Napvilágot láttak a legújabb kutatási eredmények: 2015-2016 telén is rekordok dőltek meg.
Emellett azt sem szabad elfelejteni, hogy bizonyos esetekben rekord mennyiségű hó hullott egyes helyeken, jelesül az Egyesült Államok keleti partvidékén az utóbbi 3 télen mennyiségi rekordok dőltek meg. Egy hétvége alatt 62 cm hó hullott a keleti államokban, ami persze Európa egyes vidékein normális mennyiség, de az Egyesült Államokban ez nem egészen az.
Idén rekorderősségű El Niño jelenséggel számolnak a kutatók és meteorológusok, ami azt jelenti, hogy tovább emelkedik az átlagos hőmérséklet. Ezt mutatja az is, hogy márciusban ismét meleg-rekord dőlt meg: 1,3 fokkal volt magasabb a márciusi globális átlaghőmérséklet a referencia időszakhoz (1961-1990) képest.
A magasabb hőmérséklet azt is jelenti, hogy tovább olvadnak a gleccserek, az állandóan jég borította permafrost területek, és sarki jégsapkák.
A permafrostból kiszabaduló metán tovább fogja erősíteni a felmelegedést. Hogy ezt megakadályozzuk, vissza kell szorítani a károsanyag-kibocsátást.
Erről viszont már pozitív hírek is vannak: tovább csökkent a közlekedési eredetű és energia-termelésből származó CO2-kibocsátás, és a Párizsi Egyezménynek köszönhetően valószínűleg az ipari eredetű is tovább fog csökkenni. Ezzel egyidejűleg fokozatosan nő a megújuló energiaforrásokból származó megtermelt energia aránya.
Kutatók rávilágítottak arra is, hogy az Antarktisz körül lévő óceán jégborítottsága növekszik, fontos figyelembe venni, hogy az Északi-sark körüli jég viszont egyre kisebb, a kettő különbsége pedig negatív, tehát összességében kevesebb a jégfelület.
Ennek oka, hogy az Északi-sark környezete a megszokottól eltérően a téli időszakban 16-30 fokkal volt melegebb, mint kellett volna, annak ellenére, hogy a Golf-áramlat lassul, tehát nem szállít melegebb vizet északra.
Az Északi-sark évente átlagosan 53900 km² területtel csökken, az Antarktisz jégmezője pedig évente átlagosan 18900 km² nagyságú területtel növekszik.
A változásoknak van azonban egy érdekes visszacsatolása: a magasabb hőmérséklet azt eredményezi, hogy több víz fog párologni, ami végső soron felhőképződést, csapadékképződést és lehűlést eredményez. Viszont azt egyelőre nem tudjuk, hogy a megnövekedett páratartalom hol és mikor fog csapadék formájában megjelenni. Erre egyelőre a téli időszakokban van esély, ezen belül is a hegyvidéki területeken.
A fenti adatokkal szerettem volna rávilágítani arra, hogy egy fontos esemény következik pénteken:
2016. április 22-én írják alá New Yorkban a Párizsi Egyezmény néven elfogadott megállapodást.
Ez az aláírási ceremónia csak egy formalitás, de ezután a nemzeti parlamentek szerepe megnő: minden nemzet parlamentjének jogrendjébe kell iktatnia az egyezményt.
Európai Uniós szinten érdekes lehet a fejlemény: elképzelhető, hogy előbb az Európai Bizottság tesz javaslatot a Parlamentnek és a Tanácsnak, hogy hozza meg a szükséges, minden EU tagországra nézve kötelező jogszabályt, majd az uniós parlamentek ezután illesztik jogrendjükbe. Ez a megoldás már csak azért is tűnne logikusnak, mert akkor nem utólag kellene a jogharmonizációt megoldani.
Ez az egyezmény fogja felváltani 2020-ban a Kiotói Egyezményt, és remélhetőleg hatékony intézkedésekkel az egyes országok vissza fogják tudni szorítani a károsanyag-kibocsátásokat.
Fontos megjegyezni: az egyezmény nem tartalmazza a nemzeti vállalásokat! Azokról mindenki belátása szerint dönt, hogy milyen gazdaság-ösztönző vagy a káros tevékenységeket korlátozó jogszabályokat alkot meg.