Mi a kapcsolat a címben lévő szavak között? Erre próbálok most rávilágítani és néhány tévhitet eloszlatni.
Egyre többször olvassuk: terrorista tevékenységek alakulhatnak ki az egyre növekedő szárazság miatt, mert nincs elegendő víz. El kell oszlatni néhány tévhitet, és meg kell nézni, mik az okai a vízért folytatott küzdelmeknek.
Az éghajlat (klíma) ennél több: megmutatja, milyen volt az átlaghőmérséklet az elmúlt 30 évben, mennyi csapadék esett az elmúlt 30 évben átlagosan évente. A klíma nem ad jellemzést a szélerősségről.
A klimatológia speciális ága a hidroeteorológia, ami a víz körforgásával foglalkozik.
Az éghajlattal, meteorológiával és időjárással egy későbbi cikkben fogok részletesebben foglalkozni.
Az éghajlat változik, ezt már mindenki tudja. Ez nem csak azt jelenti, hogy emelkedik a hőmérséklet, hanem azt is, hogy ezáltal nő a víz párolgása, a sarkokon olvad a jég, a gleccserek visszahúzódnak vagy teljesen jégmentessé is válnak.
Másik oldala: bizonyosrégiókban csökken a csapadék mennyisége, másokban növekszik. Logikusan: ahol melegebb van, ott kevesebb csapadék fog hullani, ahol hűvösebb van, ott több.
Ezért fordulhat elő, hogy bizonyos hegyvidékeken és északi területeken növekszik a hómennyiség és hízik néhány gleccser.
A csapadékok (hó, eső, dér, harmat, köd): édesvíz. Szerte a világon édesvíz az ivóvíz alapja: megtisztítjuk, eltávolítjuk belőle a felesleges szennyeződéseket, és megisszuk.
A körforgás része, hogy vizelet keletlezik belőle, illetve a termésetben a hőmérséklet emelkedésével a felszíni vizek elpárolognak, a növények a fotoszintézis során vizet párologtatnak (saját védelmük érdekében is), felhő képződik belőlük, és újra eső agy hó lesz. A csapadék lehullik, bekerül a folyókba, tavakba, tengerekbe.
Ahhoz, hogy az élőlények inni tudjanak, a növények pedig vizet tudjanak felvenni, megfelelő mennyiségű csapadék hullása szükséges.
Az emberi tevékenység megváltoztatta a körforgást: bizonyos helyeken jóval kevesebb csapadék esik, mint szükséges lenne, másholpedig több, mint elég. Ennek eredménye a nagy szárazság és a trópusi esőzés, akár uyganazon a helyen is, valamint a nagy árvizek, hatalmas esőzések, amik következtében lemosódik az amúgy is vékony talajréteg.
Ahol tartósan száraz a terület, kiszáradnak a földek, lehetetlenné válik az öntözés és a növénytermesztés. A termelőkúj területeket keresnek, vagy területüket felhagyva jobb megélhetés után a városokba települnek. A városokban azonban kevés a munkalehetőség, megnő a munkanélküliség. Ez egy idő után ellenállásokat, agressziót, radikalizálódást eredményez.
Sokan azt választják majd, és ennek valószínűsége egyre nagyobb lesz, hogy olyan vidékre vándorolnak, ahol még enyhébb az idő, van elég csapadék a termények öntözéséhez és van ivóvíznyerési lehetőség.
Sok ország azonban kénytelen olyan megoldást választani, hogy helyben oldja meg az ivóvíz előállítást, például tengervíz sótalanítással. Ez az egyre növekvő napsugárzással egyre nyereségesebbé tehető: napelemekkel és kollektorokkal felmelegíthető a víz, és tulajdonképpen természetes desztilláció avagy sólepárlás érhető el. Bonyolult technika, de megoldható.
Ahol azonban drága a földterület, pl. kis országokban, onnan elvándorolnak az emberek, vagy harc kezdődik az édesvíz készletekért. Ez nem terrorozmus, hanme háború: két-három ország hivatalos katonasága harcba lép egy édesvíz bázis megszerzéséért. Nem a terrorosta csoportok fognak harcolni, hanem hivatásos hadseregek.
Ez azonban nem vezet jóra, jó lenne, ha minden ország megtalálná azt a technikát, amivel biztosíthatja az öntözéshez és ivóvíz előállításához szükséges technológiákat. Ehhez a legegyszerűbb energiaforrás, ha az ingyenesen rendelkezésre álló Nap energiáját használnánk fel.
Kezdőkép: Ruhr folyó Németországban, a partján partiszűrésű kutak.