Magyarországon nőttem fel, szüleim jelenleg is ott élnek. Veszprémben jártam egyetemre, és ahogyan te is, én is környezetmérnök lettem, hiszen évfolyamtársak voltunk. Az egyetemi évek után nehezen találtam meg a helyemet és a nekem megfelelő munkát, kis méretű házi szennyvíztisztítókkal, olajfogókkal és hulladékgazdálkodási tervezéssel foglalkoztam, később jöttek komolyabb feladatok is, amikor az azóta már megszűnt VITUKI nevű kutatóintézetbe kerültem. Itt az Országos Hulladékgazdálkodási Terv felülvizsgálatán dolgoztam. Később a Környezetvédelmi Minisztériumban is dolgoztam, ahol kármentesítési feladatokkal és veszélyes hulladékok elszállíttatásával foglalkoztam. Már elég rég óta Németországban élek, nyelvet tanultam és egyetemre is jártam, és megszereztem a második diplomámat is, ami ugyanaz mint az első, de más a tartalom, mert tanultam olyan dolgokat is, amiket Veszprémben nem, pl. napenergia hasznosítás, korrózió elleni védelem, energetikai célú biomassza-hasznosítás, és mint „tudás elmélyítése”, termikus hulladék-hasznosítás.
- Hogyan kezdett el érdekelni a környezetvédelem?
Középiskolában volt egy tantárgy, Ember és környezete volt a címe ha jól emlékszem. A tanár nem volt túl jó, de biztatta az osztályt, hogy nevezzünk be környezetvédelmi pályázatokra. Beneveztünk, de nem nyertünk semmit, de tetszett a feladat, mert a légszennyezettség problémájára hívtuk fel az iskola figyelmét. Élelmiszer-ipari középiskolába jártam, logikus lett volna az ilyen irányú továbbtanulás, de végül pályafutásomat vegyészmérnökként kezdtem, később lettem környezetmérnök. Az egyetemen már célirányosan arra készültem, hogy ebben fogok dolgozni, különösen a hulladékok és a talajok problémái érdekeltek.
- Hogyan kezdtél blogot írni? Személyes vagy szakmai bloggal kezdted?
2012-ben a legnagyobb közösségi oldalon olvastam egy cikkedet, aztán több szerkesztő cikkébe is beleolvastam. Jött egy téma ötlet, és írtam a magyar kármentesítésekről. Személyes blogot eddig még nem írtam, ha csak a bemutatkozó blogot nem tekintjük annak, melyet az új oldalunk indításakor írtam.
- Milyen környezetvédelmi terület érdekel legjobban?
Hulladékgazdálkodás, talajvédelem és talajtisztítás. Meg is indokolom gyorsan: itt van a legtöbb feladat, és nagyon sok a feladat, sok a kihívás. Érdekel még a szennyvíztisztítás, mint technológia, de egyelőre nem tudom elképzelni, hogy egy szennyvíztisztító telepen dolgozzak.
- Mihez értesz a legjobban a környezetvédelmen belül és azon kívül?
A fenti 2 szakterülethez értek legjobban, de a szennyvíztisztítás technológiája sem idegen számomra. A környezetvédelmen kívül érdekel a kertészet, most már elég sok virágom és növényem is van. Szeretek kimozdulni a 4 fal közül, és amikor csak tehetem, a természetben töltöm az időt, kirándulok, és most tervezem a futás elkezdését is, tehát várom, hogy jöjjön végre a jó idő.
A sport jó dolog, én is próbálom magam fitten tartani.
- A magánéletedben mennyire élsz zölden? Mit teszel magánemberként a környezetért?
Nem élek zöldben, egy másfél milliós nagyvárosban élek, bár maga a város tulajdonképpen zöld. Münchenben sok mindenre lehet mondani, hogy „zöld”, gondoljunk csak a hulladék-gazdálkodásra (nincs lakossági hulladéklerakás) vagy az utak sózásának mellőzésére. A hulladékokat én is szelektíven gyűjtöm, néha ezzel meg is gyűlik a bajom. Értem a rendszert, csak sajnos 5 különböző edényzetet kell biztosítani a különböző kategóriák számára, és ez sajnos megterhelő, mert sok helyet elvesz a hasznos térből. Emellett nincs autóm, tehát ez is egy fajta környezetvédelem, és persze megvan a tudatosság is: nem vagyok felelőtlen, nem dobálom szét a szemetet.
- Szerinted mi a 3 legnagyobb környezetvédelmi probléma Magyarországon és mit tehet ellenük egy átlagember?
Az első két legnagyobb probléma összefügg: az ország kormánya elkötelezte magát egy olyan energia-termelési megoldás iránt, mely nem mellékesen veszélyes, drága, és nagy odafigyelést igényel. Ezt a pénzt (második probléma) a hulladékgazdálkodásba vagy a megújuló energiák támogatásába lehetett volna befektetni, ehelyett megy máshova. A harmadik talán a környezettudat hiánya, politikai és lakossági szinten egyaránt. Még mindig nem figyel oda az átlagember, hogy mit csinál. A politikusokról meg ne is beszéljünk.
- Szerinted mi a 3 legnagyobb környezetvédelmi probléma a világon és mit tehet ellenük egy átlagember?
A világon a legnagyobb baj, hogy vannak feltörekvő, fejlődő országok, melyek a globális jelenségek iránt finoman fogalmazva, nem érdeklődnek. Még mindig elavult technológiákat használnak az élet minden terén, holott lenne pénzük kiváltani jobbakra. Fontos nekik a vezető gazdasági pozíció, a nemzeti valutájuk erőssége, és a gazdasági növekedés. Viszont a növekedés meg fog állni, ha még mindig a szén-alapú energiákra építenek ezek az országok.
A talajerózió is nagy baj: ha tönkremennek a talajok, nem lesz, ahol megtermesszük az élelmiszereket és legeltessük állatainkat.
A harmadik nagy probléma az, hogy a világtengerekbe kerül a hulladék bizonyos ország tevékenysége során (USA). Nem értem, miért oda kell?? Ezzel egy kategória az állatok vadászata, a fakivágások (esőerdők), halak túlzott lehalászása. Tehát látható, sajnos több mint 3 világméretű probléma van, ami megoldásra vár.
- Fel tudsz-e sorolni 3 pozitívumot hazánk környezetvédelmében? Mit tehetünk, hogy ezek tartósan megmaradjanak?
A szelektív hulladékgyűjtés talán most már jó lesz, illetve a természetvédelem eddigi rendszere jó volt.
Hogy ezek tartósan megmaradjanak, odafigyelés kell, és az, hogy ne legyenek politikai őrültségek, melyek nem megvalósíthatóak.
- Fel tudsz-e sorolni 3 pozitívumot a világ környezetvédelmében? Mit tehetünk, hogy ezek tartósan megmaradjanak?
Negatív dolgokat könnyebb lenne felsorolni. A Millenniumi Fejlesztési Célok (8 ilyen cél van) jó dolgok, és a 2015 utáni időszakra vonatkozó globális együttműködés terve is nagyon jó, épp erről írok most egy cikk-sorozatot. Világméretű problémák megoldása csak széleskörű összefogással oldható meg. Hiába kardoskodik az EU, hogy a többi ország csináljon valamit, vagy épp ne csináljon semmit, ha a többi országot ez nem érdekli, nem lesz fejlődés, és nem lesz előre lépés.
- Itthon szereztél diplomát, mégis Németországban élsz és színvonalas cikket írsz a német környezetvédelemről. Tervezed-e, hogy hazatelepülsz valamikor?
Rövid és tömör leszek: nem tervezem a hazatelepülést.
- Szerinted mikor érjük el a német környezetvédelem színvonalát?
A közeli jövőben, amíg a jelenlegi politikai rendszer marad, biztosan nem. Erős környezetvédelmi minisztérium és környezetvédelmi hatósági rendszer kell. Nem szégyen az okosabbaktól tanulni.
Németországban külön hatóság a vízügyi és a környezetvédelmi, tehát nincsenek annyira leterhelve a hivatalok, mint Magyarországon.
- Használható-e a magyar diploma Németországban?
A környezetvédelmi nehezen, mert nem tudják, milyen tudás van mögötte, és itt is minden magára valamit is adó egyetem ontja magából a környezetvédelmi szakembereket. Nincs sok műszaki felsőoktatási intézmény, de ami van, ott túl sok a képzés (környezetmérnök, kőrnyezettudományos szakember, energiagazdálkodási szakok és külön szak a megújulókra, geológia, vízépítő. München, Darmstadt, Hamburg, Freiberg hogy csak a 4 nagy és fontos egyetemi várost említsem).
- Milyen hasonlóságokat és különbségeket látsz a 2 ország általános és környezetvédelmi helyzetében? Van-e olyan, amiben Magyarország a jobb?
A jogrendszer nagyjából azonos volt eddig, de amióta Orbánék átszabtak mindent, már nem tudom ezt ilyen határozottan megállapítani.
Környezetvédelmi problémák itt is vannak, itt is vannak felhagyott hulladéklerakók, melyek nincsenek ellátva megfelelő műszaki védelemmel- ezeket utógondozzák és amit csak lehet, megtesznek a talaj és a talajvíz védelme érdekében. Németország jobban áll a megújuló energiák terén is.
Nem tudok példát arra, hogy Magyarország miben lenne jobb a környezetvédelem terén.
- Mi kell ahhoz, hogy egy ember környezetvédő legyen? Ismeretek, lehetőségek vagy szemlélet kérdése? Vajon ma Magyarországon (és a világon) mindenkinek van-e lehetősége környezetvédővé válni?
Elsősorban a szemlélet kell hozzá. Kell a tudás is: mit védek? Mit kell védeni? Mit tudok én tenni ahhoz, hogy jobb legyen a helyzet. A válaszok nem nehezek, és ha mindenki megtalálja a magának megfelelő választ, és nem adja fel, már elértünk valamit. A leglátványosabb talán a hulladékok kérdése. Nagyon egyszerű: nem dobjuk be a bio gyűjtőbe mondjuk a műanyagot vagy az üvegeket.
Nem szükséges, hogy mindenki környezetvédő legyen. Nem is tudom, mit takar ez a kifejezés, hogy környezetvédő. Védem a környezetet, ha oda figyelek a kirándulás során az erdőben, vagy a cég nem önti a talajra a klórbenzolt és a gépolajat. Ettől mi még nem leszünk környezetvédők, csak környezettudatosan élünk.
A környezetvédő szónak sajnos mostanában van egy kellemetlen íze: aki környezetvédő, az a Green Peace szervezetre gondol, akik oda kötik magukat a cápa uszonyához hogy a cápauszony leveshez ne vágják le szerencsétlenről, vagy az atomvonat elé ugrik, vagy az olajfúró toronyra mászik fel. A legújabb akciójuk, hogy a vörösiszap tározókkal vannak elfoglalva a Duna partján. Én nem tartom magamat környezetvédőnek, épp ezért nem kötöm magamat oda sehova, és azt javasolom az Olvasóknak, ők se tegyék. Inkább legyünk környezettudatosak, ez szebb kifejezés.
- Zöldíthető-e az emberek szemlélete? Ha igen, hogyan? Ha nem, miért nem?
Nagyon is zöldíthető, épp ezen munkálkodunk itt a többi szerkesztővel együtt.
Meg kell nekik mutatni, mit tehetnek otthon a lakásban, a kertben, és hogy a világ merre mozdul.
- Az internetes vagy a hagyományos médiát látod hatékonyabb ismeretterjesztő lehetőségnek?
Modern és rohanó világban élünk, az Internet abszolút jó hírforrás. Ami reggel megtörténik, és nem számolsz be róla, estére már nem hír. „Már olvastam, már hallottam”-jön a válasz. A környezetvédelem természetesen nem ilyen, egy-egy új technika nem fog elavulni 5 perc alatt, de az okos dolgokról célszerű hamar beszámolni, és persze ott vannak a különböző pályázati lehetőségek is, melyekre általában rövid határidőket szabnak meg. Ha lemaradunk róluk, nincs pénz, nincs fűtés-korszerűsítés, nincs napelem a háztetőn- vagy legalábbis drága.
- Miben látod az internetes média 3 legnagyobb előnyét és hátrányát?
Gyorsan értesülhetsz új dolgokról, ez nagyon jó dolog. Gyorsan továbbadható az információ. Én személy szerint könnyebben tudok kapcsolatot tartani a családommal és a barátaimmal, olvashatok sok érdekes dolgokról is, és az online közvetítéseknek köszönhetően, most már sok konferencia anyagát láthatom élőben is.
Hátránya, hogy személytelen.
- Milyen lehetőségei és korlátai vannak szerinted a blognak, mint műfajnak? Alkalmas-e ismeretterjesztésre ez a műfaj?
Ismeretterjesztésre alkalmas, de az Olvasók inkább szakmai magazinokból tájékozódnak, azokat hitelesebb forrásoknak tartják.
Egy hír, egy beszámoló általában rövid, egy blog pedig hosszú, bár az újságok hasábjain is vannak hosszú beszámolók, de azokat az ember nem olvassa el a metrón 2 megálló között.
- Van-e célod a környezetvédelmi blogírással és ha igen, mi az?
Igen, az ismeretek átadása, környezettudat növelése, és olyan dolgokról beszámolni, amelyekről alig hallunk. Ilyen például az egész világot érintő Post-2015 keretirányelv, mely jelenleg előkészítés alatt áll, és ma éppen a víz a fő téma.
- Megtervezed-e előre a témáidat, vagy mindig arról írsz, ami aktuálisan éppen eszedbe jut?
Is-is. Szeretem megtervezni, előkészíteni, de az idő és a rendkívüli események közbeszólnak. Nagyon régóta meg szeretnék írni 2 német és 2 EU-s cikket, de nincs rá időm, valami mindig közbe jön.
- Kiknek ajánlanád a környezetvédelmi blogírást? (Számít-e pl. a kor, nem, lakóhely, végzettség, IQ-szint, környezetvédelmi tapasztalat, stb?)
Akinek vannak jó és rossz tapasztalatai egyaránt, azoknak ajánlanám. Aki ebben dolgozik, az is írja le tapasztalatait, ossza meg velünk élményeit. A tudás megosztása már rizikós kérdés, vannak szabadalmi korlátai. A kor egy érdekes kérdés. Ki tud szebben és közérthetőbben fogalmazni? Egy fiatal, akinek a szakmai szókincse még nem gyűlt össze, vagy aki már profi és évek-évtizedek óta ebben a közegben mozog? Ne válaszoljunk a kérdésekre. Én szívesen olvasom mindenkinek a tapasztalatait, a fiatalok pedig írják le, hogy diplomadolgozatuknak mi volt a célja, mivel foglalkoztak, vagy milyen kutatásban vettek részt.
- Kiknek ajánlanád a cikkeid olvasását?
Azoknak, akiket érdekel a talajvédelem, a hulladékok problémája, és akiket érdekel, hogy mi lesz velünk 20- 30 év múlva.
- Olvasod-e honlapunk más szerzőinek a cikkeit? Ha igen, kinek ajánlanád őket?
Olvasom igen, nagyon tetszenek. Azoknak ajánlanám, akik nyitottak a környezet védelmére, és azoknak is, akik még csak most tanulják, hogy mi a környezet, amit védenünk kellene.
- Szerinted mi a honlapunk 3 legnagyobb előnye és hátránya? Hogyan lehetne az előnyöket megtartani, de a hátrányokat megszüntetni?
Legnagyobb előnye, hogy mi magunk szerkesztjük, lefedi a környezetvédelem minden részét. Hátránya, hogy a szerkesztő felület angol, és van aki nem tud angolul.
- Van-e kedvenced a szerzőtársak közül? Ha igen, ki ő és miért?
Van igen, de nem emelek ki senkit, mert mindegyiket másért szeretem olvasni.
- Szakmai kérdésekben kinek a véleményére adsz leginkább a blogmagazin többi szerzője közül? És van-e olyan, akire nem csak szakmai kérdésekben hallgatnál?
Klárival, Sasóval és veled szoktam néha szakmai kérdésekről egyeztetni, de ez nagyon ritka. Nem szakmai kérdések még nem merültek fel, ezért erre nem tudok mit mondani.
- Kire hallgatsz leginkább (bloggertársaidon kívül) környezetvédelmi kérdésekben? És általában az életben?
Szüleim és barátaim véleményét szoktam kikérni, amikor valamilyen döntés előtt állok. Van egy régi barátom még a Műegyetemről, aki szintén olyan területen dolgozik, mint én, vele szoktam szakmai kérdésekről beszélni.
- Mit üzennél az olvasóidnak?
Azt hogy legyenek kitartóak, lassan helyre rázódik minden körülöttem, és akkor rendszeresebben fogok írni cikkeket. Remélem nem okoz nekik gondot, hogy kissé eltávolodtam eredeti területemtől, és inkább most már a nemzetközi eseményekkel foglalkozom.
- Kérdeznél-e valamit valamelyik szerzőtársadtól? (A válaszok először hozzászólásban jelennek meg, majd ha mindenki válaszolt mindenkinek, akkor összefoglalom az Interjúk rovatban egy Egymástól kérdeztük című cikkben.)
Kláritól szeretném kérni, hogy ne adja fel a blogírást, nagyon hiányoznak a cikkei.
Jó lenne, ha azok a szerkesztők, akik még nem írták meg a bemutatkozó blogjaikat, megírnák, mert eddig csak hárman írtunk.
Kíváncsi vagyok, hogy a többiek min dolgoznak most. Joó Szilvi nagyon csöndben van.