Folytatódik a német környezetvédelmi sorozat.
A mai cikk témája a klímaváltozás hatása Németországra, a megújuló energiák használata és az üvegházhatású gázok kibocsátásának változása.
Ez nagyrészt annak tudható be, hogy olcsó a szén, így a szénerőművek ontják magukból a szén-dioxidot a fűtéshez használt energia és az elektromos áram előállítása során.
A táblázat első világosszürke sora mutatja az energia-termelésből adódó kibocsátást, ezen belül az ásványolaj, a természetes földgáz, a szén, a lignit és egyéb tüzelőanyagok következnek.
Az utolsó ezen belül a "fugitive emissions", vagyis a diffúz kibocsátás: ide tartozik a kitermelésből eredő (munkagépek működése), a feldolgozásból eredő és az ásványolaj feldolgozásából eredő kibocsátás.
A második nagy témakör az ipari felhasználás,a harmadik pedig az oldószerek készítése és a termékek felhasználása.
Összességében 951 millió tonna szén-dioxid és széndioxid-ekvivalens üvegházhatású gáz (metán, dinitrogén-monoxid, stb.) került a légkörbe, ez 12 millió tonnával több, mint 2012-ben. A 2013-2014 telén megfigyelt időjárás azonban enyhébb volt, mint a sokéves átlag, így nem kellett annyit fűteni sem, mely a szén-dioxid kibocsátás csökkenése szempontjából valószínűleg bizakodásra adhat okot.
A barna, magasabb oszlop jelenti a teljes kibocsátott mennyiséget, a sárga oszlop ezen belül a szén-dioxid mennyisége.
A zöld terület a Kyoto-protokollból adódó kontingens: Németország ennyit bocsáthat ki, de rendre alatta van az érték. A 2013. évi adat itt még csak előrejelzésként szerepel. (Adatok forrása: UBA)
A német kormány most azon lobbizik, hogy a klímacélokat módosítsák: ne 2020-ig, hanem 2030-ig
kelljen elérni a 40%-os csökkentést egész Európában. Ehhez természetesen a megújuló energiaforrások arányát kell növelni.
Az UBA adatai szerint 2013-ban a megújuló energiaforrások által megtermelt elektromos áram részaránya 23,9% volt. Ehhez még természetesen hozzá adódik a használati meleg víz előállítása is, de arról egyelőre nincsenek adatok.
Országos szinten az energia-felhasználás hatékonyságának növelésére megoldás lehet az épületek hőszigetelése, a Nap energiájának épületekből lehetőség szerint kizárása. Ez utóbbi ugyan nem okozna felmelegedést az épületekben, de a lakásban lévő dísznövények megsínylenék.
Reményre adhat okot az is, hogy nemrégiben a nagy energia-termelő cégek bejelentették: idő előtt leállítanak néhány szénerőművet, és kettőt a nyári alacsonyabb energia-igényű időszakban nem fognak teljes kapacitáson üzemeltetni.
Németországra a klímaváltozás érdekesen hat eddig. A jóslatok szerint Nyugat-Európa lehűlne a Golf-áramlat visszahúzódása miatt. Németországot hova kellene sorolnunk földrajzi szempontból? Keletre nyilván semmiképpen sem, hiszen arra Lengyelország van. Egyezzünk meg abban, hogy az ország Európa közepén fekszik.
A jóslatok úgy szólnak: nyugaton lehűlés jön. A nyugatot át kell értékelnünk: éghajlati szempontból Németország Közép-Európa, viszont Írország és Nagy-Britannia nyugaton van.
Ezekben az országokban bejött a jóslat: nyáron kellemes napsütést élvezhetnek a napozni vágyók, szárazabb lett az idő. Oly annyira, hogy a világos bőrük pillanatok alatt leég.
A téli időszak Nagy-Britanniában katasztrófákhoz vezetett az utóbbi 3 évben: karácsonykor árvizek tomboltak, mert annyi eső esett. A tél többi szakaszában rekord mennyiségű hó esett Írországban is, a tendencia növekedést mutat.
Németországban a tél rendkívül enyhe volt, alig kellett fűteni: a hivatalos fűtési szezon szeptember 15-től május 1-ig tart, de Münchenben október 15-ig még nem, illetve április 1-től meg már nem kellett befűteni. Eközben hó alig esett, összeadva talán 15 cm hó volt, mindössze 3 alkalommal esett Münchenben. Oberpfalzban (Kelet-Bajorország), Dél-Bajorországban, az Alpok északi lejtőin ennél valamivel több.
Az első hó 2013-ban hivatalosan szeptemberben esett, de a Zugspitzén (2962 m magas, Németország legmagasabb pontja) már augusztusban havazott.
Idén volt szerencsém elutazni Garmisch-Partenkirchenbe, az 1936-os téli olimpia helyszínére. Az időjárási kép, amikor felnéztem a hegyekre (Wank- 1870 m, Zugspitze, Alpspitze- 2626 m) úgy nézett ki: hóvihar tombolt május végén fenn a Zugspitzén és az Alpspitzén, a Wank hómentes volt.
Maga a város 710 m magasan fekszik.
A klímaváltozás további hatása, hogy április és június szokatlanul meleg, május viszont szokatlanul hideg volt. Hirtelen időjárás-változások jellemezték a tavaszt: egyik nap döglesztő meleg, másik nap hideg. Hőmérsékleti adatokat nem szívesen írok ide, mert azoknak csak 2 méter magasan és árnyékban van jelentősége, de a hőérzet annál fontosabb: annyira erősen égeti az ember bőrét a napsugárzás, hogy a mért hőmérsékletnek akár másfélszeresét is érezhetjük.