Elhivatott természetvédőként járom az utamat. Minden sötétzöld gondolattól mentesen próbálom megkeresni és megmutatni az egyensúlyt az ember és a természet között. Mindamellett érdekel a pszichológia, a fotózás, a cikkírás, más kultúrák megismerése, kvantumfizika, matematika, csillagászat és a főzés. Jelenleg egy ranch-on dolgozok húsmarhákkal Amerikában.
Tisztelettel gondolok Gerald Durrell, Richard Phillips Feynman, Szent-Györgyi Albert, Sir David Frederick Attenborough és Charles Robert Darwin munkásságára. Az említett tudósoktól is sok könyvet elolvastam már.
- Hogyan kezdett el érdekelni a környezetvédelem?
Amint két lábra álltam, azonnal elkezdtem felfedezni környezetemet. Csigákat versenyeztettünk üvegfalon, marokszámra hordtam haza a hétpettyes katicákat, rovargyűjteményem volt, sünit ettem, és még sorolhatnám. Amióta az eszemet tudom, lenyűgöz a természet ezer csodája. Sajnos később rá kellett jönnöm, hogy ezek az értékek, ékszerek veszélyben vannak. A veszély forrása pedig nem más, mint az EMBER. A környezetét átformálja, szennyezi azt. Ezért szakmailag is elmélyültem a témában. Természetvédelmi (DE-MÉK, MSC) és tájgazdálkodási mérnökként (SZF-MMF, főiskolai diploma) végeztem.
- Hogyan kezdtél blogot írni? Személyes vagy szakmai bloggal kezdted?
Első cikkeim a Debreceni Egyetem, Egyetemi Élet c. újság hasábjain jelentek meg. Majd szakdolgozatom rövid összefoglalóját jelenítette meg a National Geographic, és azóta elsősorban szakmai cikkeken töröm az agyam, persze néha személyes hangvételűek is megjelennek.
- Milyen környezetvédelmi terület érdekel legjobban?
Nem tudok választani, mivel ha tényleg segíteni akarok, akkor egy komplex rendszerként kell, hogy kezeljem és egészében szükséges vizsgálnom, látnom.
- Mihez értesz a legjobban a környezetvédelmen belül és azon kívül?
Az összefüggések egyszerű és közérthetű közléséhez értek szerintem a legjobban.
- A magánéletedben mennyire élsz zölden? Mit teszel magánemberként a környezetért?
Nem könnyű zöldnek lenni, egy olyan helyen ahol a lehetőségek nem adottak. Mire is gondolok? Jelenleg az Észak-Dakotában élem mindennapjaimat egy farmon, egy évig. Itt nincs kukás kocsi, nincs szennyvíztelep. A szemetedet egy gödörbe dobod, a szennyvíz csak úgy kifolyik a mezőre, és a víz ivásra alkalmatlan, így palackozott vizet kell venni, inni, amivel tovább szennyezem a környezetemet. Nehéz ezzel szembesülni, főleg úgy hogy ez ellen tenni csak minimálisan tudok. Próbálom a lehető legkisebb terhet ráróni földanyánkra. Azonban mindamellett azt vallom, hogy a természet adta gyümölcsöket nyugodtan használhatjuk, fogyaszthatjuk, persze csak mértékkel. És ami még nagyon fontos, mindig törekedve az egyensúlyra. Add vissza, amit elveszel. Kivágsz egy fát, ültess a helyére egy újat. Lehet, sokan megvetnek ezért a gondolatért, de a csincsilla bunda engem nem zavar, a tigris bunda viszont felháborít. Hogy miért? Mert a csincsillát erre tenyésztik, tartják, és nem veszélyeztetett faj, míg a tigris az. Tudják, húst is eszek. A sertésnek a húsát, a csirkének többek között a tollát, a csincsillának a bundáját hasznosítjuk…és még sorolhatnám.
- Szerinted mi a 3 legnagyobb környezetvédelmi probléma Magyarországon és mit tehet ellenük egy átlagember?
A talajvíz drasztikus süllyedése, a talaj humuszrétegének eróziója, a tájidegen fajok terjedése. És, hogy mit tehet ez ellen egy átlagember? Óh, rengeteg mindent. Ha nincs ideje, akkor támogasson olyan szervezetet, akiknek ez a dolguk, hogy megvédjék a természet adta értékeket. Ha van, akkor vágja ki az udvarában a zöldjuhart és ültessen a tájba illő fafajt helyette. Tegye környezetét természetbaráttá. Ha földdel rendelkezik, akkor kezelje azt szakszerűen.
- Szerinted mi a 3 legnagyobb környezetvédelmi probléma a világon és mit tehet ellenük egy átlagember?
Légszennyezés, talajerózió, idegen fajok térhódítása. Úgy gondolom, hogy a lokális tettek összege adja a globális változás lehetőségét, vagyis mindenki tegye otthon a dolgát és akkor nem csak a környezete fog pozitív irányba változni, hanem globális szinten is érezhető lesz a hatás.
- Fel tudsz-e sorolni 3 pozitívumot hazánk környezetvédelmében? Mit tehetünk, hogy ezek tartósan megmaradjanak?
Nemzeti Parkok jelenlét, munkássága nagyon fontos. Európa és egyben hazánk is jó úton halad egy szebb, élhetőbb világért, de nagyon sok még a tenni való. Szerencsére hazánk nagyon gazdag fajvilágát eddig nagyrészt sikerült megőrizni. Fontos, hogy ez így is maradjon, sőt javuljon.
- Fel tudsz-e sorolni 3 pozitívumot a világ környezetvédelmében? Mit tehetünk, hogy ezek tartósan megmaradjanak?
A pozitívumok a WWF a Green Peace a Monkey World és minden olyan nemzetközi szervezet mely jelentős hatást és változást ért el globális szinten. Nem feledve a nemzetközi konferenciákon kötött egyezményeket sem (Stockholm 1972., Roi de Janeiro 1992., Johannesburg 2002…stb.)
- Természetvédelmi mérnökként igazi nemzetközi környezetvédelmi szakember vagy, néha Szolnokon, néha Angliában, néha Amerikában véded a természetet. Mit mondanál egy laikusnak, mitől mérnöki feladat a természetvédelem?
A természetvédelem nem csak abból áll, hogy megóvunk egy fajt, védetté teszünk egy területet és hagyjuk a természet törvényeit érvényesülni. Folyamatos méréseket kell végezni, adatokat gyűjteni , majd analizálni azokat. Miért szárad egy terület, ez mivel jár, hol az elveszett víz…stb? Nagyon komplex feladat a természetvédői munkakör és pont ezért élvezetes. A gyakorlati tapasztalat elengedhetetlen.
- Mennyire hasznosítható a hazai természetvédelmi mérnöki diploma itthon és külföldön?
Szerintem nehéz elhelyezkedni ezzel a végzettséggel szakmán belül. Azonban, ha tényleg a szíved ügye a természet, előbb utóbb felfigyelnek rád és munkakörödben is hasznosíthatod a tudásodat. De nem kell arra várni, hogy egy Nemzeti Parknál elhelyezkedj. Tenni kell a dolgodat, mert a természet nem vár. Egy faj nem fog megmenekülni a kipusztulástól, ha te arra vársz, hogy majd Természetvédelmi Őrként segítesz. Nem! Cselekedni kell. Minden apró tett jelentős lehet. Példát mutatsz, és egyre többen követnek majd. Tudtad például, hogy egy öreg tölgyfa közel 200 fajnak adhat otthont? Csak egy fa! Ha te ültetsz életedben 3-4et és azok megélik a 100 évet, akkor már többet adtál vissza a természetnek, mint ahogy azt valaha is gondolnád.
- Hasonló vagy különböző problémákat látsz az eddig általad meglátogatott országokban? És mennyiben lehetnek mások a megoldási lehetőségek?
Nagyon nagy tisztelet Anglia irányába. Sokat tanulhatnánk tőlük. Habár ők kicsit későn eszméltek fel az értékeikre, és mára nem sok mindent tudnak megvédeni, de szorgosan dolgoznak azon, hogy a megmaradt fajok egyedszámai nőjenek, sőt a régen őshonos fajoknak legyen tere a visszatelepülésre. A BBC-n minden este tavasszal és ősszel fő műsoridőben lehet nézni a Spring Watch és az Autumn Watch műsort. Több száz kamera figyeli tavasszal a madarak fészekrakását, fiókanevelését, vagy épp egy korhadt fa belsejében az éjjeli rágcsálókat. Egy kertészeti üzletben külön sarok van a természetvédelemnek. Ötletesebbnél ötletesebb tárgyak, eszközök, színes könyvek segítik az arra elszánt kerttulajdonost, hogy minél több faj egyede jelenjen meg és érezze otthon magát a kertjében. Személy szerint én nagyon örülnék neki, hogy ha 10 éven belül hazánkban is lennének hasonló műsorok. Ezen dolgozok még. Remélhetőleg egy éven belül lesznek láthatóak saját kis természetfilmjeim.
Az Egyesült Államoknak egy részét ismerem csak, így országos szinten nem nyilatkozhatok. Sajnos Észak- és Dél-Dakotában könnyen észrevehető egy hatalmas probléma. Az pedig a szemét elhelyezésének kérdése. A farmokra nem jár a kukás kocsi. Itt mindenki egy közeli gödörbe dobja szemetét, majd időnként felgyújtja azt. A kisebb településeken is mindenhol lerobbant, rozsdás kocsik láthatók.
- Mi kell ahhoz, hogy egy ember környezetvédő legyen? Ismeretek, lehetőségek vagy szemlélet kérdése? Vajon ma Magyarországon (és a világon) mindenkinek van-e lehetősége környezetvédővé válni?
Természetes mindenki lehet környezetvédő, még ha nem is hivatásszerűen. A lexikális tudás mellett elengedhetetlen a terepi gyakorlat megléte is. Ha valakit tényleg nagyon érdekel a téma, csak hajrá. Olvasson, tanuljon és a legfontosabb CSELEKEDJEN!
- Zöldíthető-e az emberek szemlélete? Ha igen, hogyan? Ha nem, miért nem?
Meg kell tanulnunk, hogy minden ember kicsit más, de mégis hasonló. Tudni kell a csoportok nyelvén beszélni, és ha a csapból is a környezetvédelem folyik, és sok pozitív példát látnak, akkor igen lehet. És ez a mi feladatunk, szakembereké, hogy felhívjuk a figyelmet a szépre, veszélyre.
- Az internetes vagy a hagyományos médiát látod hatékonyabb ismeretterjesztő lehetőségnek?
Mind a kettő szükséges. Jelenleg Magyarországon az internetes médiával szerintem a negyven év alatti, míg a hagyományos médiával (nyomtatott sajtó) a negyven év feletti korosztály érhető el jobban.
- Miben látod az internetes média 3 legnagyobb előnyét és hátrányát?
Előnye, hogy gyorsan és ingyen eljut az információ sok emberez. Hátránya, hogy jelenleg főleg a 40 év alattiak használják. Illetve a másik hátránya, hogy az emberek egy részének nincs meg a kellő intelligenciája szelektálni a hatalmas információáradatban, és elveszik abban. Lásd a most dúló akácfelhajtást. Nem egy átlagpolgárnak kell eldönteni ezt a kérdést. Vagy ha mégis, akkor kapja meg a lehető legtöbb korrekt, helytálló információt, ami alapján képes lesz helyes döntést hozni.
- Milyen lehetőségei és korlátai vannak szerinted a blognak, mint műfajnak? Alkalmas-e ismeretterjesztésre ez a műfaj?
Mindenképpen alkalmas. Lehetőséggént említeném meg a szakszerű tájékoztatást, figyelemfelhívást. Hátránya talán az lehet, hogy akit nem érdekel, azt nehéz megfogni.
- Van-e célod a környezetvédelmi blogírással és ha igen, mi az?
Az emberek lelkébe, szívébe csempészni egy kis szépet és jót. Megmutatni nekik, amit én érzek, látok, amikor egy rovar a kezemre száll, mikor látok egy virágot kinyílni, mikor hallom a rigó dalát ősszel…
- Megtervezed-e előre a témáidat, vagy mindig arról írsz, ami aktuálisan éppen eszedbe jut?
Ember tervez, Isten végez. Nagyon ritka, mikor előre tervezek. Általában a fotó van meg elsőnek és utána a cikk. Jó fotó nélkül nehéz felhívni a figyelmet az aktuális téma iránt.
- Kiknek ajánlanád a környezetvédelmi blogírást? (Számít-e pl. a kor, nem, lakóhely, végzettség, IQ-szint, környezetvédelmi tapasztalat, stb?)
A kor, a nem, a lakóhely egyáltalán nem számít szerintem. A tudás, a tájékozottság, a széles látókör, a sok gyakorlati tapasztalat viszont nagyon fontos, hogy érdekesebbnél érdekesebb cikkeket írjon az illető.
- Kiknek ajánlanád a cikkeid olvasását?
Mindenkinek. Mindenkit érint, még ha nem is gondolná, akkor is. Róla szól, a környezetéről.
- Olvasod-e honlapunk más szerzőinek a cikkeit? Ha igen, kinek ajánlanád őket?
Igen, szoktam. Nagyon jó és érdekes cikkek jelennek meg nap, mint nap. A minap olvastam Kollát Gyulától az „Eltűnő csodák” című cikksorozatát, de Szőke Zoltán cikkeit is kedvelem.
- A National Geographic szerzője is vagy, ami egy nemzetközileg elismert szakmai lap. Miért érdemes még emellett egy ilyen kis bloggerközösségben is cikkeket írni?
Először is minden kicsiben kezdődött. Még a National Geographic is. Én hiszek abban, hogy a célunk eléréséhez mindenhol jelen kell lenni, nem számít az, hogy kicsi, vagy nagy az adott honlap nézettsége. Szerintem a jó cikkek miatt a bloggerközösség nőni fog. Minden újságnak megvan a maga stílusa. Nem lehet minden témáról írni a TermészetBúvárba, az Élet és Tudományba, vagy épp a National Geographicba. Az előbb említett újságokban jelentek meg már írásaim, fotóim (címlapfotó is), de mind igazodott az adott újság hangulatához, színvonalához, stílusához. Ennek ez a rendje, így a jó. De mint a fentiekben mondottam, az emberek különböznek. És ha szeretnéd sok mindenkinek eljuttatni gondolataidat, meg kell tanulod ugyan azt más és más stílusban előadni. Egy vörös vércsés cikkbe is becsempészni pár mondat erejéig valami olyat, ami a lélekre is hatással van, de közben szakmailag is helytálló. Nem könnyű, de nem lehetetlen.
- Van-e kedvenced a szerzőtársak közül? Ha igen, ki ő és miért?
- Szakmai kérdésekben kinek a véleményére adsz leginkább a blogmagazin többi szerzője közül? És van-e olyan, akire nem csak szakmai kérdésekben hallgatnál?
Nem tudok kiemelni senkit. Ez azért van, mert az összes író szakmailag felkészült, cikkei alaposak, és pontosak. Tudások legjavát írják le.
- Kire hallgatsz leginkább (bloggertársaidon kívül) környezetvédelmi kérdésekben? És általában az életben?
Láng István professzor úr munkássága figyelemre méltó, habár sajnos nem volt módomban találkozni vele, de több cikkét is olvastam már. Nagyszerű szakember. Szerencsére a felsőoktatásban töltött éveim alatt sok nagyszerű tanárt és csoporttársat ismerhettem meg, akiknek bármikor kikérhetem a véleményét, és tudom, hogy az a legkorrektebb lesz.
- Mit üzennél az olvasóidnak?
Mindig kételkedve olvassanak és semmit se higgyenek el addig, amíg nem jártak utána tüzetesen az olvasott téma helyességének. Mert habár mi is próbáljuk a legjobban megírni cikkeinket, tévedhetünk is. A tudomány sajátossága, hogy akár egy nap alatt is megváltozhat egy kimondott tétel, ami már többé nem helyes.