„Amin most hazám keresztülmegy, az eredménye a szélsőséges éghajlati eseményeknek, őrület. Az éghajlati válság is egy őrület. Meg tudjuk állítani ezt az őrületet itt Varsóban.” – mondta beszédében Yeb Sano.
Azonnali és hathatós beavatkozásokat kér a klímaváltozás elleni harcban, felszólította a konferencia résztvevőit, hogy most már ígéretek helyet, bizonyítsanak. Nem holnap kell bizonyítani, ahogy eddig történt, hanem ma, mert akkor csak komédia az egész.
A videón megtekinthető a beszéde:
Yeb Sano Megköszönte, hogy a világ most melléjük állt ebben a nehéz időben és a világ minden sarkából érkezik segítség. 11 hónappal ezelőtt a dohai klímakonferencián az egyik főtéma a szupertájfunok, szélviharok voltak, most pedig a klíma biztos hazáját az emberi történelem talán legpusztítóbb tájfunja semmisítette meg. Példátlan pusztítást hagyott maga mögött a tájfun, a Fülöp-szigeteknek legalább a kétharmadát elpusztította, nincs ivóvíz, nincs élelem. A tájfun az egyik legerősebb, amit valaha feljegyeztek, az ENSZ humanitárius szervezetének becslése szerint az ország 36 tartományában 4,1 millió embert érintett.
Ha bárki továbbra is tagadja a valóságot, az éghajlatváltozást, szálljon le az elefántcsonttoronyból és a távoli kényelmes karosszékből és nézze meg milyen hatással van az emelkedő tengerszint a Csendes-óceáni, Karib-tengeri és az Indiai-óceán szigetvilágára vagy nézzen szét az Andokban, vagy a Himaláján. Nézze meg az Északi-sark gyorsütemben eltűnő jégsapkáit, vagy a nagy deltavidékek Mekong, Gangesz, az Amazon, és a Nílus környékét. „De ha még ez sem elég, érdemes most felkeresni a Fülöp-szigeteket.”
A Haiyan tájfun maga a kijózanító valóság a nemzetközi közösségnek. „Most már nem engedhetjük meg magunknak, hogy késlekedjünk az éghajlat politika valódi bevezetésével. Itt Varsóban össze kell szedni a politikai akaratot az éghajlatváltozás kezelésére.”
„Dohában, megkérdeztük: Ha nem mi, akkor ki? Ha nem most, akkor mikor? Ha nem itt, akkor hol? Akkor süket fülekre talált, most újra megkérdezzük: Ha nem mi, akkor ki? Ha nem most, akkor mikor? Ha nem itt, akkor hol?”
„ A Cop 19-n kell történnie változásnak, mert hazám nem tudja elfogadni, hogy szükség lesz COP30-ra vagy a COP40-re hogy megoldja az éghajlatváltozást.”
Yeb Sano szerint a fejlett országok kibocsátás-csökkentési céljai veszélyesen alacsonyak, emelni kell azonnal a szintet, mert ez már nem elég, hogy elhárítsa a klímaválságot. Követeli a globális szolidaritást az éghajlatváltozás elleni küzdelemben, mindenki törekedjen a fenntartható emberi fejlődésre.
„Nem hallgatok, tehetetlenül bámulva a nemzetközi éghajlati patthelyzetet. Itt az ideje, hogy lépéseket tegyenek.”
„Nemzetünk nem hajlandó elfogadni, hogy a Haiya féle tájfunok az életünk velejárója legyen, meneküljünk a vihar elől, szenvedés, pusztítás és nyomort hagyva maga után.”
A tudomány szerint a globális felmelegedés indukálja az egyre erősebb viharokat, az emberi faj már alapvetően megváltoztatta a klímát. Ezek a klímakatasztrófák egyenlőtlenséget váltanak ki, a Földet uraló gazdasági növekvések a szegényebb régiót sújtják, mélyebb nyomorba taszítva őket. Ennek a növekvő gazdaságnak kell, amely megváltoztatta az éghajlati rendszert, változtatni a fogyasztói szokásán.
Fülöp-szigeteki biztos beszéde végén szülőfalujáról beszélt, amit a tájfun elpusztított. Elmondta nincs hírei a rokonairól, csak a bátyával tudott beszélni. Bejelentette, hogy addig éhségsztrájkot folytat, amíg nem tesznek konkrét lépéseket a klímaváltozás ügyében.
„Mindig nehéz egy-egy szélsőséges időjárást a klímaváltozáshoz kötni, de a tudomány azt jelzi, hogy emiatt vannak egyre pusztítóbb tájfunok. Ha nem is lehet teljes mértékben a kettőt összekötni, de az országom a jövőben nem fogadja el azt, hogy egy szupertájfun ilyen hatást váltson ki” – mondta a konferencia után a klímavédelmi biztos.
Források: theguardian.com, alternativenergia.hu.