Ma van a Föld Napja. Évek óta ünnepeljük Földünket, de igazán soha nem tudta az emberiség nagy része, hogy miért?
Az emberiség még nincs 4,5 milliárd éve jelen a Földön, de mégis rengeteg kárt tett a körülötte lévő környezetben és természeti értékekben, melyeket csak akkor kezdtünk el igazán értékelni és óvni, amikor valamelyik állatfaj egyedszáma drasztikusan lecsökkent vagy kihalt a túlzott vadászat és halászat és a gyűjtő szenvedély miatt, a nemtörődömség miatt és a túlságosan is termelés-központú életvitel miatt.
Gyarapodik a népesség, egyre több hely kell a haszonnövények számára, ezért irtják az őserdőket, hogy mezőgazdasági területeket és PÁLMALIGETET telepítsenek a helyére. Ez utóbbit direkt kiemeltem: most nagy divat az élelmiszeriparban a pálmaolaj, holott az egyik legrosszabb minőségű zsiradék.
A különböző tevékenységeink során elszennyeztük és folyamatosan szennyezzük folyóinkat, tavainkat és a tengereket. Mindentől úgy akarunk megszabadulni, hogy elássuk vagy leengedjük a tenger fenekére. Ez jó megoldás?
Egyre nagyobb mértékben terjed a megújuló energiák használata, ez már jó jel. Ennek ellenére mégis egyre több szénerőművet építenek, és növekszik az olaj-kitermelés is. Ez utóbbi oka, hogy mivel olcsó az olaj, csökken a termelők haszna, ezért a nagyobb mennyiség eladásából akarják pótolni a kieső hasznot. Kinek kell most ennyi olaj, ha egyre többen állnak át megújulóra?
A gyerekeknek ki fogja megtanítani, ha az iskola és a szülők nem, hogy hogyan kell védeni a környezetet? A politikusainktól biztosan nem fogják megtanulni, hiszen nekik nem érdekük a mai Magyarországon a környezet védelme, ezt nagyon jól látjuk a rombolásból.
A sajtóból megtanulják? Erre már van esély, ezért vagyunk mi is, hogy felhívjuk az ifjak figyelmét a világ természeti értékeire és szépségeire, és persze arra, hogy a Föld védelme érdekében fontos a hulladékok újrahasznosítása, az anyagok újra használata, és az is, hogy az elektromos áram termelése biztonságos és fenntartható, környezetbarát legyen.
Az éghajlat védelme érdekében 1992-ben Rio de Janeiróban fogadta el az ENSZ az Éghajlat-változási Keretegyezményt, melyet New Yorkban írtak alá. Azóta a tagországok 21 alkalommal találkoztak, hogy megvitassák a szükséges lépéseket, és a 21. alkalommal jutottak el egy olyan megállapodás elfogadásához, ami végre konkrét és kötelező lesz, igaz, csak az elfogadását követő 5 év után.
Az ENSZ főtitkára, Ban Ki-moon a mai napra, vagyis a Föld Napjára hívta meg a világ vezetőit, hogy írják alá a 2015. decemberben elfogadott Párizsi Egyezményt.
Mi, egyszerű földlakók is tudunk tenni a Földünk megóvásáért. Globálisan gondoljuk végig, hogy mik a teendők, és nézzük meg, hogy magunk körül miket lehet tenni. Nagyon egyszerű dolgokkal is sokat lehet elérni.
Például: hulladékok szelektív gyűjtése, energiatakarékos berendezések használata (ma még nem túl olcsóak a LED fényforrások, de idővel az lesz a legjobb).
Óvjuk a természet értékeit, ne hódoljunk gyűjtőszenvedélyünknek. Gondoljunk arra, hogy az adott növény vagy állat élőhelye nem a lakásunk vagy a kertünk. Szükségük van arra, hogy a vadonban lévő életközösségek vegyék őket körül. Sok növény más növények, gombák, mohák és zuzmók jelenlétét is megkívánja, vagy csak egyszerűen speciális páratartalmú környezetben érzi jól magát. Az állatoknak speciális eledelekre van szükségük.
A leszakított erdei vagy mezei virág a lakásban csak néhány napig dísz, utána hulladékká válik és kidobjuk.
Az élelmiszerekkel is takarékoskodjunk: csak annyi gyümölcsöt, zöldséget és egyéb árut, húst vegyünk, amit rövid időn belül el is fogyasztunk. Ne hagyjuk megromolni az ételeinket, mert akkor is hulladék lesz belőlük.
A fenti ábrákkal a világméretű problémára szeretnék rávilágítani: emelkedik a globális átlag-hőmérséklet.
Az első képen a tengerek felszíni hőmérséklete látható 2002. augusztusban. A második ábra felső része 2003, alsó része 2014. februári hőmérsékleteket mutat. Tisztán látszik, hogy sok helyen nőtt a tengerfelszíni hőmérséklet.
Ismerjük meg, hogy hogyan működik Földünk éghajlata és milyen kapcsolatok vannak az egyes környezeti elemek között.
A további részletekért ajánlom figyelmetekbe az alábbi olvasmányokat:
TANÁCSOK KEZDŐ KÖRNYEZETVÉDŐK SZÁMÁRA
1. rész: Mit tehetünk? - Bevezetés
2. rész: Mit tehetünk? - Általános környezetvédelem
3. rész: Mit tehetünk? - Bányászat és rekultiváció
4. rész: Mit tehetünk? - Energetika és megújuló energia
5. rész: Mit tehetünk? - Fenntartható fejlődés
6. rész: Mit tehetünk? - Hulladékgazdálkodás
7. rész: Mit tehetünk? - Klímaváltozás
8. rész: Mit tehetünk? - Környezet és társadalom
9. rész: Mit tehetünk? - Környezetpolitika és menedzsment
10. rész: Mit tehetünk? - Kutatás-fejlesztés
11. rész: Mit tehetünk? - Légszennyezés és levegőtisztítás
12. rész: Mit tehetünk? - Szennyvíztisztítás és vízgazdálkodás
13. rész: Mit tehetünk? - Talajvédelem és talajtisztítás
14. rész: Mit tehetünk? - Természet- és tájvédelem
15. rész: Mit tehetünk? - Összefoglalás
ÉGHAJLATI ISMERETEK
1. Bevezető: alapok, energiamérleg
2. Felhő, csapadék
3. Légnyomás. A szelek kialakulása, széltípusok
4. Szelekre ható erők, ciklonok és frontok
5. Üvegházhatású gázok
6. Visszacsatolások és kapcsolatok
Összefüggések
ENERGETIKA, MEGÚJULÓ ENERGIÁK
1. A szélenergia
2. Napenergia (1)
3. Napenergia (2)
4. Vízenergia (1)
5. Vízenergia (2): példák
6. Bio üzemanyagok
7. Biomassza