Az Európai Unió (EU) több mint 130 célt tűzött ki célul, melyeket 2010 és 2050 között kell elérni. Ezeket különböző jogi és technológiai utakon lehet előírni, pl. jogszabályok alkotása EU és nemzeti szinten, technológiák változtatása, új technológiák kidolgozása.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség most megjelent jelentésében (elérhető angol nyelven az alábbi linken: „Towards a green economy in Europe” PDF fájl, 4,9 MB) találunk válaszokat és elemzéseket a fenti kérdésekre.
Hans Bruyninckx, az EEA vezetője elmondta, hogy a jelentés a környezet védelme érdekében egyetért a politikai döntésekkel, és ezek végrehajtása kihívást jelent. A zöld gazdaság elérése érdekében néhány folyamat már elindult, de továbbra is tartani kell magunkat a környezetvédelmi politikák megfogalmazása során definiált célokhoz.
A jelentés 63, jogilag kötelező célt és 68, jogilag nem kötelező célt fogalmaz meg a 2010- 2050 közötti időszakra.
A 63-ból 62 határideje 2020-ban vagy azelőtt fog lejárni. A legtöbb esetben a problémák megszüntetése hosszabb időt igényel, és túl mutat a 2020. évi határidőn.
A „zöld gazdaság” tulajdonképpen egy gazdasági modell (lásd korábban Janez Potočnik EU környezetvédelmi biztos nyilatkozatait), mely célja a jólét növelése úgy, hogy közben a nyersanyagokat hatékonyan és fenntartható módon használjuk fel.
A környezetvédelmi célok előrehaladását az EEA a következőkben foglalta össze:
- A jogilag nem kötelező érvényű célok között szerepel: 2020-ra 20%-kal csökkenteni kell a fosszilis energia-felhasználás jelenlegi arányát. Cél elérése érdekében azonban hatékonyabb politikai végrehajtást és lehetséges további politikai ráhatást igányel.
- A klímaváltozás csökkentése érdekében az EU sokféle módon segíti a tagországokat. Az Európai Bizottság ösztönzi a tagállamokat, hogy fogadjanak el „alkalmazkodási” stratégiát a célok elérése érdekében. A 27 (2013. július 1. óta 28) tagállamból eddig 16 ország, köztük Magyarország tett eleget ennek.
- A légszennyezés csökkentése érdekében a 2020-ra elérendő célok további intézkedéseket kívánnak a 2,5 mikrométer szemcseméretű szálló por esetében. A többi szennyezőanyag esetében a célok elérhetőek lesznek.
- Az 1 lakosra vetített (per capita) keletkező hulladék mennyiségének abszolút csökkenni kell 2020-ra a nem-kötelező jogi érvényű célkitűzések szerint, de ez csak nagyon szűken teljesíthető. A trendek ugyan egyértelműek, de 2007 óta a keletkező hulladékok csökkenő mennyisége bizakodásra ad okot.
- A tagországok másik hulladékgazdálkodási törekvése, hogy a lerakással történő hulladék-ártalmatlanítás szűnjön meg 2020-ra. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a meglévő hulladéklerakókat is fel kellene számolni, bár néhány országban már foglalkoznak a gondolattal, vagy épp energia-hasznosítás céljából a lezárás után hasznosítani lehet: felső felületére napelemeket telepítenek Németországban. Jelenleg lakosságra vetítve 179 kg/fő a lerakással ártalmatlanított mennyiség, ez a jelenlegi trendeket extrapolálva 114 kg/fő -re csökken 2020-ra, tehát össz-EU szinten nem érhető el a cél 2020-ra. A cél elérése érdekében radikális politikai változásokra van szükség.
Véleményem szerint a lerakással történő ártalmatlanítás a veszélyes hulladékok tekintetében meg fog maradni. A lakossági szilárd-hulladék ártalmatlanítás és a szelektíven gyűjtött hulladékok hasznosítása terén lehetne erőteljesebb és hatékony intézkedéseket hozni: támogatási rendszerek, kedvezmények kidolgozásával, a feldolgozott hulladékok nyersanyagkénti felhasználásával lehetne ösztönözni, pl. a másodnyersanyagként felhasznált anyagok használatáért kedvezményeket kapna a cég, termékdíj-fizetés alól és egyéb környezeti vonatkozású adók megfizetése alóli átmeneti mentesség, stb. Lehetne támogatni továbbá a hulladékégetésből előállított hő és elektromos áram termelését és fogyasztók felé eljuttatását, így csökkenthető lenne a rezsi-számla is.
A hulladékok másik példája: a biológiailag bontható hulladékok lerakással történő ártalmatlanítása helyett a komposztálást és a biogáz előállítását kellene előtérbe helyezni: kisüzemek, fóliasátrak fűtése megoldható volt korábban is ilyen módon, szerintem ezután is működne.
A bejegyzés az alábbi cikk fordításán alapszik:
Forrás: EEA
Szövegben lévő angol nyelvű hivatkozás: igyekszem átolvasni, feldolgozni és a hasznos információkról összefoglalót írni.
Vezérképen: Hans Bruynninck, EEA igazgató