Tavasz van, március, éled a természet, csíráznak a növények, kibújnak a földből a virágok és a rovarok, ezért most bújik elő ez a cikksorozat is. A sorozatban nem a világnapok eredetét, történetét mutatom be, hanem inkább azt, hogy miért fontos, és mit tehetünk ezeken a napokon a környezetért. Remélem, sikerül átadnom egy kis környezetvédelmi szemléletet az olvasóimnak.
Március 3. Vadvilág-világnap. Idén volt először ilyen. Szükség is van rá, mert az ember egyre jobban veszélyezteti a vadvilágot. Közvetlenül (pl. túlzásba vitt vadászat által, vagy élőhelyek megszüntetésével, pl. fakivágásokkal) és közvetve (a víz, levegő és talaj szennyezésével) is sokat ártunk a vadvilágnak, rontjuk az élőlények életkörülményeit. Pedig ha kiirtjuk a természetet és a természetes élővilágot, akkor nem csak a látvánnyal leszünk szegényebbek. A saját életfeltétleinket is rontjuk. Erre hívja fel a figyelmet ez a világnap. És mit tehet egy hétköznapi ember ebben a témában? Szerintem sokal fontosabb az, hogy mit ne tegyünk, se ezen a napon, se máskor. Egyszerű: ne bántsuk, ne pusztítsuk el az állatokat, inkább éljünk békében velük, mert hasznosabbak, mint gondolnánk.
Március 6. Energiatakarékossági világnap. Hogyan takarékoskodhatunk az energiával? Nagyon egyszerűen. Ne használjunk belőle sokat, csak annyit, amennyire szükségünk van!
- Ne fűtsük túl a lakást, éjszakára alacsonyabb hőmérséklet is elég, tekerjük lejjebb a hőfokszabályozót, ha van!
- Vásároljunk energiatakarékos hűtőt, mosógépet, stb!
- A hűtőt rendszeresen olvasszuk le, ne legyen rajta vastag jégréteg!
- Az elavult nyílászárókat utólag is szigetelhetjük vagy cserélhetjük.
- Ne égessük feleslegesen a villanyt, ha kimegyünk a szobából, akkor kapcsoljuk le!
- A hagyományos izzókat cseréljük energiatakarékos fényforrásra! (Azért használom a "fényforrás" szót az "izzó" helyett, mert ezek nem az izzó elvén működnek. Energiatakarékos fényforrás lehet a kompakt fénycső, a halogén izzó, és a LED-es világítás is, ezek más-más elven működnek és más-más célokra jók, mindenki kitapasztalhatja, hogy melyik helyiségben melyik felel meg neki.)
Március 15. Nemzeti ünnep, fogyasztóvédelmi világnap és a nemzetközi fókavadászat-ellenes nap.
- A nemzeti ünnep nekünk, magyaroknak fontos ugyan, de nincs környezetvédelmi vonatkozása.
- A fogyasztóvédelmi napon, és más napokon is annyit tehetünk, hogy élünk a fogyasztói jogainkkal. Elsőre talán furcsának tűnhet, hogy miért környezetvédelem a fogyasztóvédelem (főleg annak fényében, hogy a környezetvédelmi problémák többség visszavezethető a fogyasztói társadalomra és a túlzott fogyasztásra), de mégis fontos zöld szempontból is ez a téma. A fogyasztóvédelem ugyanis nem a fogyasztás mennyiségét kívánja fokozni, hanem a fogyasztóknak a jó minőségű áruhoz való jogát védi. Ha jó minőségű terméket vásárolunk, akkor tovább tart, tehát egységnyi idő alatt kevesebbet fogyasztunk belőle. Így kevesebb hulladék keletkezik, és kevésbé szennyezi a termékek gyártása, csomagolása, szállítása és felhasználása a környezetet. Nem mindegy pl. hogy egy zokni rögtön első nap kilyukad-e, vagy akár hetente többször is felvehetjük (persze mosás után) és évekig hordhatjuk. Mikor marad több pénzünk, és mikor termelünk kevesebb hulladékot? Természetesen a második esetben. Ezért környezetvédelmi téma a fogyasztóvédelem. És mit jelent élni a fogyasztói jogainkkal? Azt, hogy mindig a jó minőségű (és kevésbé becsomagolt) terméket válasszuk, és merjük szóvá tenni a minőségi hibákat, merjük a hibás árut visszavinni és panaszt tenni. Így a gyártóknak, forgalmazóknak is érdeke lesz jó minőségű árut termelni a gyorsan elhasználódó termékek helyett.
- A fókavadászat-ellenes napnak kevés magyar vonatkozása van, mivel nálunk nem élnek fókák, de ha az élőhelyükön járunk, akkor ne vadásszunk rájuk, és itthon se vegyünk fókabőr vagy fókazsír felhasználásával készült termékeket!
- Kiránduljunk az erdőben! Ismerjük meg a növényeket, állatokat!
- Emeljük fel a hangunkat az erdőirtások ellen!
- Ne bántsuk az erdei vadakat!
- Ne tépjük le a növényeket! Persze erdei gyümölcsöket (pl. csipkebogyót, kökényt, stb.), medvehagymát vagy gombát szedhetünk, de nem védett területen, és csak annyit, amennyire szükségünk van.
- Maradjunk mindig a kitaposott ösvényen, és ne felejtsük: "Mindent a szemnek, semmit a kéznek!"
Március 22. A víz világnapja. A víz a földi élet alapja. Vigyázzunk a mennyiségére és a minőségére!
- Fontos a víztakarékosság! Ne pazaroljuk feleslegesen a vizet!
- Ne hagyjuk csöpögni a csapot! Ha nem használjuk, zárjuk el!
- Fogmosáskor, mosogatáskor ne folyassuk a vizet, csak akkor nyissuk ki a csapot, ha szükséges! Inkább álló vízben mosogassunk, mint folyó vízben!
- Vásároljunk víztakarékos eszközöket!
- Ne öntsünk bele folyékony hulladékokat (pl. olajat) se a csatornába, se a természetes vizekbe!
- Családi házban élőknek ajánlott összegyűjtni az esővizet. Mosásra, felmosásra, viráglocsolásra, állatok itatására kitűnő.
- A természetes vizekbe (patakokba, folyókba, tavakba) ne öntsünk és ne dobjunk bele semmit!
Március 23. A meteorológia világnapja. Ez a nap felhívja a figyelmet a szélsőséges időjárási jelenségekre, és az ellenük való védekezés fontosságára. Egy hétköznapi ember ebben a témában leginkább az energiatakarékossággal, és a gépkocsihasználat mellőzésével, minimumra szorításával tud segíteni. De segíthet a helyi termékek vásárlása is a messziről szállított áru helyett, ezzel ugyanis mások (a szállítók) gépjárműhasználatát csökkenthetjük. De megfigyelhetjük, és fel is jegyezhetjük a szokatlan vagy szélsőséges időjárási eseményeket is, így segíthetünk a meteorológusoknak az előrejelzésekben, és a klímakutatóknak a klímaváltozás mértékének megismerésében.
Március utolsó szombatján (idén március 29-én) 20:30 és 21:30 között van A Föld Órája. Ez egy világméretű kezdeményezés, és egészen konkrétan megmondják a kezdeményezők, hogy mit kell tennünk. Lekapcsolni a villanyt és kikapcsolni az eletromos berendezéseket (amit lehet). Ezzel csökkentjük a fényszennyezést is, de leginkább az energiatakarékosság és a meg nem termelt energia által meg nem termelt szén-dioxid miatt fontos. Így valamennyire csökkenthetjük a klímaváltozást.
Áprilisban kevesebb környezetvédelmi világnap van. Szám szerint 2, nagyon közel egymáshoz.
Április 22. A Föld Napja. Ez a nap a környezettudatos gondolkodásra hívja fel a figyelmet. A Föld napjával kapcsolatban mindent megtehetünk, amit ebben a cikksorozatban leírok majd az egyes világnapokról, de a legfontosabb, hogy gondolkodjunk el, mit teszünk a környezetért, mivel ártunk, milyen jó szokásokat kellene felvnnünk, és milyen rossz szokásainkal kell felhagynunk ahhoz, hogy zöldebben éljünk.
Április 24. A kísérleti állatok világnapja. Az állatkísérletek ellen sok civil szervezet tiltakozik. Tény, hogy ezek a kísérletek károsítják az állatokat, sokszor a pusztulásukat is okozzák. De néha pl. gyógyszerkísérletekben az emberélet védelme miatt van szükség állatkísérletekre. Ezekben az esetekben is mérlegelni kell, hogy milyen és mennyi állatra van szükség, illetve van-e más módszer az állatkísérleteken kívül a kívánt cél elérésére (ha van, akkor érdemes azt választani), de ha nincs szó emberéletekről, akkor mindig ajánlott más lehetőséget keresni az állatkísérlet helyett, nem szabad feleslegesen elpuszítatni az állatokat. Egy hétköznapi ember is sokat tehet ebben az ügyben is. Egyszerűen nem kell olyan termékeket vásárolni, amiket állatokon teszteltek. Így lehet visszaszorítani az állatkísérleteket.
Az utolsó tavaszi hónap a május, valamivel több világnappal.
Május 8. A méltányos kereskedelem (fair trade) világnapja. A méltányos kereskedelem az emberrel és a környezettel szemben is méltányos kereskedelmet jelenti. Kissé leegyszerűsítve: a termékhez a nyersanyagot nem környezetpusztító módszerekkel szerzik (pl. nem égetnek fel erdőket, hogy élelmiszernövényeket ültessenek oda), és a terméket nem éhbérért dolgozó emberek állítják elő (hanem olyanok, akik jól megélnek pl. a banánszüretért kapott pénzből). Egy hétköznapi ember annyit tehet, hogy ilyen termékeket vásárol a multicégek termékei helyett.
Május 10. Madarak és fák napja. Ez egy magyar eredetű világnap, Herman Ottó találta ki. (Az ő halálának 100. évfordulójára rendeznek idén Herman Ottó Emlékévet.) Mit tehetünk a madarakért és a fákért?
- A madarakért annyit tehetünk, hogy nem bántjuk őket, nem pusztítjuk el sem a madarakat, sem a fészküket, sem a tojásaikat, és télen a hidegbn etetjük őket.
- A fákért annyit tehetünk, hogy nem vágjuk ki, nem pusztítjuk el őket, nem szedjük le a kérgüket, nem törjük le az ágaikat, sőt, ha tehetjük, minél többet ültetünk belőlük.
- A természetvédelemért általában ennél sokkal többet is tehetünk, kb. azt, amit a Vadvilág-világnapnál, Az erdők napjánál és a Víz Világnapjánál leírtam. Kiránduljunk minél többet a természetben, ismerjük meg a növényeket, állatokat és éljünk velük békében, ne pusztítsuk el sem őket, sem az élőhelyüket!
Május 15. Nemzetközi Klímaváltozási Akciónap. Ez a nap az éghajlatváltozásra, a sokasodó szélsőségekre, és a változások következményeire (vízhiányra, elsivatagosodásra, árvizekre, sarki jégsapkák olvadására, növény- és állatfajok elvándorlására, kipusztulására, stb.) hívja fel a figyelmet. A legtöbbet energiatakarékossággal és a gépkocsihasználat mellőzésével tehetünk. Az Energiatakarékossági Világnapnál és a Meteorológia Napjánál leírt tanácsok ezen a napon is érvényesek.
Május 22. A biológiai sokféleség napja. A biológiai sokfélség fontos, mert a természetben minden mindennel összefügg. Ha egy faj kipusztul, akkor a vele táplálkozó, rajta élősködő, vele együtt élő, vagy (főleg növények esetében) a rajta/benne lakó fajok is kipusztulhatnak, a kihalt faj táplálékául szolgáló fajok pedig elszaporodhatnak. Ezért fontos, hogy minél több fajt megőrizzünk, fenntartsuk a biológiai sokféleséget. Fontos, hogy csak annyit vegyünk el a természetből, amennyire feltétlenül szükségünk van; ismerjük meg a növényeket, állatokat; és ha van kertünk, ott ne hagyjuk szaporodni az invazív (nem őshonos, és természetes ellenségek hiányában gyorsan terjedő) növény- és állatfajokat (pl. állatok közül a harleinkaticát, növények közül a bálványfát, stb.), de íméljü meg a többi, őshonos növény- és állatfajt. A Vadvilág-világnapnál, az Erdők napjánál, valamint a Madarak és fák napjánál leírt tanácsok itt is érvényesek.
Május 24. Az európai nemzeti parkok napja. A nemzeti parkok a természetvédelem legfontosabb helyszínei. A helyi természeti értékeket, természetes életközösségeket, a csak ott élő őshonos fajokat őrzik meg az utókornak. Fontos a védett természeti értékeket a saját természetes környezetükben megőrizni és bemutatni, ezért van szükség a nemzeti parkokra. Ezen a napon látogassunk el egy nemzeti parkba, és ismerjük meg hazánk védett természeti értékeit! És mivel a nemzeti parkok a természeti értékek megőrzését, és ezen keresztül a biológiai sokféleség megvédését szolgálják, a biológiai sokfélség napjánál leírt tanácsok ezen a napon is érvényesek.
Fontos tudni még, hogy a világnapok azért vannak, hogy felhívják a figyelmet egy-egy környezetvédelmi problémára, de ez nem azt jelenti, hogy csak azokon a napokon kell zölden élnünk. Az energiatakarékosság nem csak az energiatakarékossági napon fontos, a vizeket sem csak a víz világnapján kell védeni, és nem csak a madarak és fák napján fontosak a madarak és a fák. Kövessük az itt leírt tanácsokat mindennap, és éljünk a világnapok üzenete szerint az év 365 napján! Legközelebb júniusban folytatódik a cikksorozat, a nyári világnapokkal.
Kép: http://www.hatterkepek.msnfan.hu/wp-content/uploads/2010/04/tavasz-2.jpg