Mint az közismert, a klímaváltozás a gleccserekre sincs kíméletes hatással:
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség minap kiadott jelentései közül az egyik legfontosabb a gleccserek tömegének változásával foglalkozik. A képen a norvég Brenndalsbreen gleccser látható.
Most az Ügynökség által publikált cikk egyeselemeit szeretném bemutatni, kiegészítve néhány saját gondolattal és háttér-információkkal.
Az Alpokban található gleccserek az 1850-ben mért térfogatuk közel 2/3 részét elveszítették.
Mint ismeretes, a sarki jég után a gleccserek számítanak a második nagy édesvíz-készletnek, melyek eddig folyamatosan, nagy mennyiségben raktározódtak, de ezek most „szabaddá váltak“, elolvadtak, és a folyókon keresztül végső soron a tengerekbe kerültek.
Ez már csak azért is fontos, mert mint tudjuk, Nyugat-Európát a Golf-áramlat fűti (lásd az áramlatokat mutató globális térkép bal oldalát), mely közel 1,4 petawatt (ez a még emberi léptéknek számító megawatt egymilliárdszorosa) energiát szállít évente a Közép-Amerikában lévő Mexikói-öböl felől.
Nos, mivel a sok édesvíz a tengerbe került, felhígult a víz, csökkent az átlagos sótartalom, és módosult az úgynevezett termo-halin ciklus.
A ciklus lényege, hogy a trópusi éghajlati övben felmelegedő tengervízből a víz elpárolog, a tengervíz sótartalma megnő. A hőmérséklet-különbség hatására beinduló áramlás Nyugat-Európa felé veszi az irányt, leadja a hőt, és északon visszafordul, sűrűsége megnő, lesüllyed a tenger alsóbb régióiba. Ennél azért ez valamivel bonyolultabb, de a lényege az, hogy ez a rendszer az Atlanti-óceánban a sok édesvíztől már módosult, nem kúszik fel annyira északra, mint korábban.
A tengeráramlások másik igen fontos szerepe a tápanyag-szállítás: halak és planktonok tömegei áramlanak a vízzel, így juttatva tápanyaghoz a többi vízi élőlényt. Ez természetesen nem csak a Golf-áramlatra igaz, hanem minden tengeri áramlatra.
Az EEA jelentésére visszatérve, a gleccserek térfogata tovább csökken, az előrejelzések szerint 2100-ra, azaz közel 80 év múlva a jelenlegi térfogat 22 - 80%-kal fog csökkenni, ha az üvegházhatású gázok mennyisége csak kis mértékben emelkedik. Ezzel szemben a pesszimista forgatókönyv szerint, ha az üvegházhatású gázok kibocsátásának mennyisége nem csökken a kívánt ütemben, akkor 35 - 89%-os térfogatcsökkenés is bekövetkezhet.
A gleccserek olvadásának hatására a világtengerek szintje 2005- 2009 között évente 0,8 mm-rel, összességében 4 cm-rel nőtt. Ez természetesen problémát jelent a hegyi patakok, kisebb és nagyobb folyók vízszintjénél is, hiszen a vízerőműveknek komolyan fel kell készülniük a nagyobb és hirtelen érkező vízmennyiségre.
A norvég partoknál lévő gleccserek az intenzívebb havazásnak köszönhetően (a Golf-áramlat visszahúzódása miatt a norvég partok hidegebbek), 1990-es évekig nőtt a gleccsertömeg, de azóta ezek is fogyásnak indultak. Az Alpok elvesztették jégtömegük 50- 80%-át (ez a tengerszint feletti magasságtól függ elsősorban).
A gleccserek, a jég és a hó ugyebár fehér színű, ami azt jelenti, hogy a Napból érkező szinte valamennyi ultraibolya sugárzást visszaverik. Mivel ezek felülete csökkent, az eredeti fehér felület helyét a sötétebb föld-szín veszi át, melyek azonban infravörös (hő) és látható fénytartományban vernek vissza sugárzást, tehát felmelegítik a talajt és ezáltal a légkört, ezzel további olvadást gerjesztve.
Mint fentebb írtam, 2005- 2009 között évente 0,8 mm-rel nőtt a tengerek szintje, ugyanez 1971-2009 közötti időszakra kivetítve 0,6 mm- tehát az utóbbi 5 év adatai megemelték az átlagot.
A gleccserek szerepe nagyon fontos: felszíni hőmérsékletük nagyjából fagypont-közeli. A nyári időszakban bekövetkező tömeg. És térfogatcsökkenést nem kompenzálja a teli hóesés, rossz esetben az utóbbi időben egyre több folyékony csapadék (eső) esik a hó helyett. A tömegmérleg negatívra fordul, tehát csökken a gleccser mérete. A jég és a talaj között vízből vékony filmréteg alakul ki, melyen a jég megcsúszik, és leválik a gleccserről.
Források:
EEA (Európai Környezetvédelmi Ügynökség) a World Glacier Monitoring Service (WGMS) nyomán: „Glacier Mass Balance Bulletin No. 12” (2013) Zurich, Switzerland
Kép forrása: Fjord Norway