedig tovább olvad a jég.
A katasztrófák rengeteg otthont semmisítettek meg.
Nem várhatunk a cselevéssel.
A főtitkár elmondta, hogy a felelősségünk meghatározza a jövőnket. Tisztább, stabilabb, fenntarthatóbb jövőre van szükség. Nem néhányak részére, hanem minden földlakó részére.
Az évszázad végére olyanná kell változtatnunk a gazdaságunkat, melyben nem, vagy csak minimális mértékben használunk fosszilis tüzelőanyagokat és csak annyi szén-dioxidot bocsátunk a légkörbe, melyet a növények fel tudnak használni. Ahhoz, hogy 2 foknál ne emelkedjen tovább a globális átlag-hőmérséklet, együtt kell cselekednünk.
„We are not here to talk. We here to make history.”- mondta beszéde végén, azaz: nem azért vagyunk itt, hogy beszéljünk. Azért vagyunk itt, hogy történelmet írjunk.
A főtitkár nyitóbeszéde után New York város főpolgármestere, Bill de Blasio köszöntötte a csúcstalálkozó résztvevőit. Elmondta: tavaly 44-n meghaltak az extrém viharban. NYC elődje idején elkezdte a 80%-os GHG csökkentést. Vasárnap bejelentette: elérték a 80%-os célt.
Tudja mindenki, így az Egyesült Államok vezetői is: csak egy teljes, világméretű cselekvés segíthet a klíma védelmében.
Elmondta: 3 kulcsfontosságú üzenete van az IPCC legutóbbi jelentésének. Az első: a legfontosabb klímabefolyásoló tényező az ember tevékenysége, a második: gyorsan kell cselekednünk, a harmadik: a számla a jobb jövő lehetősége.
Részletesebben kifejtve a 3 pont: emelkedik a világtengerek szintje, az üvegház-hatású gázok koncentrációja kiemelkedően magas. Ha a "business as usual", azaz az eddig megszokott üzleti és gazdasági modell szerint tevékenykedünk, nem lesz fenntartható a jelenlegi életszínvonal, árvizek fogják pusztítani a lakóterületeket, és tovább degradálódnak a termőtalajok. A megújuló energiák használata reális lehetőség, és növelni kell az energia- hatékonyságot. Meg kell állítani az erdőirtásokat. Csak így lehet fenntartható világot teremteni. A semmittevés költsége (a klímaváltozás beavatkozás nélküli ára) magasabb lesz, mintha tennénk valamit.
Felszólalását követően Al Gore, az Egyesült Államok volt alelnöke, jelenleg a Generation Investment Management nevű szervezet vezetője lépett a pódiumra. Beszédében kiemelte, hogy a jövő nemzedékek érdekében kell cselekedni.
A továbbiakban tiszteletbeli nagykövetek, világszerte jól ismert közszereplők léptek a szónoki emelvényre.
Beszédével a világ fiataljainak felhívását közvetíti a csúcstalálkozó résztvevői felé. Számtalan fiatallal készítettek egy videót, melyben a gyerekek/fiatalok tették fel kérdéseiket a világ vezetőinek: Hol van a cselekvés? Mit tesznek a politikai vezetők? Miért? Miért nem tesznek a politikusok semmit? Miért használunk ennyi fosszilis tüzelőanyagot? Miért nem használjuk a megújulók előnyeit? Miért nem kötelezik el magukat a jövő nemzedékek iránt? Miért nem most? Miért nem most cselekednek?
A válaszokat reméljük, megkapjuk a nap folyamán.
Színészként fiktív történetekben fiktív problémákat kell megoldani. A klímaváltozás nem fiktív probléma. Az óceánok savasodnak, extrém időjárási jelenségek, jég olvadás, stb. figyelhetők meg szerte a világon. Tudják a kutatók, az ipari szereplők, és tudják a politikusok és politikai vezetők egyaránt.
A probléma megoldása kulcskérdés a túléléshez.
Túl gyors a világ, lassítanunk kell, fontos oda figyelni az emberségre és az emberekre, a jövőt jelentő családok jövőjére.
Az előadott felhívás után hosszasan tapsolt minden nagykövet, miniszterelnök, államfő és felállva tapsolt az elnökség. Előadása magáért beszél, itt érhető el angol nyelven.
A teljes nyitóünnepség az ENSZ hivatalos online televíziós közvetítésének köszönhetően itt érhető el angol nyelven.
A politikai akarat szükséges és ez egyben a legfontosabb.