Korábban már áttekintettük, hogy hogyan is működik a Föld éghajlata, illetve milyen összefüggések vannak a különböző éghajlati elemek között.
Most megnézzük, hogy a tagadhatatlan éghajlat-változás milyen következményekkel jár.
A következmények vegyesek, vannak pozitív és negatív változások egyaránt.
Az alábbi két csoportban szereplő felsorolások nem fontossági sorrendet jelentenek, bár tény, hogy némelyik fontossága eltörpül a többihez képest.
Nézzük először a pozitívokat:
1. kevesebbet kell fűteni – megspórolunk energiaköltségeket és fosszilis tüzelőanyagokat is, ezzel kevesebb szén-dioxidot juttatunk a légkörbe. Feleslegessé válik az energiahordozók egy részének kitermelése is, így kis mértékű túltermelési válság lesz, mely leviszi a fosszilis tüzelőanyagok árát. Ez azonban csak részben előny, mert már most is eladatlan nyersolaj-szállítmányok várnak vevőre.
2. nem kell vastag téli kabátot felvenni vagy újat venni, bár hideg idő előfordul még;
3. az olyan területeken, ahol szinte alig van fagy, télen is megmarad a fotoszintézis, ami összességében pozitív, mert több CO2-ot kötnek meg a növények;
4. hosszabb lesz a vegetációs periódus: nagyjából 2 héttel hamarabb kezdődik és 1-2 héttel később ér véget;
5. az állatok az elmaradt hó miatt könnyebben találnak táplálékot;
6. a mérsékelt övben a mediterrán eredetű növényeknek kedvező lesz az éghajlat, de narancsot és más citrusféléket ne kezdjünk még el szabadban termeszteni, mert a tél még nagyon hideg.
A negatív hatások:
1. a kártevő rovarok és azok lárvái nem pusztulnak el, így tavasszal több bújuk majd elő, melyek károsítani fogják a terményeinket és minket is megtámadnak, gondoljunk a szúnyogokra;
2. a növények nem élik át a téli pihenő adta nyugalmi szakaszt: és lám, december közepén kirügyeztek a fák;
3. az elmaradó hó miatt a talajok a hideg ellenére is veszítenek vizet és kihűlnek éjszakánként, nappal pedig a felhőtakaró hiánya miatt intenzívebben éri őket a napsugárzás, így nappal több vizet veszítenek, mint ha hó borítaná,
4. a kevesebb hó kevesebb UV-sugárzást ver vissza, így csökken az albedó, vagyis nő a visszamaradó sugárzás, tovább nő a felmelegedést;
5. az elmaradó hó, mely tavasszal olvadna el, nem fogja visszapótolni a talaj nedvességtartalmát, mely a szárazabb tavaszok miatt korai levélhullást eredményez;
6. talajerózióhoz vezet a vízhiány;
7. egyre több szélsőséges időjárási jelenség lép fel: bizonyos régiókban egyszerre hullik le az éves csapadékmennyiség nagy része, általában 1-2 nap alatt annyi eső esik, mint máskor 4-5 hónap alatt. A sok esőt a csatornarendszer nem képes elvezetni, így áradásokat okoz olyan helyeken, ahol korábban ez nem fordult elő. Heves szélviharok, tornádók alakulhatnak ki. Extrém jelenség a nagy szárazság is, ami komoly stresszt okoz növényeknek, állatoknak és embereknek egyaránt. Lehetetlenné válik a mezőgazdasági termesztés is, mert elmossa az eső a termőföldet, vagy a szárazság miatt nem lesz megoldható az öntözés;
8. Egyre veszélyesebb lesz a növények számára a késői és a korai fagy: a késői során elfagynak a rügyek, a korai során pedig nem tudnak időben felkészülni a növények a télre. A fagyok miatt nem érnek be a termések és magok, így a természetes utánpótlás sem lesz megoldott, és az állatok sem jutnak eleséghez. A mezőgazdasági növények és gyümölcsök elfagyhatnak a késői fagyok miatt.
9. A fura jelenségek közé tartozik a hűvös nyári éjszakák megjelenése is: korábban üldögélhettünk nyugodtan még naplemente után is a kertben, mert nem volt hideg az este. Most azonban az energiamérleg felborulása miatt egyre ritkábbak a meleg nyári esték;
10. a városi éghajlat egyre forróbb lesz: a hő okozta stressz miatt a városlakó növények és állatok nem jutnak megfelelő mennyiségű vízhez, az emberek pedig szintén nem tolerálják a magas hőmérsékletet. Gondoljunk bele: az emberi test hőmérséklete 36 fok körül van. Ha a nyári forróság tovább emelkedik, akkor a testünknek is alkalmazkodnia kellene, de a fehérjék, enzimek nem bírják. Sem az emberi, sem az állati szövetek nem bírják;
11. a versenyben az igénytelenebb gyomnövények és idegenhonos fajok fognak jól járni: a gyomnövények több magot érlelnek, jobban bírják a versenyhelyzetet, kiszorítják a honos növényeket az eredeti helyükről;
12. a hegyvidéki területeken magasabbra kúsznak a növények;
13. északabbra tolódik sok növény élőhelye;
14. Európában az Alpok vonulatai már nem, vagy csak nagyon ritkán jelentenek természetes klimatikus határt bizonyos esetekben: a kártevők még nem tudnak átvonulni, de pár évtizede belül ez megváltozhat;
15. elolvadnak a gleccserek, a természetes vízutánpótlás a hegyi patakokban elapad, így a patakok a folyókat is kevéssé fogják táplálni, ami vízhozambeli csökkenés, így viszont a vízenergia kihasználása is nehézségekbe fog ütközni;
16. a hegyvidéki hómennyiség is csökken, de a lehulló mennyiség hamar olvad, ezzel lavinaveszélyt okoz;
17. a síparadicsomok bevételkiesését is figyelembe kell venni: elmaradnak a turisták, mely bevétel- és adókiesését okoz. A síparadicsomoknak új stratégiát kell majd kidolgozniuk, hogy hogyan térjenek át a hómentes időszakokra;
18. a fentebb említett olcsó fosszilis tüzelőanyagok ördögi kört teremtenek: olcsóbb lesz az autók üzemanyaga is, viszont a biomassza alapú energiatermelés drágább lesz, nem éri meg átállni, hacsak nem azért, mert tisztább energiaforrás.
Valószínűleg vannak még más hatások is, melyeket nem soroltam itt fel.
Kapcsolódó témák:
A klímaváltozás összefüggései - 1. rész, mely elkalauzol minket a tengeráramlatok világába.
A klímaváltozás összefüggései - 2. rész, mely a vulkánok és a tektonikai mozgások által kifejtett hatásokról szól.
A klímaváltozás összefüggései - 3. rész, mely bemutatja az energetikai összefüggéseket és az erdők hatásait.
A klímaváltozás összefüggései - 4. rész, melyben áttekintjük az éghajlat változásának következményeit.