Végéhez ért az EU Green Week- a Zöld Hétről írott beszámoló sorozat.
Ez a beszámoló a harmadik nap délutáni és esti eseményeit foglalja össze, melyből kiderül, hogy mi a helyzet a tengerekben lévő hulladékokkal, hogyan fog megvalósulni a cirkuláló gazdaság és ebben mi a kommunikáció szerepe.
A nap végén megtudjuk, hogy a kezdetektől hova jutottunk el az elmúlt 3 nap során, milyen eredményekkel zárult a rendezvény.
Köszöntő:
Humberto Delgado Rosa, igazgató, Alkalmazkodási és Alacsony Szén-dioxid Technológiai Igazgatóság, Éghajlat-politikai Főigazgatóság (DG Climate Action
Előadók:
- Mar Pérez-Fortes, Közös Kutatóközpont, Joint Research Centre, Európai Bizottság
Peter Ide-Kostic, Kutatási és Technológiai Lehetőségeket Elemző Osztály, Európai Parlament
Professor Peter Styring, igazgató, Szén-dioxid hasznosítási Központ, Egyesült Királyság
Christoph Sievering, társelnök, Climate-KIC Industrial Symbiosis Platform
Torsten Wöllert, helyettes vezető, Alacsony Szén-dioxid Technológiák Osztálya, of the Low DG Climate Action, Európai Bizottság
Mar Pérez-Fortes (lásd képen) előadását szeretném kiemelni:
A szén-dioxidból nagyüzemben metil-alkoholt és műanyagokat lehet jó hatásfokkal előállítani. ez már rutinszerű technológia, de a hatásfok optimizálása még szükséges.
A következő adatokat érdemes megfigyelni: az egyes technológiák CO2-felvevő kapacitását láthatjuk. (Mt= megatonna, millió tonna)
Metil-alkohol előállítás: > 300 Mt/év
polimerizálás: 5...30 Mt/év
Hangyasav előállítás: több mint 30 Mt/év
karbamid előállítás: 5...30 Mt/év
A metil-alkohol szintézis eredménye jelenleg 88% töménységű metil-alkohol, mely során a felhasznált CO2 97% hatásfokkal hasznosul. A technológia szelektivitása azonban 33,7%.
8.1 Marine litter – A tengerben lévő hulladékok
Előadók:
- Calenti Fabrizio, igazgató, AQUAFIL SPA
Antidia Citores, Surfrider Foundation Europe
Mai Britt Knoph, vezető tanácsadó, Norvégia Klímaügyi és Környezetvédelmi Minisztériuma
Ingvild Swensen, helyettes főigazgató, Tengeri Menedzsment és Szennyezés-ellenőrzési Főosztály, Norvégia Klímaügyi és Környezetvédelmi Minisztériuma
- Rick Thompson, T-Media
Az egyik tipikus példa a medúza alakot felvevő nejlonzacskók esete: a tengerben a zacskó teljesen úhy néz ki, mint egy kisebb medúza, amelyik egy polip-faj fő tápláléka. A polip megeszi a zacskót, és természetesen meg is hal tőle.
A használt anyagokból új szálakat készítenek, melyből ruhákat lehet készíteni.
Ez természetesen nem új fejlesztés, csak az a lényege, hogy nem a nyers és frissen előállított szálakból készülnek a termékek, hanem a hulladékká vált anyagokból.
Ez is tipikus példája a cirkuláló gazdaságnak. A cég többek között a halászatból származó elhasznált műanyagokat hasznosítja újra, pl. halászhálókat, illetve más, háztartási műanyagokat alakít át új termékekké, mint pl. szőnyeg, székek, egyéb bútorok.
Mint látjuk, a lehetőségek tárháza végtelen.
Előadók:
Janez Potočnik, környezetvédelmi biztos, Európai Bizottság
Hans Bruyninckx, főigazgató, Európai Kőrnyezetvédelmi Ügynökség
Levezető:
Karl Falkenberg, környezetvédelmi főigazgató, Európai Bizottság
A Green Week- Zöld Hét utolsó szekcióülése vezető beosztású szakemberek részvételével. Kulcsszó: előretekintés. A felmerülő kérdések: Hogyan lehet a termékek előállításár használt folyamatokat újragondolni, áttervezni? Hogyan lehet a termékeket hosszabb ideig használni? Innovatív üzleti modellek már vannak, de mit lehet tenni, hogy ösztönözzék a felfutásukat?
Elsőként Janez Potočnik (képen) tartotta meg záró beszédét. Beszédében kiemelte, hogy az elmúlt 3 nap alatt nagyon sok érdekes, új ötlet merült fel a cirkuláló gazdaság megteremtése jegyében. Megköszönte a szervezők hosszú, hónapokon át tartó és a helyszíni lebonyolításban közreműködő személyzet és a Környezetvédelmi Főigazgatóság munkáját.
Az egész heti rendezvény igazi értéke a dinamizmus. Ő magának is, mint politikusnak, sok találkozón kell részt vennie, sok újságcikket kell elolvasnia, de csodálkozva hallgatta a sok új ötletet, melyek az elmúlt 3 napban kerültek elő. „Néha kell egy sajátos történet, egy személyes probléma, vagy egy őrült ötlet, hogy megértsük, hol van a fejlesztések határa, mik a politikai kihívások, és hol vannak lehetőségek.”
Idén több ezer ember vett részt a 3 nap eseményein: nem-kormányzati szervek, vállalkozók, civil aktivisták, cégvezetők, iskolások, kormányhivatalok képviselői, EU hivatalok vezetői, közgazdászok, filmrendezők, kutatók, jogászok...egy ölelni való kuka és egy kék majom is. (Utalt más rendezvények során használt jelképekre, melyek képviselői is ott voltak, a kuka pl. a Generation Awake szimbóluma.)
Az elmúlt napokban közel 40 szekcióülés zajlott, a kiállítók 44 standon mutatták be cégüket és termékeiket. Sokan kísérték figyelemmel a beszélgetéseket és vitákat műholdas kapcsolaton és az online live-stream közvetítés segítségével is.
„Ebből is látszik, hogy az EB csak egy fogaskerék egy nagy gépezetben, de természetesen fontos szerepet játszunk.”
Megpróbálta a Bizottság elkapni az ötleteket, mielőtt azok a brüsszeli levegőben szerteszét röppennének.
Mint ismeretes, a környezetvédelmi biztos munkája hamarosan véget ér, de addig még sok teendője van: az új Bizottság megalakulásáig a cirkuláló gazdaság megvalósításán kell munkálkodni, melyhez az elmúlt három nap alatt elhangzott ötleteket is fel kell használni.
Mik a Zöld Hét legfontosabb üzenetei? - Teszi fel a kérdést. Mit tanultunk? Személyesen nyilván nem tudott ő sem minden szekcióülésen részt venni, hiszen volt, hogy egyszerre 4 ülés is egy időben zajlott, de „vannak kémeim, akik jelentettek nekem”.
Az első, amit megtapasztaltunk: egyértelmű konszenzus alakult ki, hogy a kötelező hulladékgazdálkodási célokat uniós szinten kell lineárisról cirkulálóra átállítani. A célok azonban önmagukban nem elegendőek. Szükséges a politikai akarat és a lakosság közreműködése. Szükséges a gazdasági szereplők aktív közreműködése, piacteremtés az újrahasznosított anyagokból készült termékek részére.
Megismerhettük továbbá azt is, hogy szükségesek statisztikai adatok, melyekre alapozni lehet az újrahasználatot, a hasznosítást és az energetikai hasznosítást. Létszükség, hogy a termékek, melyek a gyártósorokról lejönnek, újrahasznosíthatók legyenek. Ehhez elengedhetetlen a gyártók és a hulladékgazdálkodási szakemberek párbeszéde.
Megtanulhattuk, hogy a vásárlók hosszú életű termékekre vágynak, amiket, ha elromlanak, meg lehet javítani. Jogszabályokat kell alkotni ennek érdekében is. A környezetbarát tervezést (ecodesign) lehet úgy érzékelni, hogy bürokratikus beavatkozás, de a környezeti hatások és a nyilvánosság számára biztosított előnyök hatalmasak.
Környezetbarát tervezési úgy érzékelik, mint a bürokratikus beavatkozásnak, de a környezeti hatások és a nyilvánosság előnyök hatalmasak.
Információ birtokába jutottunk az elektromos és elektronikai készülékek újrahasznosításával és gyűjtésének szükségességével kapcsolatban is.
Az adózás rendjében is változás szükséges, de ez nem olyan nagyon eget verő változás, hiszen létezik már az Unióban ilyen rendszer. Az EU tagországainak erről egymással mindenképpen konzultálnia kell.
Megismerhettük az új üzleti modelleket is, a lízingelés, a szociális vállalkozások a és közösen megvásárolt termékek lehetőségét. A lízingelés talán sokak számára már ismerős fogalom, ezt autók vásárlása során már régóta alkalmazzák.
A városok és régiók sok energia és nyersanyag forrást használnak, magas fejlesztési potenciállal rendelkeznek. Az „okos városiasodás” részeként integrált, sokszereplős rendszerek épülhetnek fel.
Az új „zöld” közbeszerzés erős eszköz lehet regionális szinten, mely a cirkuláló gazdasághoz vezethet.
Megismertük a finanszírozási problémákat és az Európai Fejlesztési Bank lehetséges támogatási megoldásait is.
Az építőiparban rejlő lehetőségek között szerepel, hogy a beépített anyagokat is célszerű hasznosítani.
A vásárlók természetes eredetű élelmiszereket akarnak vásárolni. Az élelmiszerekből eredő hulladékok keletkezése nem kiküszöbölhető, de új technológiákkal és hatékony nyersanyag-felhasználással keletkezésük csökkenthető. Csökkenthető továbbá az optimizált mennyiség legyártásával, a vásárlói szokások megváltozásával. Csak annyit kell megvenni, amennyi szükségs, és hogy nem romoljon meg fogyasztás előtt.
Megismerhettük a közel 4000 projektet, mely a Let’s Clean Up Europe (Tisztítsuk meg Európát) kampány keretében zajlott le.
Potočnik teljesen biztos benne, hogy a cirkuláló gazdaság működőképes lesz. Gyerekeinkre olyan fenntartható jólétet hagyunk, melyben ők is jól fogják érezni magukat, és nem csak a számlák fizetését hagyjuk rájuk.
Fontos feladatunk van, mondta a környezetvédelmi biztos, melyhez a mi segítségünkre van szüksége. 3 fontos kommunikációs kihívást említett: a félre-tájékoztatást vissza kell szorítani, világos célokat és irányokat kell megfogalmazni, és meg kell változtatni a gondolkodásmódot.
Világos célok nélkül csak a szép szavak környezetében maradunk, és minden úgy fog tovább menni, ahogyan eddig ment.
A tudatosság és a megértés a fontos: környezettudatosan kell cselekedni, és meg kell érteni, mit miért úgy kell csinálni, ahogyan a jogszabályok leírják.
A szép színes brosúrák nem változtatják meg az emberek gondolkodását.
Idén 1 napos rendezvény volt a Let’s Clean Europe akció, de jövőre 3 naposra tervezi a Környezetvédelmi Főigazgatóság.
Beszéde végén kiemelte, hogy tanulnunk kell a természettől. A természet 3,8 milliárd éve működik, tanulni kell tőle, hogy hogyan fordítsuk át gazdaságunkat lineárisról körkörösre.
Reményét fejezte ki, hogy a Green Week sorozat jövő évi rendezvényein is sokan részt fognak venni.
A környezetvédelmi biztos beszéde az EU honlapján érhető el teljes egészében.
Más EU szabályok, hasonló perspektívákkal:
Europe 2020 Strategy (Európa 2020 Stratégia)
EU Energy Roadmap 2050 (EU Energia Ütemterv)
Roadmap to a Resource Efficient Europe (Ütemterv az Erőforrás-hatékony Európa felé)
Roadmap for a competitive low-carbon economy in 2050 (Ütemterv a versenyképes alacsony szén-dioxid kibocsátású gazdaság felé)
Alapvető változásra van szükség, példaként a közlekedést említette. A sok autós közlekedést magas színvonalú tömegközlekedésnek kell felváltania – eljussanak az utasok a munkahelyükre és kiküldetések teljesítésére is igénybe lehessen venni az eszközöket, ha a munkavállaló valamilyen tárgyalásra megy, stb.
A nagy versenyképességgel rendelkező országok innovatívak is egyben, és sok esetben a környezetvédelmi adók is magasak.
A környezetvédelmi adók adta lehetőség lehetne más adók csökkentése, valamint a fiskális reform is pozitív hatással lehetne a növekedésre.