Kép: http://www.megujuloenergia.multiapro.com/images/2010/logo/wind%20energy.jpg
A megoldás tehát nem önmagában az energiatakarékosság vagy a megújuló energia használata, hanem a kettő együtt! Ha csak takarékosak vagyunk, de fosszilis energiát használunk, akkor ugyanúgy szén-dioxidot termelünk, csak kevesebbet. Ugyanúgy gyorsítjuk a klímaváltozást, csak kevésbé gyorsul. Ha csak megújuló energiát használunk, de pazaroljuk, akkor a megújuló energia is kevésnek bizonyulhat. Elfoghatjuk a szelet, a napfényt, lehűlhet a termálvíz, és nem lesz energiaforrásunk.
Néhány energiatakarékossági tipp a teljesség igénye nélkül:
- A legtöbb energiát a fűtésre használjuk. Ha kevesebbet fűtünk, akkor energiát takaríthatunk meg. Persze nem kell megfagyni, de nem ajánlott a házat, lakást 20 fok fölé fűteni, érdemesebb inkább felöltözni.
- A vízmelegítésen is takarékoskodhatunk, ha szabályozható a víz hőmérséklete. (Ott szabályozható, ahol bojler van, vagy ott, ahol ugyan van melegvíz-vezeték, de a vízcsapon nem külön nyitjuk meg a hideg és meleg vizet, hanem a csap forgatásával szabályozzuk, mennyire legyen meleg a víz.) Olyan melegre állítsuk be a hőmérsékletet, hogy ne kelljen hozzá hideg vizet tenni. Egyszerűbb és energiatakarékosabb csak meglangyosítani a vizet, mint jól megmelegíteni, majd hideg vízzel összekeverni.
- A hőenergia mellett elektromosságból is sokat fogyasztunk, főleg a háztartási gépek használatával. Érdemes ezekből energiatakarékos változatot beszerezni. (A, A+, stb. Minél több + jel, annál jobb, és minél később van a betűjel az ábécében, annál rosszabb, pl. az A jobb, mint a B és a B jobb, mint a C.)
- A háztartási gépek közül a hűtőnek kell a legtöbb energia. Rendszeresen olvasszuk le, és szabályozzuk a hőmérsékletét! A normál hűtőben +5 fok lehet (nem kell alá menni, mert csak feleslegesen pazaroljuk a hűtési energiát), és a fagyasztóban is elég a -18 fok, nem kell -24.
- A készenléti üzemmód is nagy energiapazarlás, a televíziót, számítógépet, és más elektronikai eszközöket mindig kapcsoljuk ki, ha nem használjuk, ne hagyjuk készenléti módban, mert készenléti állapotban is elfogyasztjuk a normál energiahasználat 40%-át.
- Érdemes a világítással is takarékoskodni, és energiatakarékos fényforrásra cserélni az izzókat.
A megújuló energia használata főleg családi házas övezetben elérhető, de lakótelepen is lehet pl. napkollektort telepíteni a tetőre.
Elektromos áramot házilag szélturbinával vagy napelemmel lehet termelni, hőenergiát (fűtéshez, vízmelegítéshez) napkollektorral, biomassza-tüzeléssel és geotermikus energia használatával (szerencsés helyeken termálvízből, máshol hőszivattyúval) nyerhetünk.
A napelem (az áramellátáshoz) vagy a napkollektor (vízmelegítéshez) könnyen és gyorsan felszerelhető a háztetőre, a szélturbina kissé helyigényesebb, de nem kell neki nagyobb hely, mint egy nagy növésű fának, a geotermikus fűtés pedig a hosszú vezeték miatt drága.
Melyik hogyan működik, és mi az előnye? A hagyományos erőművekben a hőenergiát úgy nyerik, hogy elégetnek valamit (általában földgázt, néha szenet vagy fát, de mindenképpen olyasmit, amiből szén-dioxid kerül a légkörbe), ezzel vizet melegítenek, és a meleg vizet keringetik a fűteni kívánt épületekben. Ez a módszer a leggyakoribb Magyarországon és a világon, de a szén-dioxid és más égéstermékek miatt veszélyes a környezetre.
A napkollektor és a hőszivattyú abban hasonlít a hagyományos módszerre, hogy ugyanúgy meleg vizet keringetünk a fűtendő épületben, csak nem kell hozzá elégetni semmit, hanem vagy a napsugárzás, vagy a Föld belsejének hője melegíti fel a vezetékben keringő vizet, így nem kerül szén-dioxid a légkörbe.
Az elektromos áramot vagy hőerőműben, vagy atomerőműben termelik. A hőerőműben elégetnek valamit, vizet melegítenek vele, de nem folyékony meleg vizet állítanak elő, mint a fűtési rendszerekben, hanem felforralják és gőzt fejlesztenek, majd ez a gőz hajtja a turbinát, ami forgatja a generátort, és a generátor mozgása termeli az áramot. Tehát ez is égetésen alapul, ez is szén-dioxidot termel.
A másik elterjedt módszer az atomenergia használata. Az atomerőmű nem valaminek az elégetésével működik, hanem nagy méretű (általában urán) atomok hasadása termeli azt a hőt, amivel gőzt fejlesztenek. A folyamat innentől már ugyanaz: a gőz a turbinára kerül, a turbina forgatja a generátort, a generátor áramot termel. Ebben a folyamatban mivel nincs égetés, nem keletkezik szén-dioxid, de van helyette kis, közepes és nagy aktivitású radioaktív hulladék, vannak több-kevesebb (gyakran halálos adag) sugárzással járó balesetek, és a balesetekből vagy a radioaktív hulladékokból a környezetbe jutó sugárzás akkor is káros lehet, ha nem halálos: hosszú távon akár rákeltő is lehet.
Magyarországon és a világon is ez a két legelterjedtebb módszer, de a hőerőművek az égetés miatt súlyosan légszennyező hatásúak, és gyorsítják a klímaváltozást; az atomerőművek pedig a sugárzással veszélyeztetik a környezetet és az emberek egészségét, ezért ezeket is érdemes megújulóra cserélni.
A szélenergia előállítása annyiban hasonlít az előző kettőhöz, hogy forgó mozgás termeli az elektromosságot. Turbina, generátor, áram. De a turbinát nem gőz hajtja, hanem a szél. Tehát nem kell sem szenet, fát, stb. égetni, sem sugárzó anyagokat felhasználni, hanem egyszerűen csak a szélre bízhatjuk magunkat, nem szennyezzük a környezetet.
A napelem viszont teljesen más elven működik. Nincs benne mozgó alkatrész, nem mozgási energia alakul át elektromos energiává, hanem a félvezető anyagoknak azt a tulajdonságát használjuk ki, hogy megvilágítás hatására vezetővé válnak (ez a fényelektromos hatás), így könnyen termelhetünk elektromosságot a napfényből. Nem kell semmit elégetni, nem szennyezzük a levegőt, és még sugárzás sem kerül a környezetbe.
Ezekből talán látható, hogy a megújuló energiából nem csak több van, hanem tisztábban is lehet belőlük energiát termelni, mint a hagyományos módszerekkel. Ezért ahol lehet, ott akár házilag is érdemes napelemet, napkollektort, szélturbinát használni, és az energiafogyasztás minél nagyobb részét ezekből a forrásokból fedezni. És nagyon fontos az energiatakarékosság is, amivel kímélhetjük az energiaforrásokat (akár a hagyományosat, akár a megújulót), ezzel jót teszünk a környezetnek és anyagilag is jobban járunk. És ami a legfontosabb: Az a legtisztább energia, amit nem kell megtermelni!