A budapesti Városliget fejlesztése egy sok vitát kiváltó beruházás. Most megnézzük, hogy milyen előre látható mikro-klimatikus hatásai lesznek.
Van itt múzeum: Mezőgazdassági Múzeum a Vajdahunyad Várában, a Közlekedési Múzeum a Hermina úton, valamint a Hősök terén a Szépművészeti Múzeum és a Műcsarnok, és a terület dél-nyugati részén található a Hősök tere, mely történelmünk nagyjait mutatja be. A Ligetet észak-kelet felől a Hermina út, dél-nyugat felől a Dózsa György út határolja. A Dózsa György úton a Liget határán található az 56-osok tere, mely az 1956-os események áldozatainak állít emléket. Nyugaton található a bezárt Vidámpark és a Fővárosi Állat- és Növénykert. Itt a vasút képez határt.
A Ligetben foglal helyet továbbá a Széchenyi Fürdő és a bezárt Petőfi Csarnok is.
A park további eleme a tó, mely egyrészt csónakázó tóként funkcionál nyáron, télen pedig teret biztosít a korcsolyázás szerlemeseinek is. Mindemellett élőhelyet biztosít számos madárfajnak.
A Liget sok kultúrális és szabadidős lehetőséget rejt magában, ezek felsorolásával most nem terhelem a Kedves Olvasót.
Ide költözik a Budai Várból a Magyar Nemzeti Galéria.
A Vidámpark helyén parkolóház és Biodóm lesz. Azt, hogy ez a kifejezés mit takar, én nem tudom elmondani, íme róla egy cikk.
A Dózsa György útnál is lesznek fejlesztések, lesz gasztrofalu, meg mi szem-szájnak ingere.
Aki a fejlesztéseknek álcázot beruházásokról többet szeretne megtudni, az a Városliget barátai Facebook oldalon értesülhet a friss hírekről.
Jelenleg Münchenben a diplomamunkámat írom, aminek tárgya a városi éghajlat egyik speciális jelensége, a hőszigetek tanulmányozása. Ezen belül is az: Miként lehetne a hőszigeteket megszüntetni?
Erre van néhány lehetőség, de ebbe most nem mennék bele, mert most nem a diplomadolgozatomat szeretném itt elemezni.
A dolgozat kidolgozásához egy speciális szoftvert használok, ami tulajdonképpen nem csak a hőszigetek elemzésére jó.
Innen jött az ötlet, hogy a budapesti Városliget területén történő, fejlesztésnek álcázott beruházások hatását is megvizsgáljuk.
Garay Klára blogos kollégám már régóta ezzel foglalkozik, én csak a tudományos alapötleteket adtam neki néha, hogy ez így miért nem jó. Felajánlottam neki, hogy megnézzük, hogy a szoftver mit tud kihozni nagy vonalakban ebből a fejlesztésből.
A szoftver alkalmazásához jól át kellett tanulmányozni a Liget egyes részeit, pl. hogy melyek az uralkodó fafajok, milyen épületek vannak jelenleg a parkban, és milyenek lesznek később.
Az egyes fafajok nem mindegyike szerepel a szoftver belső memóriájában, így azokat juharra és platánnal helyettesítettem, ahol bokrok vannak, oda pedig sövényt „ültettem”.
A modellezés eredményei a galériában láthatóak.
A kiindulási állapot látható az első képen: a szimulációhoz a 2015.évi meleg rekord napját, július 25-ét választottam. Az időpont déli, tehát nem a legforróbb időpontja egy napnak. A levegő hőmérséklete az ábrának megfelelően alakul a Liget egyes pontjain. A kék téglalapok és egyéb formák az épületeket jelölük, azok fal-hőmérsékletére nem része a szimulációnak, de az általuk kibocsátott hő és az árnyékoló hatás igen.
A második ábra már azt mutatja, hogy milyen lesz a helyzet, amikor megépülnek az új épületek, a biodóm, parkolóház, és az új múzeumok. Azt feltételeztem, ami a látványterveken van: csak park lesz, de a parkban nem lesznek fák.
Vegyük észre, hogy az egyes színek a két ábrán eltérő hőmérsékleteket jelentenek, pl. a felső ábrán a sötétzöld szín 30 - 30,9 fokos intervallumot, addig a második ábrán 37,1-37,5 fokot jelent. A halvány és sötétebb rózsaszín színek, amellett hogy nagyobb területet hódítanak meg maguknak, jóval melegebbet is jelentenek. Hozzá kell gyorsan tenni, hogy ez utóbbi ábra délután 3 órai hőmérsékleteket jelent.
Míg az előző két ábra a levegő hőmérsékletét mutatja, addig a következő a felszíni hőmérsékletszemlélteti. Ez azt jelenti, hogy az utak, felületek milyen hőmérsékletűek lesznek.
Egy későbbi szimuláció lesz az, hogy megnézzük, milyen lenne az egész, ha a tervezett épületek köré fákat is telepítenének. A szimuláció hosszú időt vesz igénybe, arról egy következő cikkben számolok be.
A felületi hőmérsékleti eloszlás ábrájához némi magyarázat is szükséges.
A kép alján látható a Dózsa György út a múzeumokkal és a Hősök terével. A sötétzöld területek a fás-füves részek.
Az ábra bal oldala továbbra is az Állatkertet jelenti, felső része a rózaszín terüeltekkel az M3-as autópálya és a Hungária körút. A narancssárga rész a beépített területeket jelenti, ez lakóházas és nem pedig zöld terület. A világos rózsaszín ebben az esetben a 49,7 fok feletti területeket jelenti.
Azt is figyelembe kell venni, hogy a modellezés során csak a körülbelüli terleteket tudtam figyelembe venni, mert egyelőre nem világos, hogy melyik épület milyen magas s mekkora alapterületű lesz.
Vegyük figyelembe azt is, hogy a modell adottságai miatt a Ligetet téglalap formájúnak kellett tekinteni és alaprajzát észak-déli irányítottágra kellett vetíteni, de a Nap járása és a szélirány a valóságnak megfelelően lett modellezve.
Az ábra távolság-adatai nem a valóságot jelentik, azok csak relatív adatok. A 0:0 pont (bal alsó sarok) az Állatkert sarokpontja.