Autodidakta környezetvédő vagyok, ezt szeretném leszögezni. Nem tanultam ezt a szakmát, csak hozzánőttem. Blogunk Tartalom cimkéje alatt a szerzőknél található bemutatkozó blogomban azt gondolom minden lényeget elmondok, amit rólam tudni kell.
- Hogyan kezdett el érdekelni a környezetvédelem?
Falusi gyerekként a természetben nőttem fel. Az általános iskolában volt egy ÉLŐVILÁG nevű tantárgyunk és egy nagyszerű tanárunk Feld János bácsi. Az ő mondása volt ez: "Ne bántsd a fát, hisz ő is él!" Azt gondolom ezek is egyfajta indításhoz tartoztak. Ráadásul egy ideig erdész szerettem volna lenni, aztán sajnos más irányba indultam el. A szó szoros értelmében vett környezetvédelemmel a munkám során találkoztam. Az uránbányászat befejezésétől benne voltam a "terhes örökség" felszámolásában. Azóta más területeken is kipróbálhattam magam. Az uránipari zagytározók rekultivációjától a bányászat okozta környezeti károk felszámolásán át, az ahhoz köthető illetve egyéb területek vízföldtani monitoring rendszerének üzemeltetéséig és ellenőrzéséig.
- Hogyan kezdtél blogot írni? Személyes vagy szakmai bloggal kezdted?
Személyes bloggal kezdtem jó pár éve, Kozép-Kelet Európai utazásaim során látottakat, tapasztaltakat szerettem volna megosztani kis leírásokkal, sok fotóval. Az évek során ez a kezdő blogom persze jól elfáradt, ám helyette több másikban, másképp folytattam. Szakmai blogot Mészáros András felhívására kezdtem írni egy blogmagazinban.
- Milyen környezetvédelmi terület érdekel legjobban?
Szerencsére eléggé szerteágazó az érdeklődésem. A munkám miatt első sorban a rekultiváció és a talajvédelem, de a természet- és tájvédelem, illetve a környezet és társadalom terület is a TOP-ban vannak.
- Mihez értesz a legjobban a környezetvédelmen belül és azon kívül?
Azt hiszem itt ismét csak, bányászként a munkámmal kapcsolatban már említett bányászathoz kapcsolódó rekultiválás illetve a környezeti kármentesítést emelném ki. No és a blogíráshoz (nagy smile)
- A magánéletedben mennyire élsz zölden? Mit teszel magánemberként a környezetért?
Nem vagyok méregzöld ember, inkább "középzölden" élek. Az adott lehetőségeket kihasználva, felelősségteljesen gondolkodva a környezetvédelem szükségességéről élek, és tevékenykedem.
- Bányaipari technikusként kerültél a környezetvédelmi blogírás közelébe. Szerinted lehet környezetbarát módon bányászni? Milyen a bányászat és a környezetvédelem viszonya ma, Magyarországon?
A blogom bányászati cikkeit és írásaimat olvasgatva remélem észrevehető az a vonal, amit ebben képviselek. A bányászat elvesz, kirabol valamit ami a környezetünk része. A törvényi szabályozásoknak köszönhetően ma már nem lehet észnélkül bányászkodni. Komoly rekultivációs kötelezettséget kell vállalni a bányavállakozónak, az anyagi fedezetek bemutatásával. A bányászat és környezetvédelem viszonya ennek megfelelően alakult a mai időszakra. A mélyművelésű bányászat szinte teljesen megszűnt hazánkban. Ennek terhes örökségeit cipeljük, súlyos milliárdokat beleölve a környezeti kármentesítésekbe. Jelenleg is több olyan nagyvolumenű projekt fut, ami hosszú távra fog megnyugtató megoldást adni. Az utóbbi időben felröppent hírekben sok szó esik a hazai bányászat újraindításáról, legyen ez szén, vagy uránbányászat. Olyan új technológiák bevezetésével ami a mai kor követelményeinek megfelel. Persze a klasszikus értelemben vett mélyművelésben (pl. a borsodi medencében Farkaslyuk újranyitása) nem tudom elképzelni, hogy nagyon más technológiákat tudnak bevetni. Ahol ásványkincset bányásznak, ott keletkezik meddő is, amit kezelni kell. Persze ezt ma már másképp, mint akár 15-20 éve tették.
- Szerinted mi a 3 legnagyobb környezetvédelmi probléma Magyarországon és mit tehet ellenük egy átlagember?
A szemetelés és a nemtörődömség elsősorban. A fejekben még mindig nincs rend, még mindig kevesen vagyunk akik már elég zölden gondolkodunk. Amit jelenleg leginkább problémás dolognak vélek, az az államtól érezhető közömbösség, amit okozhat pénzhiány is akár. A környezetvédelmet kezdik mostohagyerekként kezelni és ez nem jó. És mit tehet ez ellen az átlagember? Gondolkodjon el mindenki erősen, a szemetet eldobó kéztől a bársonyszékben ülőig. Lásson és ne csak nézzen, és merjen szólni!
- Szerinted mi a 3 legnagyobb környezetvédelmi probléma a világon és mit tehet ellenük egy átlagember?
Nem kívánok csak három dolgot megnevezni. Az első helyre tenném mégis a károsanyag kibocsátást - még mindig. A vizek mérgezésétől a metropolisok szmogtermelésén keresztül az esőerdők kiírtásáig. A hatalmas ipari termelést, a környezettudatos gondolkodás háttérbe szorításával. Probléma a fejek homokba dugása, az "amit nem látok az nincs - gondolkodás". A természet körforgásába, az emberiség fenntarthatósága érdekében végzett művi beavatkozásokat.
- Fel tudsz-e sorolni 3 pozitívumot hazánk környezetvédelmében? Mit tehetünk, hogy ezek tartósan megmaradjanak?
Talán nem szám szerint, de van pár olyan pozitívum, amit átlagemberként is érzek. A hulladék elhelyezése, begyűjtése és kezelése ipari méretekben (erre jó példaként tudom mondani a hulladékudvarok működését). A környezeti károkat okozó lerakók kialakításának törvényi szabályozása. A munkám során látott kármentesítések, rekultivációk elvégzése. Ide sorolnám még a Természetvédelmi, Tájvédelmi területek sokaságát, amivel jó péával járunk elől, ismerve kis hazánk rengeteg ilyen részét. A tartós megmaradáshoz szükséges ezek szakszerű fenntartása, üzemeltetése. Ha kell, új techológiák bevezetése. A környeztevédelemre költeni kell elv - elfogadása.
- Fel tudsz-e sorolni 3 pozitívumot a világ környezetvédelmében? Mit tehetünk, hogy ezek tartósan megmaradjanak?
Talán a megújuló energiák széleskörű alkalmazását és a természet, illetve környezetvédő szervezetek működését emelném ki. A "Zöld bolygó" az utolsókat rúgja. Az emberiség bűne, károkozása ebben a hatalmas időintervallumban, évmilliárdokban gondolkozva - cseppnyi idő. Mégis e rövid idő alatt sikerült belerondítani. Nem késő megállni, korlátozni a dolgokat még most sem.
- Mi kell ahhoz, hogy egy ember környezetvédő legyen? Ismeretek, lehetőségek vagy szemlélet kérdése? Vajon ma Magyarországon (és a világon) mindenkinek van-e lehetősége környezetvédővé válni?
Környezetvédő bárki lehet. Fontos azonban a nevelés. Kicsi korban el kell kezdeni tudatosan belerakni a szemléletet a felnövekvő generációkba. Ismeretekre szert tehet bárki aki akar. Ezzel pedig óhatatlanul kialakíthat egy továbbadható szemléletet.
- Természetjáró és aktív fotós is vagy, többek között kiváló természetfotóid is vannak. Szerinted milyen szerepe lehet a természetfotózásnak a környezetvédelemben?
A természetfotózás a fotózás legkedveltebb ága. Ezt manapság mindenki tudja, és rengetegen művelik is. A jó természetfotós azonban meglátja és a fotóin keresztül megláttatja az apró csodákat is. Ezeken keresztül elvezeti nézőit a nagyobb, tágabb környezetbe. A környezet és természet, ahogy egyik cikkemben kifejtettem egymással nagyon összefüggő és nehezen elválasztható. De nem is kell, nem is szabad elválasztani, együtt kell tartani. A természetfotós pedig bátran keressen és találjon megfelelő témákat ezek bemutatására. A település menti szeméthegyet, a düledező házat a cigánysor végén igenis mutassa meg, mert a visszavadult kertben értékek teremtődnek. A füvek, fák, vizek és kövek összhangját ha kell lehajolva, odakuporodva mentse el képre, és mutassa meg. A fotósnak fel kell vállalnia a rosszat is, mert azt is be kell mutatni.
- Zöldíthető-e az emberek szemlélete? Ha igen, hogyan? Ha nem, miért nem?
Igen, persze, hogyne! Első sorban tudatos neveléssel, az otthonról hozottal. Az iskolákban a környezetismeret és biológia tantárgyak érintik a környeztevédelmet is, ám nagyobb súllyal kellene tanítani. Az ember fő kommunikációja a beszéd, bátran beszéljünk a problémákról, vagy írjunk - fotózzunk róla és mutassuk meg ezt másoknak. A rákényszerítés, a tömegek programok szerinti mozgatása sokszor ellenérzést vált ki, megmondom őszintén bennem is. A kampányszerűséget nem tartom jónak, bár időnként hasznos és kell, ám hosszú távon nem jelent megoldást. Sokszor sztárolásnak érzek egy-egy ilyen országos akció túllihegését bizonyos médiákban.
- Az internetes vagy a hagyományos médiát látod hatékonyabb ismeretterjesztő lehetőségnek?
Mindkettőt. Széles körben szinte háztartási géppé vált a számítógép és az internet használata, ezt okos dolgokra felhasználva nagy hatékonysággal lehet ismeretterjesztésre használni. Ám sokan a mai napig idegenkednek tőle, nekik a hagyományos média a jó. Én személy szerint a netes vonalat sokkal hatékonyabbnak vélem.
- Miben látod az internetes média 3 legnagyobb előnyét és hátrányát?
Gyors, hatalmas adatbázissal rendelkezik, szinte mindenki megtalálja azt ami érdekli, érinti. Hátránya az, hogy ömlesztve van minden. Mindenki írhat, publikálhat (ahogy én is teszem), mindenféle dolgokat lektorálás, szakmai szűrés nélkül. Sok esetben ez nem jó, az olvasónak kell eldönteni, hogy mi a helyes és mi az amit elfogad. Ez pedig fals információt ad, félrevezethet és akár valótlanságok felé terelhet. Fontosnak tartom az író, de az olvasó részéről is a felelősséget ebben a témában.
- Milyen lehetőségei és korlátai vannak szerinted a blognak, mint műfajnak? Alkalmas-e ismeretterjesztésre ez a műfaj?
A blog kiváló ismeretterjesztő műfaj lehet, ha a blogírás szabályait betartjuk. Informatív, kis terjedelmű, naprakész - okos és tudatosan jó szerkesztéssel. A blog mint műfaj hatalmas lehetőségeket rejt magában, lásd a mi bloglapunkat jó példaként említve. Összehozza az azonos érdeklődésű embereket. Korlátai? A blog rövid terjedelemben élvezetes, a jó blogpost ne legyen unalmas ezért nem szabad elnyújtani. Az a rétesnél működik kiválóan. Hosszú tudományos publikációkra ezért nem alkalmas a blog, de több részből álló cikksorozat publikálására kiváló.
- Van-e célod a környezetvédelmi blogírással és ha igen, mi az?
Célom már csak annyi, hogy érdeklődő embereknek tudjak leírva beszélni arról, amit és ahogy én látok. Az előző környezetvédelmi blogom írásánál még voltak céljaim. Szerettem volna egy nagy blogmagazin külsős munkatársa lenni, szerettem volna rendszeresen publikálni, ezzel kis mellékest teremteni magamnak. Azonban az IDŐ mást hozott, a GÉP mást dobott.
- Megtervezed-e előre a témáidat, vagy mindig arról írsz, ami aktuálisan éppen eszedbe jut?
Konkrét témákat sohasem tervezek. Aktuális témakörök vannak a fejemben, ennek megfelelően írok (illetve nem írok). Ha meglátok valami olyant, ami másokat is érdekelhet, vagy úgy érzem szükséges szélesebb körökben megmutatni akkor megírom.
- Kiknek ajánlanád a környezetvédelmi blogírást? (Számít-e pl. a kor, nem, lakóhely, végzettség, IQ-szint, környezetvédelmi tapasztalat, stb?)
A szigorú értelemben vett szakmai környezetvédelmi blogírást nem árt ha a környezetvédelemben tevékenykedő, némi tapasztalattal is rendelkező végzi. Ám azt gondolom környezetvédelmi témákról más is írhat. Jó "tollú", környezetére odafigyelő ember is lehet kiváló blogger.
- Kiknek ajánlanád a cikkeid olvasását?
Mindenkinek, aki kicsit is közel érzi magát a természethez. Hiszen sok cikkem a környezetvédelem égisze alatt erről szól. A bányászatról, rekultiválásról szólókat szeretném szakmabélieknek is ajánlani, hátha kiegészítik, pontosítják, pluszt adva hozzá. De az átlagolvasót is szeretettel látom, látnám, hogy ismerje meg ezeket a dolgokat, ezt a szakmát, ezeket a történéseket.
- Olvasod-e honlapunk más szerzőinek a cikkeit? Ha igen, kinek ajánlanád őket?
A honlap minden szerzőjének cikkét elovasom, egy csapat vagyunk, sok mindenről tudomást szerzünk így egymás gondolatait, híreit, örömeit és aggályait olvasva. Mindenkinek ajánlom elolvasásra.
- Szerinted mi a honlapunk 3 legnagyobb előnye és hátránya? Hogyan lehetne az előnyöket megtartani, de a hátrányokat megszüntetni?
Honlapunk előnye az, hogy viszonylag összeszokott és egymáshoz közeli gondolkodású emberek szerkesztik. A honlap felépítése nagyon jó. A weebly felület kiváló, jól áttekinthető, szerkeszthető, jó struktúrájú. Igényes blogoldal. Kicsit zavar, hogy egymás blogjába belenyúlhatunk akár véletlen módon is, ezen kellene változtatni, a honlap kinézete viszont nem elég színes, nem eléggé figyelemfelhívó. Nincs bajom ezzel a zölddel, de lehetne talán variálni a blog adta lehetőségeken belül. A közösen szerkeszthető menüpontokat fenn kell tartani, itt első sorban a fotótárra gondolok. A fejléc oldalra csak azokat a szerzőket tegyük ki akinek már legalább egy postja közre van adva, megzavarja az olvasót!
- Van-e kedvenced a szerzőtársak közül? Ha igen, ki ő és miért?
Nem emelek ki senkit. Mindenkit szeretek, és mindenkit másért. Mindenki másról ír, mást ad, ezzel egy színes és sokrétű magazint kap a kezébe az olvasó.
- Szakmai kérdésekben kinek a véleményére adsz leginkább a blogmagazin többi szerzője közül? És van-e olyan, akire nem csak szakmai kérdésekben hallgatnál?
Ez egy rafinált kérdés, és ezért próbálok ugyanígy válaszolni. A fenti pár sorban megadtam a választ, azt gondolom.
- Kire hallgatsz leginkább (bloggertársaidon kívül) környezetvédelmi kérdésekben? És általában az életben?
Roppant önfejű ember vagyok, megyek a magam útján, a magam elgondolása szerint egy általam kitaposott ösvényen. Itt a honlapon és az életben is. Az újat és jót szívesen fogadom, sokszor befogadom, de súlyozok a magam értékrendje szerint.
- Mit üzennél az olvasóidnak?
Két szót: Olvassatok minket!
- Kérdeznél-e valamit valamelyik szerzőtársadtól? (A válaszok először hozzászólásban jelennek meg, majd ha mindenki válaszolt mindenkinek, akkor összefoglalom az Interjúk rovatban egy Egymástól kérdeztük című cikkben.)
Igen, mindenkitől és pár egymással nagyon is összefüggő kérdésre szeretnék választ kapni. Mit gondoltok bloggerként a blogolásotok hatékonyságáról és hasznosságáról. Megéri a rengeteg ráfordított idő? Mennyi motivációt éreztek még magatokban?