A harmadik nap...
Ha az első kettő nem volt zsúfolt, akkor ez abszolút zsúfolt nap volt: nagyon sok izgalmas téma közül lehetett választani, mondhatni, a bőség zavara volt a felhozatal.
A délelőtt folyamán gondoltam, hogy megismerkedhetünk ennek eredményeivel: igazán érdekes programnak ígérkezik főleg azért, mert a jövőre vonatkozóan is meg lehet tudni érdekes dolgokat.
Előadók:
- Roberto Cavallo, elnök, AICA
Eszter Tanka, Project Manager, OHÜ
Mireia Padros, prjektvezető, ARC
Gaëlle Haut, EU-ügyek Hivatala, Surfrider Foundation Europe
Anja Van Campenhout
Helene van Zutphen, elnök, Clean Europe Network
Derek Robertson
- Michal Len, igazgató, RREUSE
Christian Brabant, főigazgató, Eco-systèmes
- Philippe Micheaux Naudet, projektvezető, ACR+
Egyszer egy évben, az Európai Hulladékcsökkentési Héttől függetlenül került sor az 1. Európai Nagytakarítási Napra.
A rendezvényt Janez Potočnik, EU környezetvédelmi biztos kezdeményezte, melynek lényege, hogy egész Európában ugyanazon a napon (idén 2014. május 10-én) mindenki egy kicsit a hulladékok eltüntetésével foglalkozzon. Ennek keretében a hulladékokért és a hulladékgazdálkodásért felelős állami szervezetek rendezvényeket szerveztek.
A cél, hogy minél többen részt vegyenek a programokon, eljusson mindenkihez a hulladékok problémája és ennek fontossága.
Megoldást kell találni, túl sok hulladékot termelünk, túl sok kerül lerakással ártalmatlanításra. Esztétikailag is problémát okoz a hulladék: az utcák tele vannak szeméttel, a közszolgáltató cégek nem győzik összegyűjteni egy átbulizott éjszaka „termését”.
Tehát szakszóval kifejezve: cél a környezettudat felébresztése és tudatosságra nevelés, és felnyitni az emberek szemét, hogy a hulladékok az új világban már nem végtermékek, hanem sok esetben nyersanyagok lesznek.
A programok megszervezésében az alábbi szervezetek és intézmények vettek részt: LIFE+ project “European Week for Waste Reduction” (EWWR – involving ACR+, AICA, ARC, IBGE - BIM and OHÜ).
Büszkeséggel tölt el, hogy a listában szerepel az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség is, már csak azért is, mert mint tudjuk, a magyar környezetvédelem nincs most a topon.
Eredmények a májusi eseményről: 3830 akciót hajtottak végre a résztvevő országokban. Lásd ábra: Európa-szerte az egyes országok akciói láthatóak. Magyarországon 1800 akciót hajtottak végre az aktivisták, ezzel hazánk a legeredményesebb lett.
A diagramon a regisztrált aktivisták száma látható. A számok önmagukért beszélnek, a tendencia világosan látszik:a kommunikációnak köszönhetően évről évre egyre több résztvevője lesz a projekteknek.
Kommunikációs csatornák: a hatékony program megszervezése érdekében az online szociális média-hálózat adta lehetőségek mellett a hagyományos csatornákat is felhasználták: TV, rádió, újsághirdetések és reklámok, szórólapok segítségével reklámozták a rendezvényt és szervezték meg az akciókat. Az akció sikeréhez hozzá járult a www.teszedd.hu honlap beindítása is.
A jövő évi dátumot már jó előre be is jelentették: 2015. május 8-10.
Előadók:
- Hans Bruyninckx (képen), főigazgató, Európai Környezetvédelmi Ügynökség
Törnblom Carina, osztályvezető, Nemzetközi Kapcsolatok és Fogyasztóvédelmi Stratégiai Osztály, Európai Bizottság Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Főigazgatósága
Johnson Yeh, Világ Gazdasági Fórum, Környezetvédelmi Kezdeményezés
- Bart Goetzee, rangidős főigazgató, Philips Csoport Fenntarthatósági Iroda, Royal Philips (Hollandia)
- Michael Kuhndt, igazgató, Fenntartható Fogyasztás és Termelés Együttműködési Központja
Hans:
2050 előrejelzés: „A jólét és az egészséges környezet az innovatív, körkörös gazdaságból ered, ahol semmi nem vész kárba, nem keletkezik hulladék, és ahol a természeti erőforrások kezelése úgy történik, hogy fokozza a társadalom rugalmasságát. A szénben szegény növekedés már régóta független az erőforrások használatától, és a fenntartható gazdaság sebességét (iramát) is meghatározza.” (EU 7. Környezetvédelmi Cselekvési Programja)
A kép alsó részén látható sáv: gyártás- használat- termék életének vége- majd ez önmagába visszafordul. Az egész a terméktervezéssel kezdődik: olyan terméket kell tervezniük a cégeknek, melyek környezeti szempontból és technológiailag könnyen megvalósíthatók, és nem elhanyagolhatóan könnyen újrahasznosíthatóak. Vagyis teljesen új gyártói szemléletmódot kell megvalósítani az anyagok kiválasztásától kezdődően.
A fogyasztók számára fontos a termékek élettartama és tartóssága, a termékekkel elérhető teljesítmény, a jövőbeni esetleges javítás lehetősége.
Mik a potenciális környezeti előnyök és kockázatok? A válasz egyszerű – új kezdeményezések: megnyerni a közvéleményt (népszerűsíteni a termékeket) és a megújuló energiák használatát; potenciális hatás a versenyre és a gerjesztett vásárlói előnyökre (árverseny).
A modell segítségével az új termékek fogyasztókhoz való eljuttatása is le fog egyszerűsödni.
A másodnyersanyagokból vagy átalakítással létrehozott termékek az „eredeti” nyersanyagokból készült termékekkel fel fogják tudni venni a versenyt, olcsóbb és jobb minőségű termékek előállítására is lehetőség nyílik. Sok játék esetében hallhattunk korábban arról, ohgy toxikus alkotóelemeket tartalmaztak. A cirkuláló gazdaságban ez természetesen elkerülhető lesz.
-- Nyersanyag-megtakarítás lehetősége: 1 billió US dollár/év,
-- nettó nyereség 500 millió US dollár 5 éven belül,
-- 100.000 új munkahely 5 éven belül,
-- feldolgozott hulladékok mennyisége 100millió tonna 5 év alatt,
-- ipari széndioxid kibocsátás-csökkentés az EU-n belüli fontos iparágakban 45- 65%.
Az újrahasznosított műanyagok segítségével sikerült elérni, hogy kisebb lett a cég környezeti lábnyoma és nem elhanyagolhatóan pénzt is megspóroltak.
Lehetőség nyílt a termékek visszagyűjtésére: ez amúgy kötelessége is a cégnek a Hulladékgazdálkodási Direktíva előírásaiból következően (gyártói felelősség, kötelező hasznosítási arányok elérése).
Gyakorlati példa az ipar oldaláról: a kávéfőzők alaplapja 90%-ban újrahasznosított műanyagokból készül, a belső szerkezetben 40% az újrahasznosított üvegszállal megerősített polipropilén aránya.
Ezzel együtt a teljes kávéfőző tömegére vonatkoztatva 14% az újrahasznosított anyagok részaránya.
Előadók:
Ricardo Serra Arias, alelnök, COPA (Spanyolország)
Robert Bastian, rangidős környezetkutató, Szennyvíztisztítás Iroda, az Egyesült Állapok Környeztvédelmi Ügynöksége
Prof. Thomas Wintgens, Alkalmazot Művészeti- és Tudományegyetem, Svájc
Henriette Faergemann, Vízügyi Osztály, DG Environment, Európai Bizottság
Levezető:
Philip Weller, Duna Víz Program koordinátor, International Association of Water Supply- Nemzetközi Vízellátási Egyesület, IAWD
A Földet „kék bolygónak” is szoktuk nevezni, mert felületének 73%-át víz borítja. Ennek mindössze 1%-a alkalmas emberi felhasználásra. A napsugárzás mellett ez a második legfontosabb alapvető elem, mely az életet lehetősé teszi: a Nap sugarai nélkül nincs fotoszintézis, nincs oxigén és cukortermelés a fotoszintézis során, és ezzel együtt nincs szén-dioxid kivonás a levegőből sem. A víz is elengedhetetlen a cukor előállításához a növényekben, a növények, emberek és állatok szervezetében a biokémiai folyamatok vízben játszódnak le.
Ezért szükséges, hogy ezt a forrásunkat is megóvjuk.
A szekcióülés éppen ezért az EU és az Egyesült Államok vízügyi-szennyvízügyi helyzetét elemezte.
Az előadók közül csak a fontosabb eseményeket és érdekesebb adatokat emelem most ki.
• Az igény és elérhetőség aránya kritikus szinthez érkezett Európa nagy részén.
•Egyre több terület érintett a víz mennyiségének megváltozásával: szárazság, kevesebb eső.
•A klímaváltozás további hatásai lesznek érezhetőek a következő években.
Összes EU vízkivétel: 247 milliárd m³/év, ebből
•44% energiatermelésre,
•24% mezőgazdasági célokra
•17% közösségi vízszolgáltatás (ivóvíz, egyéb háztartási vízhasználat
•15% ipari használatra.
Ha minden úgy megy mint eddig (business as usual):
A teljes vízkivétel további 30%-kal fog nőni 2030-ig.
Miért kell újra használni a vizet?
– Csökkenti a vízhiányt,
– puffer-jelleg az ipar és a mezőgazdaság számára,
– hatékonyság növelése, költségcsökkentés
– csökkenti a környezetbe történő tápanyag-kibocsátást (a tápanyagot itt nem az ember, hanem a vízben élő organizmusok szempontjából kell vizsgálni, elsősorban a szén, a foszfor és a nitrogén a meghatározó a mikrobák szempontjából.)
A kezelt szennyvíz újrahasználatának előnyei:
• szubjektív előnyök;
• életképessé csak akkor lesz, ha gazdaságosabb alternatívává válik más hagyományos ellátási lehetőségekhez képest-- kapcsolat a víz árazásával;
•jelentős megtakarítást generál az ipar számára, ha kiváltják a kiváló minőségű ipari vizet az újrahasznosítottal;
• növeli a gazdasági a víz gazdasági értékét
• helyettesíti az ivóvizet nem ivóvíz minőségű vizet igénylő rendszerek esetében
• megbízható forrás a mezőgazdaság és az ipar számára szárazság idején.
-- Hukladék a tengerekben
-- Kommunikáció szerepe a cirkuláló gazdaságban
-- Záró szekció- a heti események véget érnek