Leginkább azt, amit a blog jobb szélső oszlopában, a bemutatkozásnál leírtam. Meg mindazt ami mind itt következik a kérdéseidre válaszolva.
- Hogyan kezdett el érdekelni a környezetvédelem?
Még általános iskolában, kötelező volt egy fakultációt választani, a listából nekem a természetvédelmi fakultáció tetszett meg, így aztán magával sodort ez a „tudomány”. De azt gondolom, ennek a választásnak biztosan volt már elvetett magja, valahol a tudatomban.
- Hogyan kezdtél blogot írni? Személyes vagy szakmai bloggal kezdted?
A felsőfokon oldalon kezdtem el szakmai blogot írni, de előtte már írtam a saját botanikai oldalamra is, de az hivatalosan nem a blog kategóriába tartozik. Meg persze egyéb, nem online helyekre írtam ezt-azt a növényekről. Ma több blogot is írok, ebből három természettudományos, egy pedig a művészetemről szól.
- Milyen környezetvédelmi terület érdekel legjobban?
Leginkább a természetes környezet megóvása, a növények és az állatok védelme. A békés együttélés a természettel, alkalmazkodás a ritmusához. A táplálkozás-tudomány, ami tudom nem a környezetvédelem alá tartozik, de én ezt is annak érzem, hiszen részei vagyunk a táplálékláncnak. Egy ideje a szemét problémák (direkt nem írtam hulladékgazdálkodást, mert az kicsit globálisabb, mint ahogy én egyelőre még elmélyedtem a témában) is foglalkoztatnak.
- Mihez értesz a legjobban a környezetvédelmen belül és azon kívül?
Környezetvédelmet nem tanultam sajnos, így szakmailag nem vagyok ezen a téren annyira felkészült, mint az írótársaim. Tanulmányaim során leginkább a növények életét tanulmányoztam, meg az őket felépítő molekulákat. A botanika az, amiben leginkább tájékozottnak érzem magamat.
- Kertészként és biológusként mennyire érzed veszélyben a természetet? Mit tehet egy hétköznapi átlagember a természeti sokféleség megőrzéséért?
Kertészként arra szoktam biztatni az embereket, hogy próbáljanak meg vegyszerek nélkül élni a kertjükben is, alakítsanak ki egy körforgást. Ne válasszák el éles határvonalakkal a díszkertet a veteményestől. Támogatom a madár- és lepkebarát kerteket, növény-összeültetéseket. Szerintem egy kis anyagi-és időbeli ráfordítással mindenki létre tudna hozni maga körül egy önfenntartó lakóhelyet, ahol a hulladék mennyisége a nulla felé tendálhatna. A természet sokféleségét vissza kellene hozni a városi kertekbe. Szerencsére ezen a területen is egyre több hódolója van a „Vissza a természetbe” divatirányzatnak.
Biológusként egy kicsit pesszimistább vagyok, néha aggódom a GMO-technológia térhódítása miatt. De azt remélem, hogy a Föld majd megoldja a dolgot, egyelőre türelmes és vár, hogy hajlandóak vagyunk-e végre vele együttműködni. Talán a tudományos gondolkodás mellé elférne néha egy kis józan paraszti logika.
- Hogyan tudatosítanád az emberekben, hogy a növények nélkül nincs élet, nélkülük nincs elég oxigén, élőhely, táplálék?
Ez jó kérdés, talán csecsemő korban kéne elkezdeni a tudatosítást. A legjobb lenne ha ezt is utánzás útján tanulhatnák meg a gyerekek, mint sok minden mást. De ha mi sem érünk rá odafigyelni a körülöttünk élő növényekre, tőlük sem várhatjuk ezt el. Talán sok-sok természetvédelmi fakultációra lenne szükség. Én annyit próbálok tenni, hogy sokat beszélek és írok az embereknek a növényekről, hogy jobban megismerjék őket, mert ha ismerik, megszeretik, ha szeretik, megóvják.
- A magánéletedben mennyire élsz zölden? Mit teszel magánemberként a környezetért?
Sok növény vesz körül, persze ezzel még nem óvom meg a környezetemet, mondhatnám, hogy zöldben élek, de nem mindig zölden. Igyekszem kevés hulladékot termelni, nem eszem állatokat, ez valahogy nem része a mindennapjaimnak. Próbálok a természet ritmusában élni, fontos, hogy megéljük az évszakokat, például fontosnak tartom, hogy télen téli zöldségeket együnk, nyáron nyári gyümölcsöket. Februárban nem epres túrótortát sütök, hanem diós-almásat. Ez apróságnak tűnik, de hosszútávon hozzájárul a természet megóvásához, hiszen nem kell energiát pazarolni fűtésre, világításra a termesztőberendezésekben. Ha tehetem (és általában szerencsére tehetem) kerékpárral közlekedem.
- Szerinted mi a 3 legnagyobb környezetvédelmi probléma Magyarországon és mit tehet ellenük egy átlagember?
1. A környezettudatos élet nem része a Magyarországon élő emberek nagyon-nagy részének, ennek része a hiányos környezetvédelmi oktatás is. A szülők vigyék sokat kirándulni a gyerekeiket és ne interaktív kiállításokra, persze az is több mint a semmi, de egy tölgyfát és a lakóit inkább a természetben kellene megismernünk nem fényképekről meg filmekről.
2. A szemetelés. Szinte mindenki szemetel, vagy válogatás nélkül kidob mindent, úgyis elviszik az otthonából a kukások és őt onnantól nem érdekli a dolog.
3. A mértéktelen húsfogyasztás és ami ezzel jár. A nagyüzemi állattartás és feldolgozás során keletkező hulladék mennyisége. A kidobott ételek.
- Szerinted mi a 3 legnagyobb környezetvédelmi probléma a világon és mit tehet ellenük egy átlagember?
1. A természet, a termőföld kizsigerelése, a mértéktelen evés miatt.
2. Az élelmiszerek tartósítás céljából való feldolgozása, szállítása során elhasznált energiára nem lenne szükség, ha mindenki azt enné, ami hozzá közel megterem. Kevesebbet kéne egzotikus dolgokra vágynunk.
3. Az állatok pusztítása, tudatlanságból, amit vérszomjasnak vélnek az lelövik, aminek varázserőt tulajdonítanak azt lelövik, amit el tudnak adni valamilyen formában, azt lelövik.
- Fel tudsz-e sorolni 3 pozitívumot hazánk környezetvédelmében? Mit tehetünk, hogy ezek tartósan megmaradjanak?
1. Szigorúak a GMO élelmiszerekkel kapcsolatos szabályaink. Ne akarjunk és ne is vegyünk meg semmit, ami GMO. De ne is tiltakozzunk ez ellen túl erőszakosan, egyszerűen ne legyen az életünk része.
2. Szépek a Nemzeti Parkjaink, sok ismeretterjesztő programot kínálnak.
- Fel tudsz-e sorolni 3 pozitívumot a világ környezetvédelmében? Mit tehetünk, hogy ezek tartósan megmaradjanak?
Nem tudok ilyet, de remélem csak én nem vagyok elég tájékozott.
- Mi kell ahhoz, hogy egy ember környezetvédő legyen? Ismeretek, lehetőségek vagy szemlélet kérdése? Vajon ma Magyarországon (és a világon) mindenkinek van-e lehetősége környezetvédővé válni?
Ez nevelés kérdése, ha valaki gyerekkorában megtanulja tisztelni és szeretni a természetet, az soha többé nem akar majd ártani neki. Olyan nincs, hogy nincs lehetőség.
- Bangaléria nevű honlapodról kiderül, hogy nagyon kreatív vagy. Szerinted van-e, lehet-e szerepe a kreativitásnak, művészeteknek a környezetvédelemben?
Persze, hogy van szerepe, egy-egy műalkotás is felhívhatja a figyelmet a természet szépségére vagy akár a környezetvédelmi problémákra. Szerintem a szép természeti fotók, fotókiállítások, albumok nagyon hatásosak tudnak lenni. Ma már sok művész újrahasznosít, népszerűek az így készült ékszerek, ruhák.
- Zöldíthető-e az emberek szemlélete? Ha igen, hogyan? Ha nem, miért nem?
Szerintem igen, de gyerekkorban kell kezdeni. Biztosan később is zöldíthető, de az vagy divatirányzat vagy fellángolás, ennek mélyebbről kell fakadnia.
- Az internetes vagy a hagyományos médiát látod hatékonyabb ismeretterjesztő lehetőségnek?
Mindkettőt hatékonynak tartom, persze online több ember, gyorsabban elérhető. De az igényes és szakmailag is támogatott klasszikus projekteknek is meg van a maguk hatékonysága.
- Miben látod az internetes média 3 legnagyobb előnyét és hátrányát?
Előnyét abban látom, hogy a fiatalok könnyen elérhetőek általa, és ami tetszik nekik azt tovaterjesztik a különböző közösségi portálokon. Gyorsan terjedhetnek a hírek.
Hátránya az, hogy egy, a témában tájékozatlanabb ember könnyen talál a neten téves infokat, amiről nem tudja/tudhatja, hogy téves, azért egy könyvben, lexikonban, nyomtatott magazinban ez kevésbé fordulhat elő. Ott mégiscsak van szakmai lektor (jobb esetben), online meg bárki bármit publikálhat.
- Milyen lehetőségei és korlátai vannak szerinted a blognak, mint műfajnak? Alkalmas-e ismeretterjesztésre ez a műfaj?
Szerintem alkalmas, de a hátrány az, hogy könnyen tovaszáll. Egy blogot úgy olvas az ember, hogy nem nagyon lapozz visszafelé a cikkekben, persze ez a visszautaló hivatkozásokkal némileg enyhíthető.
- Van-e célod a környezetvédelmi blogírással és ha igen, mi az?
Itt a környezetvédelmi blogunkban én főként a kedvenc tájaimról, barangolásaimról írok, és remélem sokan kedvet kapnak tőle, hogy kimozduljanak. Minél többen kirándulnak, annál többen fogják szeretni és óvni a természetet.
- Megtervezed-e előre a témáidat, vagy mindig arról írsz, ami aktuálisan éppen eszedbe jut?
Van egy listám, ami egyre hosszabb, gyorsabban jutnak eszembe írnivaló ötletek, mint ahogy azt megvalósítom. Aztán amikor írok, ritkán választok erről a listáról, azt írom ami épp arra késztetett, hogy írjak.
- Kiknek ajánlanád a környezetvédelmi blogírást? (Számít-e pl. a kor, nem, lakóhely, végzettség, IQ-szint, környezetvédelmi tapasztalat, stb?)
Szerintem jó, ha a blogon megjelenik többféle látásmód. A kutatók, szakemberek és a témához „csak” a gyakorlatban értők, a környezettudatos életmódot folytató háziasszonyok, pedagógusok véleménye, írásai.
- Kiknek ajánlanád a cikkeid olvasását?
Mindenkinek, mert egy-egy táj, ösvény, túraútvonal, védett terület, növény vagy állat megismerése, felfedezése mindenkihez illik. Tudományos kifejezéseim kimerülnek a fajok latin megnevezésében, így könnyen olvasható cikkeket írok. Ha írásaimban valamilyen más környezetvédelmi téma felé tekintek, az az életből, a hétköznapokból vett példákból merítkezik, ezek sem túl tudományosak inkább az olvasmányos cikkeket írók táborát szeretném erősíteni az oldalon.
- Olvasod-e honlapunk más szerzőinek a cikkeit? Ha igen, kinek ajánlanád őket?
Igen, mindenkit olvasok. Szerintem bárki, aki az oldalunkra látogat, megtalálhatja a kedvenc szerzőjét.
- Szerinted mi a honlapunk 3 legnagyobb előnye és hátránya? Hogyan lehetne az előnyöket megtartani, de a hátrányokat megszüntetni?
Előnye, hogy szeretünk írni, és nem ítélkezők az írásaink. Szerintem minden szerzőnk elég nyitott a világra és képes elfogadni mások véleményét is.
Nem tudom hány rendszeres olvasónk van, de valahogy terjesztenünk kéne a hírt, hogy itt vagyunk, van ez az oldalunk, gyertek és olvassátok. Úgy érzem egymással jó kis közösséget alkotunk, kommenteljük egymás írásait, de kéne egy nagyobb olvasótábor.
Viszont ha valaki meglátogat minket, nem jó hogy olyan szerzőket is lát, aki még nem írt, egy szerzőt csak akkor kéne megjeleníteni, ha már van cikk a tollából. És kéne fotó mindenkiről, mert úgy barátságosabb, az olvasó-író kapcsolat. Az interjúsorozatodat például azért tartom jó ötletnek, mert így az olvasók is jobban megismerhetnek minket. Olvasmányosabb, mint egy klasszikus bemutatkozás.
- Van-e kedvenced a szerzőtársak közül? Ha igen, ki ő és miért?
Hát nekem mindenki a kedvencem.
Névsorban írom:
Adrienn, mert tetszik a logika, ami felépíti az ismeretterjesztő írásait.
Te (András), mert sokféle témáról írsz és sok bennük a személyes példa.
Gyula, mert imádja a természetet és ez látszik az írásain. Bár nekem a kedvenceim a cikkei közül a saját blogján vannak, amikor kirándul itt-ott az országban.
Sasonak legjobban a fotózás iránti rajongása tetszik. Minden témát felölelnek a képei. De emellett szeretem az írásaiban a szépirodalmi stílust.
Szilvi írásaiban azt szeretem, hogy látszik benne a szakértelem, ha hall valamit nem adja tovább, mint szenzáció, hanem előbb gondolkodik rajta. Szerintem képes átlátni a problémák egészét, és ez érződik a cikkeken, amiket ír.
Zoli elég naprakész, ha tudományt szeretnék, őt olvasom.
Kati és Ádám pedig kár, hogy nem írnak. Ádám a lelkesedésével tudja megragadni az olvasót, Kati pedig hozzám hasonlóan szereti a botanikai tudományokat, van közös témánk.
- Szakmai kérdésekben kinek a véleményére adsz leginkább a blogmagazin többi szerzője közül? És van-e olyan, akire nem csak szakmai kérdésekben hallgatnál?
Szakmai és nem szakmai kérdésekben is mindenkit megkérdeznék, mert Adrienn elmondaná az alapokat, hogy el tudjak indulni egy témában, Te elmondanád, mit jelent ez a mindennapokban, Gyula és Saso belevinné az érzelmeket, Szilvi észrevenné hol a gubanc, Zoli elmondaná mit mondanak a tudósok.
- Kire hallgatsz leginkább (bloggertársaidon kívül) környezetvédelmi kérdésekben? És általában az életben?
Van egy kedvenc tudósom, szerzőm, James Lovelock, és egy kedvenc könyvem, amit ő írt, Gaia halványuló arca. Környezetvédelmi kérdésekben leginkább ő mutatja az irányt. Az életben a megérzéseimre próbálok hallgatni.
- Mit üzennél az olvasóidnak?
Mindig több nézőpontból vizsgáljatok meg valamit, nem kell mindent elhinni első olvasásra. A gondolkodás a legfontosabb. Olvassatok sokat és még többet kiránduljatok.
- Kérdeznél-e valamit valamelyik szerzőtársadtól? (A válaszok először hozzászólásban jelennek meg, majd ha mindenki válaszolt mindenkinek, akkor összefoglalom az Interjúk rovatban egy Egymástól kérdeztük című cikkben.)
Ha majd olvasom a velük készült interjúkat, akkor biztosan fogok kérdezni.