Ahogyan már a bevezető cikkemben is írtam, a tanösvényt egy szerdai élményem hatására csütörtökön jártam végig, telefonnal fényképezve a tájat. A képek itt is láthatók a galériában.
A domb nem erdősült része egyre nagyobb területen az állatkert tulajdona. Kezdetben csak az Afrika-kifutó volt ott, ahol pl. zebrát, zsiráfot, orrszarvút láthatunk, de ma már az állatkert Gulya-dombi részén van a majomház, a nemrég érkezett pingvinek és fókák helye, az elefántház és az új madárröpde is. Hivatalosan a parkoló is az állatkerthez tartozik, de onnan nyílik a parkerdő bejárata is.
A Gulya-domb nagyobb, erdővel borított része pedig a veszprémi erdőgazdaság (hivatalos nevén HM Verga Zrt.) tulajdona. Ez a cég hozta létre az erdőben a tanösvényt, a kilátókat és más létesítményeket, pl. erdei tornapályát, játszóteret, 2 sportpályát, pihenő- és tűzrakóhelyeket, és a kutyafuttatót is.
Az állatkert is sok fajmentő programban vesz részt, és más természetvédelmi tevékenysége is van (egyetemistaként, 2001. nyarán én is voltam ott természet- és tájvédelem szakmai gyakorlaton), de az erdőgazdaság is aktívan védi a természetet. A parkerdő kialakítása már önmagában is fontos természetvédelmi tevékenység, de a tanösvény is hasznos eszköze a természetvédelemnek és a környezeti nevelésnek. Ezért lett a cikk címe Természetvédelem a Gulya-dombon. Az állatkert sajnos csak belépőjeggyel látogatható, de a tanösvény természetesen ingyenesen végigjárható, ezért most a tanösvényt mutatom be, saját képekkel.
A 3. állomás, a kis kilátó lentről, a Betekints-völgyből, egy játszótér mellől érhető el egy lépcsőn. A népmesei játszóteret az "A part alatt" kezdetű mondóka alapján tervezték. A játszótér a Betekints-völgy belvároshoz közelebbi végén van, közelebb a Fejes-völgyhöz, mint a Laczkó-forráshoz. (Helyismerettel nem rendelkezőknek azért nem egyszerű elmagyarázni, mert a völgy belvároshoz közelebbi, Völgyhíd és Fejes-völgy melletti végétől a Laczkó-forrás felé haladva éppen szembe megyün a Séd folyásirányával, így az sem egyértelmű, melyik a Betekints-völgy eleje és vége. Turisztikailag a Völgyhídnál van az eleje, folyásirány szerint éppen az a vége...)
De nem csak a Betekints-völgyet érdemes megnézni, a néhány éve épült játszótérrel, a 60-as években épült és a 70-es években anyagi okok miatt megszűnt kisvasút maradványaival, és az ugyanakkor működött vidámpark és a mellette álló piarista templom és még régebbi kolostor maradványaival, a vidámpar helyén maradt füves-fás, mindig üde zöld parkkal, a sziklamászási lehetőséggel, és a halastóval, hanem az onnan felvezető lépcsőn is érdemes felmászni, az is egy nagyon híres lépcső.
Viszonylag új, csak 2013-ban épült, Veszprém finn testvérvárosával, a lappföldi Rovanimeivel együtt, részben a két város 30 éves barátságának emlékére, részben azért, hogy a testvérvárosi küldöttségek könnyebben feljussanak a Gulya-domb tetejére, pl. a lépcső építésekor már ott álló kilátóhoz. A lépcső alján, közepén és tetején is van egy-egy ismertető tábla, megtudhatjuk pl. hogy a sarkkörön túl fekvő Rovaniemi Európa legnagyobb területű városa. A lakosság csak kb. 60 ezer fő, mint Veszprémben, de a város területe több mint 8000 km2. Összehasonlításul Veszprém megye területe 4464 km2. De másról is híres finn testvérvárosunk. Joulopukki, a lappföldi Mikulás mindig 3 helyre látogat el, ha Magyarországra jön. Budapestre, Nagykarácsonyba (a falu neve miatt), és Veszprémbe. És miért éppen ide? Mert finn testvérvárosunkban, Rovaniemiben él! Erről is híres tehát a tanösvény 3. állomásához, a kis kilátóhoz lentről, a Betekints-völgyből felvezető finn lépcső. A kilátó 4 oldala közül igazán csak az egyikről van kilátás, a többi oldalról csak néhány méterre láthatunk, a kilátó körüli fákig, de ez is szép látvány. A galériában a lépcső teteje és a 3 nyelvű (magyar-finn-angol) ismertető tábla, a kilátó és a 3. állomás, a fentről nyíló látvány (részletekben fényképezve arról az egy oldalról, ahol látványos) és fentről lefelé nézve a kilátó lépcsője látható.
A 3. és 4. állomás között, még a kilátóhoz közelebb van egy útelágazás. Ennél az elágazásnál csak sejtettem, hogy a piros jelzésen kell menni, arra megy a tanösvény. Mint kiderült, jól sejtettem.
A dombra felfelé menet egy meglepetésszerűen felbukanó, balra mutató tábla jelzi, hogy kanyarodik a tanösvény. A 7. állomásig nem is lehet eltévedni, szép erdei úton mehetünk.
- Itt a cél! - a bokornál,
- visszafelé mutató tanösvénytábla,
- geológiai bemutatóhely,
- és a balra, lefelé mutató tanösvénytábla.