A Green Week második napja- délutáni és esti események összefoglalója következik.
Azért bontottam ketté a napi eseményeket, mert egyrészt párhuzamosan több szekcióülés is zajlott, másrészt meg nagyon sok érdekes információ hangzott el az egyes üléseken.
Előadók:
Jane Feehan, Természeti Erőforrások specialista, Európai Befektetési Bank (EIB)
Giles Merritt, főtitkár, Friends of Europe
Monica Frassoni, megbízott, Friends of Europe
A jelenlegi lineáris gyártás-fogyasztás-hulladékká válás folyamata már nem tartható fenn, ezért szükséges a cirkuláló gazdaságra való átállás. A hagyományos modell szerint rengeteg hulladék keletkezik, melyekkel mindenképpen valamit csinálni kell.
Az emberek szemléletét kell megváltoztatni: egy körre vagy hurokra emlékeztető rendszert kell mostantól elképzelnünk. A kör egyes elemei: nyersanyagok kitermelése, az energia hatékony megtermelése (a hatékonyság azt jelenti, hogy a termelés és gyártás során a hatásfok minél magasabb legyen), termékek gyártása, készítése; szállítás; vásárlás és használat; a végén pedig nem hulladékká válás, hanem lehetőleg újra használat vagy újra hasznosítás. Ezzel a körkörös rendszerrel energiát, nyersanyagot és pénzt lehet megspórolni, hiszen nem kell annyi ásványt és kőzetet kitermelni, mint eddig, hiszen az acélt és a többi fémet újra lehet olvasztani és önteni. Példaként említették az előadók az alumínium gyártását: eddig a bauxitból timföldet kellett gyártani, majd azt elektrolizálni kellett. A technológia, azon kívül, hogy drága, és nagy elektromos áram igénye van, környezetszennyező is egyben: a szálló timföld-por rárakódik a növényekre, és az ember és állatok tüdejében is lerakódik. Helyette az új alumínium-igények visszaszorítására a már használatban lévő alumínium-dobozokat, tubusokat és egyéb formákat kell visszagyűjteni, újraolvasztani és újra formázni. Lehetőleg olyan új termékeket kell készíteni, melyek nem ártalmasak az egészségre, mert bizonyított tény, hogy az alumínium az idegszövetben felhalmozódva az Alzheimer-kór kialakulásáért is felelős.
Ugyanez igaz a vasra és a többi fémre is: az újra olvasztott vas és acél termékek kevesebb vasérc termelését teszik szükségessé. A többi fém közül érdemes megemlíteni a rezet, ónt, ólmot, lítiumot, illetve a drágább fémeket: platina, irídium, arany, ezüst, higany, titán, palládium, ozmium, volfrám, mangán, magnézium, cink, és a drágább ritkaföldfémet (ittrium, stb.). A nem-fémek közül a félvezető iparág is sok anyagot használ, ezek közül szilícium sok van, de megfelelő tisztaságáról gondoskodni kell, mellette bár kevesebbet, de használ galliumot is az iparág.
Az erőforrás-hatékonyság így nem csak a fejlett, hanem a fejlődő országokban is megvalósítható.
A cirkuláló gazdaság megvalósításához,és ebben mindenki egyetértett, megfelelő jogi háttér szükséges, és elkötelezettség a nagy, vezető ipari vállalatok, cégek részéről, akik jó példával járnak elöl, mutatják az irányt a beszállítóik, partnereik és adott esetben riválisaik részére.
A hulladék nyersanyaggá formálásának tipikus példái eddigi ismereteink szerint a használt papírból újra-papír előállítása: a gyengébb rost-minőség nem minden esetben zavaró, és néha észre sem vesszük, amikor például egy sima fehér A4-es lapra kezdünk el írni. Ugyanígy nem vesszük észre, ha az adott üveg újrahasznosított üvegből készült, hiszen az üveg-törmelékek újra-olvasztásával és formálásával ismét teljes értékű palackokat lehet előállítani.
A műanyagok terén is vannak fejlődések: az anyag-azonos műanyagokból ruházati termékeket lehet előállítani: kabát, dzseki, nadrág, sportruházat, divatruházat, cipők. Ezek előállítását most már nem csak arra korlátozzák egyes cégek, hogy szálat húznak és megszövik a ruhát. A komolyabb gyártók az „outdoor” túra-ruházat készítéséhez speciális technikákat vetnek be, ezzel vízlepergető és a test által termelt izzadságot elvezető, de ugyanakkor a testet melegen tartó ruházatot és cipőt fejlesztenek ki. Nem csak túra-ruházatot, hanem divatruhát is készítenek: az anyagkutatási fejlesztéseknek köszönhetően a drágább, igényesebb és környezetbarátabb télikabátok tölteléke már nem madártoll, hanem mikro- vagy nanométeres lyukátmérőjű szálhengerekből áll össze. Ezek fajlagos térfogata sokkal nagyobb, és a kis kapillárisokban nagy mennyiségű levegő tud beáramolni, ami melegen tartja a dzseki viselőjét.
Reméljük, hogy ezek a technológiák tovább fejlődnek, és az „olcsóbb” termékek piacára is betörhetnek.
Hermine: A fent említett „húzó vállalatok” mellett természetesen szükség van kis cégekre is és kezdő tőkére a fejlesztések megvalósításához.
Zhou: A kormány számára nagyon fontos az elektromos és elektronikai készülékek hulladékainak hasznosítása, mert sok nemesfém és ritkaföldfém található a készülékekben. Ezen ércek bányászata és feldolgozása pedig drága és környezetterhelő.
Michael elmondta: a hulladékgazdálkodás új nevet fog kapni: körkörös gazdaság.
Hermine az adókkal kapcsolatban: komolyan el kell gondolkozni az adórendszer átalakításán. Hogyan kell megfizetni az adót (áfa- általános forgalmi adót- A Szerk.) az után a termék után, mely után már egyszer megfizette valaki? Kell egyáltalán fizetni? Mi van akkor, ha a termék egyes részeit kicserélték és újakat tettek bele?
Zhou: Kínában hagyományosan az energetikai hulladékhasznosítás az egyik legelterjedtebb megoldás. Ezen mindenképpen változtatni kell, és erre már vannak jelek is.
Kérdés Zhou-hoz: a kínai termékek hamar tönkremennek, általában hulladékok lesznek belőlük, amely jelenleg már nem fenntartható. A kérdés: Mikor érkezik Európába olyan termék, mely nem megy tönkre 3 nap után? A kérdésre válaszolva elmondta: a fejlesztések lépésről lépésre haladnak, a termékminőség attól is függ, mi a cél.
A Szerk. megjegyzése: Jelenleg Kínában a „tömegtermelés, mindenkihez eljuttatni a terméket” stratégia a jellemző. Sokat, olcsón, de nyereségesen, olcsó munkaerővel. Ennek az átka a sok esetben silány minőség. Gondoljunk az ipari forradalom környékére: a céheket tönkre tették, ellenben az addig kiváló minőségű termékek, melyeket csak a gazdagabb nemesek tudtak megvenni, eljutottak a többi ember számára is.
Kérdésre válaszolva Jane Feehan elmondta: az EIB finanszíroz olyan megoldásokat, melyek a környezeti nevelés körülményeit igyekszik javítani: számítógépek, oktatási programok (tantervek) megszerkesztése.
Zárszó: a cirkuláló gazdaság nem fog az ölünkbe pottyanni, hogy ez beinduljon nekünk kell tennünk valamit.
Vagyis: Nemzetközi távlatok: forrás-hatékonyság a Fenntartható Fejlődés Célok között
Levezető: Prof. Ernst Ulrich von Weizsäcker (képen), társelnök, Nemzetközi Erőforrás Panel, a Római Klub társelnöke
George Varughese, Fejlesztési Alternatívák elnöke, és a Nemzetközi Erőforrás Panel tagja.
A SDG stratégiákat a Nyílt Munkacsoport (Open Working Group) elfogadta.
Nézzük mik a kihívások, melyek a cirkuláló gazdaság előtt állnak:
Hatalmas potenciál áll rendelkezésre az erőforrás-hatékonyság terén, a szociális fejlődésben, technológia-transzfer terén (ez annyit jelent, hogy a tudást és a technológiákat a fejlett világból tovább lehet adni). A kihívás politikai és műszaki.
Szükséges a viselkedésmód megváltoztatása: a megszokott viselkedésmódokon kell változtatni- többek között annyiban, hogy a hulladékok gyűjtése-szelektálása során minden hulladéktípust a megfelelő helyre dobunk, és nem mindent az eddig megszokott „vegyes” edénybe.
Különböző célok lehetségesek.
Ő már tovább megy annál, minthogy viselkedésmódbeli változásra lenne szükség: véleménye szerint az életmód megváltozása is szükséges.
A farmok működését említi legfontosabb példaként: lehetőleg kisebb energia-befektetéssel kellene üzemeltetni a vízszivattyúzó berendezéseket, növelni kell az ivóvíz-biztonságot és a csatornázást/szennyvíztisztítást.
A helyben megtermelt mezőgazdasági javakból helyben kell terméket előállítani, és lehetőleg a közeljövőben nem utaztatni a nyersanyagokat.
Az oktatás terén is van mit javítani.
Stephan Bringezu:
4 lábnyom: lásd jobboldalon a képen. Ezek: anyaghasználat, földterület-használat (termőföld), vízhasználat és szennyvíz-kibocsátás, üvegház hatású gázok kibocsátása.
A képen: javaslatok a fenntartható fejlesztési célok elérésére.
Hatékony nyersanyag és erőforrás-felhasználás.
Cél: 0,2 ha-ra kellene csökkenteni a felhasznált területet, de jelenleg 0,31 ha termőföldet használunk lakosonként.
A diagramon: előrejelzett terület-igény a világszerte megtermelt bio-üzemanyagokhoz, 2050-ig. Függpeges tengelyen a terület-igény, Mha= millió hektár.
A jóslat szerit a konvencionális etanol-előállítás 2040-re megszűnik, helyét egyre nagyobb mértékben a cukornádból és cellulózból készített etanol 3-4-szeres terület-igénnyel veszi át.
A konvencionális biodízel-gyártás helyét 2045 után veszi át a biodízel-gyártás, mely mellett a biometán gyártása 2020-tól kezd felfutni.
Hallgatói kérdés a halakkal kapcsolatban: a szekcióülés során nem említette senki a halászatot, mert nem is volt témája, Stephan elmondta: túlhalászat van jelenleg a tengereken. A halászat hamarosan a lehetőségek határához közeledik.