Ebben a részben áttekintjük a klímaváltozás következményeit.
Ennek legszembetűnőbb jellemzője a sarkvidéki jég olvadása, az észak-nyugati átjáró szabaddá válása, a permafrost jegének olvadása.
Ez utóbbi olvadások azt eredményezik, hogy a sarki jégbe és permafrostba zárt üvegház gázok is szabadra kerülnek.
Láthattuk azt is, hogy az aeroszolok, por, és apró részecskék szerepe abban nyilvánul meg, hogy csökkentik a Földre jutó infravörös sugarak mennyiségét.
A légkörben lévő nagy mennyiségű por és a nagy kiterjedésű világos vagy fehér színű (hó és jég) felületek visszaverik a hősugarakat, a sötétek elnyelik.
A klímaváltozás következményeinek kutatására nemzetközi szervezetek jöttek létre (pl. IPCC- Intergovernmental Panel on Climte Change, azaz Éghajlat-változási Kormányközi Testület), melyek különböző forgatókönyveket dolgoztak ki hosszú- és rövid távra.
Ha az Antarktisz és Grönland jege elolvad, kb. 64 méterrel emelkedne a tengerek szintje. Ezt szemlélteti a vezérkép.
A jégtakaróban felolvadó víz a repedéseken keresztül lecsorog az alapkőzetig, ott vékony filmet képez, és ezen megcsúszik a jégtömb.
A permafrost területekről a mikroba aktivitásnak köszönhetően metán szabadulhat fel.
A hegyvidékeken olvadó hó, mely időnként megfagy, feszíti a sziklákat, melyek idővel lemállnak.
Az előző jégkorszakban (kb. 20 000 éve) 120 méterrel alacsonyabban volt a tengerszint mint most. 120 000 évvel ezelőtt azonban nagyjából 1 fokkal volt melegebb, a tengerszint pedig kb. 6 méterrel volt magasabb, mint most.
A tengerszint változásának következménye a tengeráramlások módosulása: megfigyelhető, hogy a Golf-áramlat már módosult, ereje gyengül, és nem fűti annyira Nyugat-Európát, mint korábban. Ugyanakkor a sarki jég északon is olvad.
Ha a forgatókönyvek beválnak, akkor 2050 és 20100 között az Északi-sark jégmentessé válik.
Addigra azonban a hőmérséklet globálisan 2 fokkal lesz magasabb.
Ennek biológiai hatásáról is érdemes beszélni: az emberi testhőmérséklet normális esetben 36 fok körül van, egyéntől függően. A szervezet ezen a hőmérsékleten működik biztonságosan, ennél melegebb hőmérséklet a hőemelkedés, súlyosabb esetben már láz, lázgörcs, amin a test fehérjéi, enzimek, és a szervek működése károsodik. Tehát el lehet ugye képzelni, ogy a most 3 fokos normál testhőmérséklethez képest a 2 fokos melegedés már súlyos következményekkel is járhat.
Visszatérve a tengerszinthez: a megolvadt jég megemeli a vízszintet, a parti területek szigetesedni fognak, vagy egyszerűen ellepi őket a víz.
A csapadék eloszlása is meg fog változni. Jelenleg már most is kb. 4 %-kal több csapadék esik a trópusi óceánok felett, és 2 %-kal kevesebb a szárazföldön.
Észak-Európában és Közép-Ázsiában több csapadék várható.
Dél-Ázsiában és a Földköz-tenger vidékén szárazabb időt jósolnak a különböző forgatókönyvek.
Az IPCC a természeti katasztrófák növekvő számát jósolja. Erőteljesebb és több forgószél, tornádó fog pusztítani, a hurrikánok Amerikában már a szárazföld belsejébe is benyomulnak.
A klíma változása a mezőgazdaságra is kihatással van: a kontinentális éghajlaton megélő növények termesztése ellehetetlenül, a tavaszi fagyok erősebbek lesznek, nyáron nem lesz elegendő eső. A haszonnövények, de legfőképp a gabonafélék termőterülete északabbra fog tolódni.
A tó- és vízgazdálkodás kérdésessé fog válni, és bizonyos területeken komplikált lesz az édesvíz szerzés. Előrejelzések szerint a következő világháború az édesvízért zajló küzdelem lesz.
A madarak a melegben nem fognak tudni tojást rakni, ha raknak, akkor a tojások nem fognak tudni kikelni.
A halak és más vízi élőlények nem fognak tudni a vízben megélni: a melegebb víz kevesebb oxigént tud oldani.
Ha bizonyos állatfajok kihalnak, akkor ragadozóik is veszélybe kerülnek, illetve ha a ragadozó kihal, akkor az ő tápláléka el tud szaporodni. Ez azonban azt jelenti, hogy a kártevők könnyebben alkalmazkodhatnak a változáshoz, ami mezőgazdasági szempontból megint csak hátrány.
A 2006 novemberében publikált Stern-jelentés szerint, ha a üvegházhatású gázok koncentrációját CO2-ra számoljuk át, a következők várhatók:
450 ppm koncentráció esetén a hőmérséklet az iparosodás kezdete előtti időszakhoz képest 1,5- 3,7 fokkal lenne nagyobb.
550 ppm esetén ugyanez már 1,5- 4,6 fokot, 650 ppm-nél 2- 6 fokot, és 750 ppm esetén már 2,1- 8 fokot jelentene.
(ppm= parts per million, azaz egymilliomod rész, vagyis milligramm anyag egy kilogramm tömegű oldatban vagy köbcentiméter légnemű anyag egy köbméter légnemű anyagban)
A Föld országai azonban megegyeztek, hogy gazdaságukat úgy irányítják, hogy a kibocsátott üvegház-hatású gázok mennyisége lehetőleg ne növekedjen, hanem csökkenjen. Minden ország kvótákkal rendelkezik, amelyekkel kereskedhet. Ennek rendszere bonyolult, lényege az, hogy a kevesebb szennyezést kibocsátó országok a kibocsátási jogaikat eladhatják, vagy éppenséggel némelyik faültetéssel is kompenzálhatja. Ez utóbbit tette például a Vatikán is, nem lévén gazdasága, egyes országokban faültetésbe kezdett.
Sok fejlett ország segítsége abban nyilvánul meg, hogy a kibocsátás csökkenésének beruházási költségeit finanszírozza.
A lehetőségek tárháza végtelen, viszont a lehetőségekkel élni kell.