1997 óta világszerte minden évben több ezer, 15-20 éves, középiskolás fiatal készül arra, hogy munkáját bemutathassa a Stockholmi Ifjúsági Víz Díj (Stockholm Junior Water Prize) döntőjén. Közülük az egyes országok versenyének győztesei jutnak el a svéd fővárosba, ahol a Víz Világhét keretében lezajló nemzetközi versenyen képviselhetik országukat. A verseny nyelve angol. A végső győztes a svéd trónörököstől, Viktóriától, a verseny védnökétől veheti át a díjat, ami nem csupán egy szép kristályszobor, de 15.000 dollár is. A nyertes iskolája is 5000 dollár jutalomban részesül.
​
A hazai versenyt a GWP Magyarország Közhasznú Alapítvány szervezi, számos partnerszervezet segítségével és támogatásával. A pályaművek olyan helyi, regionális, országos vagy globális témával foglalkozhatnak, melyeknek környezetvédelmi, tudományos, társadalmi, vagy műszaki jelentőségűek. Nevezni egyénileg, vagy egy maximum háromfős csapattal lehet az http://www.ifivizdij.hu honlapon keresztül. 
Jelentkezni a www.ifivizdij.hu honlapon keresztül történő regisztrációval és egy egyoldalas, angol nyelvű összefoglalóval lehet 2016. január 31-ig. A kiválasztott összefoglalók szerzői február 12-éig felkérést kapnak a teljes húszoldalas pályamű kidolgozására. Ennek benyújtási határideje 2016. április 17.

A maximum 20 oldalas pályaműnek az élet minőségének javulását kell elősegítenie vízminőség-javítás, vízkészlet gazdálkodás, vízvédelem, víz- és szennyvíztisztítás, de akár oktatás vagy a víz társadalmi vonatkozásainak bemutatása révén. A pályamű célszerűen alkalmazzon kutatási megközelítést, tudományosan elfogadott vizsgálati módszerekkel, kísérletekkel, monitoringgal, és az eredmények értékelésével és bemutatásával, beleértve statisztikai elemzést is. Elméleti és gyakorlati eredmények egyaránt szerepelhetnek a pályázatban. A döntősök részére a pályamű részét képezi annak bemutatása is.

A pályaműnek angol nyelven készül, és azt pdf formátumban kell benyújtani. A fájl maximális mérete 2MB lehet. A munkának be kell mutatnia a célkitűzést, az alkalmazott módszert, az eredményt és a következtetést maximum 20 oldalon, 12-es nagyságú Times New Roman betűkkel, másfeles sortávolsággal, mindenütt 2 cm-es margóval. A 20 oldalnak tartalmaznia kell a címlapot, tartalomjegyzéket, rövid és hosszabb összefoglalót, az illusztrációkat, a rövidítések listáját, a hivatkozások listáját, nyilatkozatot a munka lefolytatásáról az esetleges mellékleteket és rövid bemutatkozást az alábbiak szerint:

• A címlap tartalmazza a verseny nevét („Stockholm Junior Water Prize – Hungarian competition, 2016”); a pályamű címét; a szerző(k) nevét és iskoláját.
• A rövid összefoglaló (500-700 karakter szóközökkel), közérthető módon magyarázza meg, miről szól a projekt. Ez a szöveg a nemzetközi döntőbe jutottak munkáit bemutató katalógusban jelenik majd meg.
• A hosszabb összefoglaló maximum egy oldal lehet, és a hazai versenykiadványba kerül.
• A nyilatkozat annak a leírása, hogyan folyt a munka és milyen segítséget kapott a pályázó tanárától, szüleitől, másoktól (max. 500 karakter).
• A rövid bemutatkozás (max. ½ oldal) a szerző(k) érdeklődési köréről, továbbtanulási terveiről stb. A rövid összefoglaló, a nyilatkozat és a bemutatkozás kerülhet egy oldalra.

A verseny további lebonyolításáról a honlapon keresztül tájékozódhat.

A nyertes (csapat) képviseli Magyarországot augusztus végén, a Stockholm Junior Water Prize nemzetközi döntőjében, a stockholmi Víz Világhéten. Költségeit a versenyszervezők fedezik.

2015-ben a Stockhomban megrendezett fiataloknak szóló nemzetközi víz díját idén a Texasban tanuló Alagappan nyerte el. Grafén alapú, 20 dollárból előállítható, díjnyertes víztisztító berendezést fejlesztett, amely nehézfémek eltávolítására alkalmas. A berendezés segítségével a tisztított víz olcsón elérhető lehet a fejlődő országok lakossága számára is.

Mit tehetünk, hogy jobban érezzük magunkat a világban? Őrizzük meg mindaz, ami szép és jó, és próbáljuk a rosszat elkerülni, semlegesíteni! Mit kellene a világból megőrizni? A természeti szépségeket, az élőlényeket és élőhelyeiket, az ember által alkotott szépségeket: műemlék épületeket, művészi alkotásokat, és mindazt a sok természetesnek vett tényezőt, ami lehetővé tette, hogy mindez létrejöhessen és fennmaradhasson: a tiszta levegőt, a vizeket, a termékeny talajt. És milyen rosszat kellene elkerülni, semlegesíteni? Mindazt, ami ezeket pusztítja, rombolja, szennyezi. Az erőforrások (nyersanyag, víz, energia) pazarlását, a védett fajok és élőhelyük pusztítását, a levegő, a víz és a talaj szennyezését, az éghajlat gyors és szélsőséges megváltozását, és a hulladékok keletkezését. Nagyjából erről szól a környezetvédelem.

És mit tehetünk, hogy ez hosszú távon is így legyen? Adjuk át ezt a tudást és szemléletet a fiatalabb nemzedékeknek is! De ki adhatja át ezt a tudást? Ugyanaz, aki a kultúrát: a szülők és a pedagógusok. Végül is a környezetvédelem is a kultúra része! Egy kulturált ember nem csak a szavait válogatja meg, hanem a hulladékait sem dobálja szét! A trágár szavak a lelkünket, az eldobott hulladékok a környezetünket szennyezik. Az egyik a fülünket, a másik a szemünket bántja. Mindegyik árt a világ szépségének! Ezért egy jó szülő nem csak azt mondja a gyereknek: "Szépen beszélj!", hanem azt is: "Szép rendet tarts!". És nem csak azt mondja: "Ne bánts mást!", hanem azt is: "Ne bántsd a természetet!" Erről szól a környezeti nevelés!