A cikk egy sorozat része, amit egy hiánypótló témáról indítottam nem is olyan régen. Igen. Zajos ügyeinkről, és annak elnyúló negatív hatásairól. Tekintettel arra, hogy egyre több ember érintett, és egyre többen betegszenek meg tőle. A zaj hosszútávon és alattomosan károsítja az emberi szervezetet. Károsítja a hallást, elváltozásokat okoz a belsőfülben, és hat az idegrendszerre is. Sokan nem értik, nem tudják, mitől érzik magukat egyre fáradtabbnak, feszültnek.
Kellemes sétát kívánok a "Virtuális Zöld Múzeumban".
Kellemes sétát kívánok a "Virtuális Zöld Múzeumban".
A hang tulajdonképpen nem más, mint a levegőben (vagy vízben) tovaterjedő nyomásváltozás. A hang és a zaj között fizikai értelemben nincs különbség. A hangokat fülünkkel fogjuk fel és a hanghullámok összetett szerkezetét hívjuk beszédnek, zenének, vagy épp zajnak. Zajnak azokat a hanghullámokat nevezzük, amelyek zavaróan és kellemetlenül hatnak, és amelyek az egészséget is károsan befolyásolják. Hatása az emberekre kellemetlen érzésben, testi és lelki betegségekben, a hallás csökkenésében mutatkozik meg.
A magyar főváros az egyik leglármásabb Európában
A zajterhelés a levegőszennyezés mellett a legsúlyosabb környezeti probléma napjainkban. Becslések szerint csak Európában minden ötödik ember kénytelen olyan zajszintet (65 dB feletti, ld. alább) elviselni a közlekedés miatt, ami a szakértők szerint elfogadhatatlan, és alapvetően rontja az életminőséget.
A legfőbb zajforrások a közúti, a vasúti és a légiközlekedés, az ipar és az építkezések, de szabadidős tevékenységeink is egyre zajosabbak – gondoljuk csak a hangos zenehallgatásra. Magyarországon legalább két millióan vannak kitéve a közlekedés miatti zajártalomnak, Budapest Barcelona és Szófia mellett a legzajosabb európai városok közé tartozik.
A legfontosabb városi zajforrások a közlekedésből származnak.
A hang vagy zaj erősségének kifejezésére a decibel (dB) dimenziótlan, logaritmikus mérőszámot alkalmazzák. Egészséges hallószervek esetén a 0 dB jelöli az emberi hallásküszöböt. Teljesen zajmentes környezet valójában nem létezik, még egy csendes erdőben is 20 dB-es „zajhatásnak” vagyunk kitéve. Zajszennyezésről 65 dB fölött beszélünk (pl. egy forgalmas közút közvetlen közelében tapasztalható), 85 db feletti folyamatos zajnál károsodhatnak a hallószervek (pl. diszkó a hangfalnál, koncertek, erős városi forgalom), míg 120-130 dB-nél (vonat kürtje 10 méterről vagy egy sugárhajtású repülőgép 100 méterről) már fizikai fájdalom jelentkezik, ez a fájdalomküszöb. 160 dB-nél átszakad a dobhártya (azonnali halláskárosodás, pisztolylövés, petárdarobbanás 1 méterről), egy 180 dB erősségű zajforrás pedig halált okozhat.
A zaj erősségével rohamosan csökken az az időtartam, amit még maradandó halláskárosodás nélkül úszhatunk meg. Míg egy 85 dB-es zajt nyolc 8 át viselhetünk el tartós károsodás nélkül, 88 dB-t már csak 4 órán keresztül hallgathatunk következmények nélkül. 100 dB 15 percig, 119 dB pedig mindössze 1 percig veszélytelen.
Egy-egy koncert komoly megterhelést ró hallószerveinkre. Egy diszkóban vagy koncerten eltöltött pár órás szórakozást
követően nem ritka, hogy fülzúgást, fülcsengést tapasztalunk, miután elhagytuk a helyszínt.
A folyamatos zajhatás több módon is károsítja az egészséget. A halláscsökkenés (tartós hallásküszöb-emelkedés) mellett más problémák is jelentkezhetnek. Emelkedhet a vérnyomás, kevésbé tudunk megbirkózni a napi stresszel, ez akár infarktushoz is vezethet. Az éjszakai zaj (pl. repülőjáratok) megakadályozza a pihentető alvást, csökken az alvás mélysége és hossza, emiatt megváltozhat a szervezet napi ritmusa. Kevésbé tudunk koncentrálni feladatainkra, fáradékonyabbá és ingerlékenyebbé válunk. A zajártalom akár 8-10 évvel is megrövidítheti az élettartamot.
Hogyan védekezhetünk?
A zaj ellen védekezhetünk a zajforrások erejének és számának mérséklésével, például halkabb autók, a gyárakban halkabb technológiák bevezetésével, hangelnyelő útburkolatok használatával, forgalomszervezési lépésekkel, illetve különböző zajvédő rétegek használatával.
Zajvédő falak a forgalomból származó zaj csökkentésére.
A közlekedési eredetű zaj csökkentésére sokfelé alkalmazzák a zajvédő falakat, melyeknek feladata az útvonal szűkebb környezetének zajvédelme azáltal, hogy leárnyékolja a keletkező közlekedési zajokat. Tökéletes védelmet a zajvédő falak sem nyújtanak, még a legjobb ilyen szerkezetek is csak arra jók, hogy 10-15 decibellel csökkentsék a zajt. Ezek a falak elnyelik, visszaverik, valamint bizonyos gyengítéssel átengedik magukon a hanghullámokat. A zajvédő falak többféle anyagból készülhetnek. A legegyszerűbb, ha a zajforrás mellé hosszanti irányba földsáncokat emelnek. A földsáncokkal 3 decibellel magasabb zajcsökkentés érhető el, mint az ugyanakkora magasságú mesterséges fallal. Hátrányuk azonban, hogy túl nagy helyet foglalnak. Mesterséges megfelelőjük a betonból, acélból, téglából, fából vagy valamilyen műanyagból készülő falak, kisebb helyet foglalnak, ezért a gyakorlatban ezeket használják a legtöbbször. A vegetáció csak akkor tudja a zajt csökkenteni, ha megfelelő vastag sávban helyezkedik el az út mellett, ezért a gyakorlatban viszonylag ritkán alkalmazzák zajvédőként a növényzetet.
A zaj az emberiség mellett az élővilág életét is megkeseríti, gondoljunk csak az időről időre partra vetődő cetekre, amelyek hátterében szintén az emberi zajszennyezést sejtik.
Forrás: zoldmuzeum.hu (Wendl Bernadett)
A zajterhelés a levegőszennyezés mellett a legsúlyosabb környezeti probléma napjainkban. Becslések szerint csak Európában minden ötödik ember kénytelen olyan zajszintet (65 dB feletti, ld. alább) elviselni a közlekedés miatt, ami a szakértők szerint elfogadhatatlan, és alapvetően rontja az életminőséget.
A legfőbb zajforrások a közúti, a vasúti és a légiközlekedés, az ipar és az építkezések, de szabadidős tevékenységeink is egyre zajosabbak – gondoljuk csak a hangos zenehallgatásra. Magyarországon legalább két millióan vannak kitéve a közlekedés miatti zajártalomnak, Budapest Barcelona és Szófia mellett a legzajosabb európai városok közé tartozik.
A legfontosabb városi zajforrások a közlekedésből származnak.
A hang vagy zaj erősségének kifejezésére a decibel (dB) dimenziótlan, logaritmikus mérőszámot alkalmazzák. Egészséges hallószervek esetén a 0 dB jelöli az emberi hallásküszöböt. Teljesen zajmentes környezet valójában nem létezik, még egy csendes erdőben is 20 dB-es „zajhatásnak” vagyunk kitéve. Zajszennyezésről 65 dB fölött beszélünk (pl. egy forgalmas közút közvetlen közelében tapasztalható), 85 db feletti folyamatos zajnál károsodhatnak a hallószervek (pl. diszkó a hangfalnál, koncertek, erős városi forgalom), míg 120-130 dB-nél (vonat kürtje 10 méterről vagy egy sugárhajtású repülőgép 100 méterről) már fizikai fájdalom jelentkezik, ez a fájdalomküszöb. 160 dB-nél átszakad a dobhártya (azonnali halláskárosodás, pisztolylövés, petárdarobbanás 1 méterről), egy 180 dB erősségű zajforrás pedig halált okozhat.
A zaj erősségével rohamosan csökken az az időtartam, amit még maradandó halláskárosodás nélkül úszhatunk meg. Míg egy 85 dB-es zajt nyolc 8 át viselhetünk el tartós károsodás nélkül, 88 dB-t már csak 4 órán keresztül hallgathatunk következmények nélkül. 100 dB 15 percig, 119 dB pedig mindössze 1 percig veszélytelen.
Egy-egy koncert komoly megterhelést ró hallószerveinkre. Egy diszkóban vagy koncerten eltöltött pár órás szórakozást
követően nem ritka, hogy fülzúgást, fülcsengést tapasztalunk, miután elhagytuk a helyszínt.
A folyamatos zajhatás több módon is károsítja az egészséget. A halláscsökkenés (tartós hallásküszöb-emelkedés) mellett más problémák is jelentkezhetnek. Emelkedhet a vérnyomás, kevésbé tudunk megbirkózni a napi stresszel, ez akár infarktushoz is vezethet. Az éjszakai zaj (pl. repülőjáratok) megakadályozza a pihentető alvást, csökken az alvás mélysége és hossza, emiatt megváltozhat a szervezet napi ritmusa. Kevésbé tudunk koncentrálni feladatainkra, fáradékonyabbá és ingerlékenyebbé válunk. A zajártalom akár 8-10 évvel is megrövidítheti az élettartamot.
Hogyan védekezhetünk?
A zaj ellen védekezhetünk a zajforrások erejének és számának mérséklésével, például halkabb autók, a gyárakban halkabb technológiák bevezetésével, hangelnyelő útburkolatok használatával, forgalomszervezési lépésekkel, illetve különböző zajvédő rétegek használatával.
Zajvédő falak a forgalomból származó zaj csökkentésére.
A közlekedési eredetű zaj csökkentésére sokfelé alkalmazzák a zajvédő falakat, melyeknek feladata az útvonal szűkebb környezetének zajvédelme azáltal, hogy leárnyékolja a keletkező közlekedési zajokat. Tökéletes védelmet a zajvédő falak sem nyújtanak, még a legjobb ilyen szerkezetek is csak arra jók, hogy 10-15 decibellel csökkentsék a zajt. Ezek a falak elnyelik, visszaverik, valamint bizonyos gyengítéssel átengedik magukon a hanghullámokat. A zajvédő falak többféle anyagból készülhetnek. A legegyszerűbb, ha a zajforrás mellé hosszanti irányba földsáncokat emelnek. A földsáncokkal 3 decibellel magasabb zajcsökkentés érhető el, mint az ugyanakkora magasságú mesterséges fallal. Hátrányuk azonban, hogy túl nagy helyet foglalnak. Mesterséges megfelelőjük a betonból, acélból, téglából, fából vagy valamilyen műanyagból készülő falak, kisebb helyet foglalnak, ezért a gyakorlatban ezeket használják a legtöbbször. A vegetáció csak akkor tudja a zajt csökkenteni, ha megfelelő vastag sávban helyezkedik el az út mellett, ezért a gyakorlatban viszonylag ritkán alkalmazzák zajvédőként a növényzetet.
A zaj az emberiség mellett az élővilág életét is megkeseríti, gondoljunk csak az időről időre partra vetődő cetekre, amelyek hátterében szintén az emberi zajszennyezést sejtik.
Forrás: zoldmuzeum.hu (Wendl Bernadett)