Zajjal jöttem hozzátok
Egy kicsit bajban voltam, amikor belekezdtem a cikksorozat megírásába, mert egy elég terjedelmes témáról van szó.
A zajjal mindenki találkozott már életében, ki így, ki úgy. Viszont mindenkit másképp érint, ahogy mindenkinek más és mást jelent a zaj.
Egy kicsit bajban voltam, amikor belekezdtem a cikksorozat megírásába, mert egy elég terjedelmes témáról van szó.
A zajjal mindenki találkozott már életében, ki így, ki úgy. Viszont mindenkit másképp érint, ahogy mindenkinek más és mást jelent a zaj.
Amikor az ember fiatal, a zajos hangokat is másképp éli meg. Koncerteken csápol például kedvenc együttesének, vagy egy jó mélynyomót helyez az autójába, amit a környezete csak dum-dum zajként él meg, míg ő adrenalin szintje csúcsán "lebeg".
Úgy gondolom, hogy először is ismerkedjünk meg az alapfogalmakkal ahhoz, hogy kellő rálátásunk legyen a zaj miértjére, mikéntjére.
Amikor elkezdtem a témával foglalkozni, már túl jutottam életem egy pár zajosnak mondható szakaszán. Tinédzserként, én is koncerteken élveztem ki a zajos örömforrásokat, aztán jöttek azok a táncos esték, amikor is bulikban, diszkókban pörögtünk kedvenc együttesünk hangos zenéjére. Nem kellett semmilyen plusz, akkor még elég volt a zene, egy kis pia és kaja, jó beszélgetések a háttérben. Hozzáteszem, számomra a zaj jól meghatározható, mivel évekig zenéltem. Igaz kalsszikus zenéket játszottunk anno a zenekarban és a zene iskolában, de emellett ugye elfért más zenei műfaj is. Pop, funk, soul csakhogy egy párat említsek ifjúságom zenevilágából. És most akkor, csapjunk a lovak közé. Igyekszem élménydús maradni a témát illetően. Még valami. Pár érdekes cikket is megosztok majd forrás megjelöléssel, ami felkeltheti a téma iránt érdeklődök figyelmét.
Úgy gondolom, hogy először is ismerkedjünk meg az alapfogalmakkal ahhoz, hogy kellő rálátásunk legyen a zaj miértjére, mikéntjére.
Amikor elkezdtem a témával foglalkozni, már túl jutottam életem egy pár zajosnak mondható szakaszán. Tinédzserként, én is koncerteken élveztem ki a zajos örömforrásokat, aztán jöttek azok a táncos esték, amikor is bulikban, diszkókban pörögtünk kedvenc együttesünk hangos zenéjére. Nem kellett semmilyen plusz, akkor még elég volt a zene, egy kis pia és kaja, jó beszélgetések a háttérben. Hozzáteszem, számomra a zaj jól meghatározható, mivel évekig zenéltem. Igaz kalsszikus zenéket játszottunk anno a zenekarban és a zene iskolában, de emellett ugye elfért más zenei műfaj is. Pop, funk, soul csakhogy egy párat említsek ifjúságom zenevilágából. És most akkor, csapjunk a lovak közé. Igyekszem élménydús maradni a témát illetően. Még valami. Pár érdekes cikket is megosztok majd forrás megjelöléssel, ami felkeltheti a téma iránt érdeklődök figyelmét.
I. rész
De mi is a zaj?
Nos, ha definiálni akarjuk, akkor: "A zaj több eltérő frekvenciájú és intenzitású jel zavaró összessége."
Itt akkor álljunk is meg egy szóra. A laikusok számára ez a megfogalmazás nem mond semmit. Elhiszem, mert mi a frekvencia, és mi a jel kérdezhetnénk.
Azt tudjuk, hogy vannak frekvenciák és vannak jelek. A frekvencia maga, egy „ismétlődés gyakoriságát” jelenti, azaz hogy egy esemény hányszor ismétlődik meg egységnyi idő alatt. A frekvencia mérésekor megszámoljuk, hogy egy adott időtartam alatt hányszor ismétlődik meg az esemény, majd elosztjuk az illető időtartam hosszával. 1 Hz azt jelenti, másodpercenként egyszer következik be az esemény, 2 Hz azt, hogy kétszer és így tovább. Példaként említeném, hogy a szívritmust és a zenei ritmust is ütés per percben mérik.
A hangrezgéseket frekvenciájukkal, hangszínükkel, burkológörbéjükkel, hangerejükkel és terjedési sebességükkel jellemezhetőek.
A hangjelek (audiojelek) azok az akusztikus jelek, melyek az emberi fül számára hallhatóak, melyeket az ember észlel.
A hangok frekvenciaterületi felosztása:
- 0 – 20 Hz – infrahang
- 20 Hz – 20 kHz – hallható hangok
- beszédhangok (80 Hz ... 1300 Hz)
- zenei hangok (30 Hz ... 3000 Hz)
- 20 kHz – 1 GHz – ultrahang
- 1 GHz – 10 THz - hiperhang
A rádióállomások működése frekvenciákon alapul. A polgári célú frekvenciát az FNFT határozza meg, hogy mely frekvenciasávok használhatók polgári célokra: műsorszórásra, hiteles frekvencia és órajel sugárzásra, rádiónavigációra, állandóhelyű vagy mozgó sugárzásra. A nem polgári célú frekvenciagazdálkodás azon tevékenységek összessége, melyek a nem polgári célú frekvenciák szabályozott – hatékony és káros zavarástól mentes – felhasználását szolgálják. Az NMHH megteremti a műszaki és jogi szabályrendszert, részt vesz a szabályozással foglalkozó nemzetközi és EU szervezetek tevékenységében, ellátja a nemzetközi és hazai frekvenciakoordinációs feladatokat, kiadja a rádióengedélyeket, ellenőrzi azok betartását, vezeti a berendezésekkel és frekvenciafelhasználással kapcsolatos, jogszabályokban előírt nyilvántartásokat.
Intenzitás. Az intenzitás ún. teljesítmény jellegű mennyiség, értéke a hangforrástól távolodva csökken. Tehát, ha bekapcsoljuk a rádiót, és távolabbra kell mennünk, akkor nem megfelelően halljuk az adást. Ilyenkor általában adunk egy kis "kakaót", azaz feltekerjük a hangerőgombot. Vagy épp a kedvenc zenénk megy a rádióban, és mi szeretnénk egy kicsit hangosabban élvezni azt, akkor is tekerünk egyet azon a hangszabályzó gombon, persze felfelé. Ilyenkor kerülhetünk olyan helyzetbe, mint az a bizonyos zajos szomszéd ott a harmadikon. Hogy járt? Nos, becsengettek a szomszédból, hogy vegye már le azt a hangerőt, mert zavaró. Vékonyak a falak? Igen, ez elég gyakori jelenség. Tehát elértünk oda, ami már a definícióban is megfogalmazódott, hogy a zaj zavaró tényező lehet.
Zajtípusok
Ahogy ember, úgy zajtípusok vannak. A zajt többnyire színképpel írjuk le. Hogy ez kínai? Nekem is az volt, de egy kicsit később még visszatérek erre. Nézzük meg először is, hogy milyen típusai vannak a zajnak.
Környezeti zajok. Aki városban él, mindennap találkozik vele, ezeket urbanisztikus zajoknak is mondják. Sokszor lehetnek kellemetlenek, ill. telítődhet is velük az ember. Egy biztos, hogy nem természetes zajok ezek. Hosszútávon károsító hatásuk lehet, ami egyén függő. Az arra érzékenyebb embereket negatívan érinti, egyre többet foglalkoznak vele a világon. A zajcsökkentés világszerte problémát jelent, és direktívák épülnek rá.
Egy kis történeti érdekesség a régmúltból, pedig akkor még kevesebb zajforrás volt, mint a mai civilizált társadalmunkban.
"A városi zaj elleni küzdelem története a római időkre nyúlik vissza. Annak idején Julius Caesar dekrétumot adott ki, mely előírta, hogy vásár- és ünnepnapokon az utcákon csak gyalog szabad közlekedni. Claudius császár pedig mindenféle kerekeken guruló járművet kitiltott Rómából. Később a középkori városokban külön törvényeket hoztak a csendháborítók ellen. Legtöbbször harang alá ültették őket, és húzták a harangot." (Wikipédia)
Akusztikus zajok. Ez a környezetünkben gyakorlatilag állandóan jelen lévő hangjelenségek összességét foglalja magába. Tipikus nemkívánatos zajok ezek. Csak menjünk el egy forgalmas város, forgalmas utcájába, és hallgatózzunk egy kicsit. Például Budapesten az Üllői út, Bajcsy Zsilinszki út, vagy az Andrássy út kíválóan alkalmas erre.
Aztán itt vannak a hangátviteli berendezések akusztikus zajai, pl. a mikrofon, hangerősítő stb. Jó példa a szemléltetésre, amikor a pályaudvaron várjuk a vonatot, egyszer csak megszólal a hangosbemondó, hogy x vonat y vágányra mikor érkezik.
Zaj színképek. Néhány színképnek gyakorlati jelentőségük miatt külön nevet adtak. Létezik fehér, szürke, és rózsszín zaj.
Fehérzaj, olyan hangtechnikában használatos véletlenszerű zaj, aminek a hangnyomás szintje állandó, emberi értelemben (érzékelés) 20Hz - 20 kHz között mozog. A zaj tartományok még érdekesek lesznek később.
Szürkezaj egy jó meghatározott, szűk frekvenciatartományban folytonos hangnyomásszintet jelent, ami az összes többi frekvencián nem mérhető hangnyomásszint. Vélhetően innen eredhet a szürke jelölés.
Rózsaszín zajnak nevezik az olyan zajt, melynek hangnyomásszintje a frekvenciával fordítva arányosan esik, és az olyat is, melynek a hangnyomásszintje a frekvencia négyzetével fordítottan arányosan esik.
A rózsaszín zaj a hangtechnikában egyértelmű jelentéssel bír: véletlenszerű zaj, amelynek a teljes vizsgált frekvenciatartományban (jellemzően 20 Hz – 20 kHz) a hangnyomásszintje oktávonként 3dB-lel csökken. Többek közt többutas, aktív hangrendszer beállítására használják.
Színes zajok azok, amelyek frekvenciája határozottan nem állandó értékű, de gyakorlatilag jól meghatározható frekvenciasávba esik. A fehérzajtól eltérően nincs a különféle színes zajspektrumoknak általánosan elfogadott meghatározása.
Hallható és nem hallható zajokat még részletesebben fogjuk tárgyalni, mert sok érdekességet tartogatnak. Előzetesben annyit, hogy a nem hallható zajok azok, amiket az emberi fül nem érzékel, de ugyanakkor bizonyos veszélyességi faktorral bír, mint például az infrahang, amit a hadászatban is alkalmaznak. Vagy ott van az ultrahang, ami egy nagyfrekvenciás hanghullám, amit a gyógyászatban használnak.
Ebben a részben nagyjából betekintettünk a zaj fogalmi rendszerébe.
A következő részben izgalmas irányt vesz a zaj téma. Tartsatok velünk!
De mi is a zaj?
Nos, ha definiálni akarjuk, akkor: "A zaj több eltérő frekvenciájú és intenzitású jel zavaró összessége."
Itt akkor álljunk is meg egy szóra. A laikusok számára ez a megfogalmazás nem mond semmit. Elhiszem, mert mi a frekvencia, és mi a jel kérdezhetnénk.
Azt tudjuk, hogy vannak frekvenciák és vannak jelek. A frekvencia maga, egy „ismétlődés gyakoriságát” jelenti, azaz hogy egy esemény hányszor ismétlődik meg egységnyi idő alatt. A frekvencia mérésekor megszámoljuk, hogy egy adott időtartam alatt hányszor ismétlődik meg az esemény, majd elosztjuk az illető időtartam hosszával. 1 Hz azt jelenti, másodpercenként egyszer következik be az esemény, 2 Hz azt, hogy kétszer és így tovább. Példaként említeném, hogy a szívritmust és a zenei ritmust is ütés per percben mérik.
A hangrezgéseket frekvenciájukkal, hangszínükkel, burkológörbéjükkel, hangerejükkel és terjedési sebességükkel jellemezhetőek.
A hangjelek (audiojelek) azok az akusztikus jelek, melyek az emberi fül számára hallhatóak, melyeket az ember észlel.
A hangok frekvenciaterületi felosztása:
- 0 – 20 Hz – infrahang
- 20 Hz – 20 kHz – hallható hangok
- beszédhangok (80 Hz ... 1300 Hz)
- zenei hangok (30 Hz ... 3000 Hz)
- 20 kHz – 1 GHz – ultrahang
- 1 GHz – 10 THz - hiperhang
A rádióállomások működése frekvenciákon alapul. A polgári célú frekvenciát az FNFT határozza meg, hogy mely frekvenciasávok használhatók polgári célokra: műsorszórásra, hiteles frekvencia és órajel sugárzásra, rádiónavigációra, állandóhelyű vagy mozgó sugárzásra. A nem polgári célú frekvenciagazdálkodás azon tevékenységek összessége, melyek a nem polgári célú frekvenciák szabályozott – hatékony és káros zavarástól mentes – felhasználását szolgálják. Az NMHH megteremti a műszaki és jogi szabályrendszert, részt vesz a szabályozással foglalkozó nemzetközi és EU szervezetek tevékenységében, ellátja a nemzetközi és hazai frekvenciakoordinációs feladatokat, kiadja a rádióengedélyeket, ellenőrzi azok betartását, vezeti a berendezésekkel és frekvenciafelhasználással kapcsolatos, jogszabályokban előírt nyilvántartásokat.
Intenzitás. Az intenzitás ún. teljesítmény jellegű mennyiség, értéke a hangforrástól távolodva csökken. Tehát, ha bekapcsoljuk a rádiót, és távolabbra kell mennünk, akkor nem megfelelően halljuk az adást. Ilyenkor általában adunk egy kis "kakaót", azaz feltekerjük a hangerőgombot. Vagy épp a kedvenc zenénk megy a rádióban, és mi szeretnénk egy kicsit hangosabban élvezni azt, akkor is tekerünk egyet azon a hangszabályzó gombon, persze felfelé. Ilyenkor kerülhetünk olyan helyzetbe, mint az a bizonyos zajos szomszéd ott a harmadikon. Hogy járt? Nos, becsengettek a szomszédból, hogy vegye már le azt a hangerőt, mert zavaró. Vékonyak a falak? Igen, ez elég gyakori jelenség. Tehát elértünk oda, ami már a definícióban is megfogalmazódott, hogy a zaj zavaró tényező lehet.
Zajtípusok
Ahogy ember, úgy zajtípusok vannak. A zajt többnyire színképpel írjuk le. Hogy ez kínai? Nekem is az volt, de egy kicsit később még visszatérek erre. Nézzük meg először is, hogy milyen típusai vannak a zajnak.
Környezeti zajok. Aki városban él, mindennap találkozik vele, ezeket urbanisztikus zajoknak is mondják. Sokszor lehetnek kellemetlenek, ill. telítődhet is velük az ember. Egy biztos, hogy nem természetes zajok ezek. Hosszútávon károsító hatásuk lehet, ami egyén függő. Az arra érzékenyebb embereket negatívan érinti, egyre többet foglalkoznak vele a világon. A zajcsökkentés világszerte problémát jelent, és direktívák épülnek rá.
Egy kis történeti érdekesség a régmúltból, pedig akkor még kevesebb zajforrás volt, mint a mai civilizált társadalmunkban.
"A városi zaj elleni küzdelem története a római időkre nyúlik vissza. Annak idején Julius Caesar dekrétumot adott ki, mely előírta, hogy vásár- és ünnepnapokon az utcákon csak gyalog szabad közlekedni. Claudius császár pedig mindenféle kerekeken guruló járművet kitiltott Rómából. Később a középkori városokban külön törvényeket hoztak a csendháborítók ellen. Legtöbbször harang alá ültették őket, és húzták a harangot." (Wikipédia)
Akusztikus zajok. Ez a környezetünkben gyakorlatilag állandóan jelen lévő hangjelenségek összességét foglalja magába. Tipikus nemkívánatos zajok ezek. Csak menjünk el egy forgalmas város, forgalmas utcájába, és hallgatózzunk egy kicsit. Például Budapesten az Üllői út, Bajcsy Zsilinszki út, vagy az Andrássy út kíválóan alkalmas erre.
Aztán itt vannak a hangátviteli berendezések akusztikus zajai, pl. a mikrofon, hangerősítő stb. Jó példa a szemléltetésre, amikor a pályaudvaron várjuk a vonatot, egyszer csak megszólal a hangosbemondó, hogy x vonat y vágányra mikor érkezik.
Zaj színképek. Néhány színképnek gyakorlati jelentőségük miatt külön nevet adtak. Létezik fehér, szürke, és rózsszín zaj.
Fehérzaj, olyan hangtechnikában használatos véletlenszerű zaj, aminek a hangnyomás szintje állandó, emberi értelemben (érzékelés) 20Hz - 20 kHz között mozog. A zaj tartományok még érdekesek lesznek később.
Szürkezaj egy jó meghatározott, szűk frekvenciatartományban folytonos hangnyomásszintet jelent, ami az összes többi frekvencián nem mérhető hangnyomásszint. Vélhetően innen eredhet a szürke jelölés.
Rózsaszín zajnak nevezik az olyan zajt, melynek hangnyomásszintje a frekvenciával fordítva arányosan esik, és az olyat is, melynek a hangnyomásszintje a frekvencia négyzetével fordítottan arányosan esik.
A rózsaszín zaj a hangtechnikában egyértelmű jelentéssel bír: véletlenszerű zaj, amelynek a teljes vizsgált frekvenciatartományban (jellemzően 20 Hz – 20 kHz) a hangnyomásszintje oktávonként 3dB-lel csökken. Többek közt többutas, aktív hangrendszer beállítására használják.
Színes zajok azok, amelyek frekvenciája határozottan nem állandó értékű, de gyakorlatilag jól meghatározható frekvenciasávba esik. A fehérzajtól eltérően nincs a különféle színes zajspektrumoknak általánosan elfogadott meghatározása.
Hallható és nem hallható zajokat még részletesebben fogjuk tárgyalni, mert sok érdekességet tartogatnak. Előzetesben annyit, hogy a nem hallható zajok azok, amiket az emberi fül nem érzékel, de ugyanakkor bizonyos veszélyességi faktorral bír, mint például az infrahang, amit a hadászatban is alkalmaznak. Vagy ott van az ultrahang, ami egy nagyfrekvenciás hanghullám, amit a gyógyászatban használnak.
Ebben a részben nagyjából betekintettünk a zaj fogalmi rendszerébe.
A következő részben izgalmas irányt vesz a zaj téma. Tartsatok velünk!