Mit teszünk, mit tehetünk az újrahasznosítás tárgykörben? Komposztálunk, szelektív hulladékgyűjtő szigeteket és hulladékudvarokat hozunk létre, a lakosságra folyamatos információáradatot zúdítunk, és meghirdetett Zöld Napokat - lomtalanításokat, gyűjtőnapokat tartanak az önkormányzatok illetve az ezzel foglakozó cégek (jó példa erre a pécsi BIOKOM). Mindezek ellenére a lakosság körében a szelektív hulladékgyűjtés nagyon alacsony szinten áll. Mert messze van a gyűjtősziget, mert nem fér oda a rengeteg más odahelyezett lomtól. Sokan ugyanis ezeket a szigeteket lerakóhelynek tekintik, ami azért sokkal jobb megoldás részükről, mint az erdők, utak szélére kihordani, kidobálni a "szemetet"..... A tennivaló rengeteg ebben a témában!
Újrahasznosítás. Népszerű és fontos téma. Ha ezt a szót olvasod vagy beszélsz róla, első sorban a tevékenység jut eszedbe. Az ember által készített tartós, nem természetes és főleg a hulladéká váló anyagoknak, azok szelektív gyűjtése utáni újra nyersanyaggá történő feldolgozása. A tevékenységre használt angol recycling -jobban kifejezi, hogy anyagok környezettudatos körforgásáról van szó.
Mit teszünk, mit tehetünk az újrahasznosítás tárgykörben? Komposztálunk, szelektív hulladékgyűjtő szigeteket és hulladékudvarokat hozunk létre, a lakosságra folyamatos információáradatot zúdítunk, és meghirdetett Zöld Napokat - lomtalanításokat, gyűjtőnapokat tartanak az önkormányzatok illetve az ezzel foglakozó cégek (jó példa erre a pécsi BIOKOM). Mindezek ellenére a lakosság körében a szelektív hulladékgyűjtés nagyon alacsony szinten áll. Mert messze van a gyűjtősziget, mert nem fér oda a rengeteg más odahelyezett lomtól. Sokan ugyanis ezeket a szigeteket lerakóhelynek tekintik, ami azért sokkal jobb megoldás részükről, mint az erdők, utak szélére kihordani, kidobálni a "szemetet"..... A tennivaló rengeteg ebben a témában! Bár az, hogy megnyílt az atomtemető Bátaapátiban egy régebbi (2012. decemberi) hír, ám újra aktuális kezd lenni a téma. Az elmúlt évben, 2012. december 5-én ünnepélyesen és hivatalosan adták át Bátaapatiban a Nemzeti Radioaktív Hulladék Tároló (NRHT) első felszín alatti tárolókamráját, mely 96 m hosszú, és közel 100 m2 szelvényméretben épült. Ezzel megkezdődött a kis- és közepes aktivítású radioaktív hulladékok (kesztyűk, munkaruhák, munkaeszközök, a tisztításhoz használt folyadék stb. - amelyek hőfejlődése jelentéktelen és felezési idejük kevesebb, mint 30 év - földalatti tárolása. |
Saso hétköznapjaiTermészet és környezet, egymástól nehezen elválasztható, ezer szállal kapcsolódik össze. Mit tettünk - mit teszünk értük és ellenük a szürke hétköznapokon, egy hétköznapi ember szemszögéből nézve. Régebbi Postok
April 2014
címkék
All
|