Folyamatosan jönnek a hírek arról, hogy minden hónap rekordokat döntött helyi és globális szinten egyaránt. Eddig az év minden hónapja magasabb átlaghőmérséklettel jelentkezett, de július és augusztus hónapokat már nem tartom egyértelműen forróbbnak, mint a korábbi évek azonos időszaka.
Ez persze csak részben igaz: a globális átlag-hőmérséklet valóban magasabb, de az idei év során, annak ellenére, hogy az első félévben melegebb volt, július és augusztus regionálisan csapadékosabb és hűvösebb volt, mint a szokásos.
Nézzük most azt, hogy i is változott az üvegház-hatású gázok esetében.
Az utóbbi időben folyamatosan csökken a közlekedési eredetű és az energiatermelésből származó kibocsátott szén-dioxid mennyisége, annak ellenére, mely ez most már nem függ a globális gazdaság növekedésétől.
A csökkenés oka nagyrészt annak köszönhető, hogy a fejlett országok egyre nagyobb arányban használják a megújuló energiaforrásokat. Ez utóbbiban élenjáró Németország, ahol bizonyos időjárási feltételek teljesülése esetén szélenergiából már túlkínálat van, melyet az északi tartományokban és off-shore erőművekben termelnek meg. Praktikusan a déli tartományok is használják ezt az olcsó áramot, hiszen villámgyorsan el lehet szállítani a megtermelt áramot oda, ahol erre szükség van.
Ehhez az szükséges, hogy megfelelő áramelosztó rendszer épüljön ki: az intelligens hálózat üzemeltetése során az irányító rendszer automatikusan arra a vezeték-ágra kapcsolja az elektromos áramot, ahol erre van.
2013, 2014 és 2015 években a CO2 kibocsátás nem nőtt –az utóbbi években azonosan kb. 32-33 milliárd tonna volt. (Forrás: Financial Times 2016)
A metán kibocsátása azonban az előrejelzések szerint tovább fog nőni. A kibocsátás szó használata jelenleg nem egészen releváns, mert a légkörbe kerülő metán több forrásból származik.
Ennek ellenére még érvényes a megjegyzés, hogy a kibocsátott üvegházhatású gázok kibocsátása csökken, melyet az Európai Környezetvédelmi Hivatal is megerősített: 1990 óta idén a legalacsonyabb a kibocsátás.
A metánra visszatérve: esetében a kibocsátás több részből tevődik össze, egyrészt a kérődző állatok tenyésztése és élelmiszer-ipari felhasználása (a biológiai folyamatokra most nem térek ki), másrészt a természetes folyamatok, melyeket a globális hőmérséklet emelkedése gyorsít, harmadrészt a fosszilis energiahordozók kitermelése.
Az előbbi folyamat koordinálható: megfelelő tápanyag-keverékekkel az állatok bendőjében keletkező metán mennyisége visszaszorítható.
A második folyamat során a permafrost, vagyis a mindig fagyott területeken jégbe zárt metán kiszabadul, és tovább erősíti az üvegházhatást.
Az energiahordozók kitermelése azonban kezd visszaszorulni, hiszen a megújulók arányának növekedésével nincs szükség fosszilis energiahordozókra. Emiatt olcsó a nyersolaj is, de ennek ellenére nem veszik.
Ha az összes kibocsátott üvegházhatású gázt vesszük figyelembe, akkor megállapíthatjuk: 2014-ben 4282 megatonna szén-dioxidnak megfelelő mennyiségű üvegházhatású gázt bocsátottunk ki világszerte.
A feldolgozó-iparban 372 megatonnával, az elektromos áram és hőtermelés során kibocsátott mennyiség 346 megatonnával csökkent a kibocsátás. A lakossági égetések visszaszorulásának köszönhetően (avarégetés, házi kazánokban égetés) további 140 megatonnás csökkenés figyelhető meg.
Sajnos növekedés figyelhető meg a fluor-tartalmú szénhidrogének kibocsátása esetében: ezek a gázok a légkondicionáló és hűtő berendezésekben találhatók meg, és szintén üvegház-hatásúak. Mennyiségük 99 megatonnával nőtt.
Az Európai Unióban 185 megatonnával csökkent 2013 és 2014 között a kibocsátott üvegház-hatású gázok mennyisége. Ez 4,1% csökkenés. Ennek oka egyrészt az alacsonyabb háztartási hőigény, mely a melegebb télnek köszönhető, másrészt emelkedtt a megújulók aránya az energia-mixben.
(Az adatok forrása: Európai Környezetvédelmi Ügynökség - EEA)
A felmelegedés hatására az alábbi jelenségek figyelhetők meg jelenleg:
– Erőteljes szárazság a Föld egyes részein
– Erős viharok, tornádók
– Kiszámíthatatlan időjárási jelenségek Európában: extrém hőség, extrém esőzések, árvizek
– Melegebb téli hónapok, bizonyos helyeken hidegebb nyári napok Európában, ezzel együtt csökkenő téli fűtési igény és emelkedő igény a nyári hónapokban a légkondicionált és hűtött munkahelyek iránt.
– Változó tengeri áramlatok, szabálytalan El Nino és La Nina jelenségek, melyek hosszabb ideig tartanak
– A visszahúzódó és gyengülő Golf-áramlat kiszámíthatatlan hatásai: Nagy-Britannia nyáron melegebb, télen csapadékosabb, Írország télen havasabb, nyáron melegebb.
-- Az Egyesült Államokban lévő Kalifornia szövetségi államban negyedik éve tombol rekord méretű szárazság, ami miatt vízfogyasztsi korlátoásokat kellett bevezetni. Ez azt jelenti, hogy csak az élelmiszerek előállítása érdekében (töldségtermesztés és állatok itatása) és az emberi szükségletek kielégítése érdekében lehet vizet fogyasztani, a gyepet és a dísznövényeket locsolni nem szabad. Ennek követleztében az élelmiszer-árak 15-35%-kal növekedtek az elmúlt évek során.