• In English
    • Contents
    • Weather and climate
  • Tartalom
    • Általános környezetvédelem >
      • Életmód, zöld napok, tanácsadás
      • Környezet és Társadalom
      • Épített környezet
      • Környezetvédelmi technológiák
      • Kutatás-fejlesztés
    • Éghajlat, megújuló energia, fenntarthatóság
    • Környezetpolitika, Környezetjog és Menedzsment
    • Természet- és tájvédelem
    • MAGYARORSZÁG >
      • A magyar környezetvédelem
      • Interjúk tudósokkal
      • Mennyire zöld város Veszprém? (cikksorozat)
    • VILÁG >
      • Zöld Hét//Green Week
      • Német környezetvédelem (cikksorozat)
      • Talaj Világhét // Global Soil Week
  • Szakmai Blogok
    • Friss Cikkek
    • Adam
    • Adrienn
    • Andras
    • Attila [(An)Dante]
    • Banga Szilvi
    • Gyula
    • Ildi
    • Kata Hahn
    • Saso Hétköznapjai
    • Szilvi
    • Zoli
    • Archiv
  • Jó képet vágunk
    • Természetfotóink
    • Védett növény- és állatfajok
    • Pillanatképek a budafoki Barlanglakások kármentesítéséről
    • Évszakok / Ősz_2013
    • Évszakok / Tél_2013_2014
    • Évszakok / Tavasz_2014
    • Berkenye tanösvény >
      • December végi virágzás
      • Berkenye 2017.05.16.
    • Városliget
    • Hegyestű
    • Gulya-domb >
      • Gulya-dombi kilátó
    • Belváros-felújítás, Veszprém
    • December?
    • Tihanytól Örvényesig
  • Facebook
  • Álláshirdetések
  • Csatlakozz hozzánk
  • Kapcsolat
  • Impresszum
    • Szerzők
    • Interjúk
    • Jogi nyilatkozat
  • Szabályzat
  • Természet- és tájvédelem
  • Szerzők
  • Adatvédelmi tájékoztató
  Környezet Blogok:Szakmai blogok környezetvédelmi szakemberektől

Mennyire zöld város Veszprém? - 3. rész: Veszprém vizei

27/10/2013

0 Comments

 
Picture
Amint már sorozatom első 2 részében is leírtam, a veszprémi szél körforgása úgy alakul, hogy a város szárazabb, mint a környező területek, mert a Balaton párolgó vizéből keletkező csapadék nem Veszprémben, hanem a Bakonyban hullik le. (A második részben így írtam erről: "A csapadék mennyisége viszont Veszprémben éri el a minimumot. A Balatonnál, ahol párolog, mindig több eső esik, mint Veszprémben (főleg a nyári záporok, zivatarok idején, bár a napsütés is több ott, mint a városban), és a Bakony lábainál is mindig több csapadék hullik, mert a Balatonból feláramló levegő a Bakonynak ütközve lefelé áramlik, és kiadja magából a vizet, legtöbbször eső vagy hó formájában. A balatoni viharok nem érik el Veszprémet, és a Bakonyból is csak a szél érkezik ide, az eső már alig, ezért szárazabb ez a város, mint a környező területek. Ezért van mindig nagyobb hó télen a Bakonyban, mint Veszprémben, és ezért zöldell ott az erdő nyáron, amikor a városban kiég a fű.".)

Ennek ellenére Veszprémnek is vannak felszíni és felszín alatti vizei, és ezek a vizek nem függetlenek egymástól.

Veszprém karsztos területen fekszik, a veszprémi fennsíkon. Az itt lévő dolomitos kőzetek jól tárolják, vezetik és tisztítják a vizet. A lehulló csapadék a mélyben elraktározódik, néha források formájában a felszínre tör, de a felszín alatti víz is hasznosul, mint Veszprém ivóvízbázisa.

Veszprém legnagyobb természetes vízfolyása a Séd, amely kis patak ugyan, de átfolyik az egész városon, és a városkép meghatározó része. Sajnos nem ivóvíz tisztaságú, de egyes részein (a városon belül is) élnek benne vízinövények, kisebb halak, és megtelepedtek benne a vízi madarak (tőkés récék) is.

A város kisebb-nagyobb vízfolyásai mind a Sédbe ömlenek. A teljesség igénye nélkül megemlíteném pl. a Laczkó-forrást, amelyet ugyanarról a Laczkó Dezsőről neveztek el, aki a város múzeumát is alapította. (Természetesen a múzeum is az ő nevét viseli.) De említésre méltó még pl. a Völgyikút forrás is, amely a belváros közelében, a Cserhát lakótelep tövében ered (a forrás mellett húzódik végig a Kopácsy utca). Ez a forrás táplálta a 30-as években létsített, és a 60-as évek végén megszüntetett Csomay strandot. Érdekes, hogy a strand helyén lévő Völgyikút házat ugyanennek a családnak a tagja, Csomay Zsófia tervezte néhány évvel ezelőtt. A forrás még most is táplál egy vízinövényektől burjánzó kisebb tavat, de a közegészségügyi vizsgálat megállapította, hogy ma már nem lehetne strandot létesíteni ott, a forrás vize erre mikrobiológiailag alkalmatlan. (Azóta sincs városi strandja Veszprémnek...)

Ha már tavat emlegettem: a város egyik legszebb tavát a Séd táplálja a Betekints-völgyben. A tó vize változó tisztaságú (de lényegesen tisztább, mint gyerekoromban volt), és jól megélnek benne a halak, békák, vízinövények, vízi rovarok. Láttam már ott szitakötőt, tőkés récét, teknőst és siklót is. Tavak egyébént főleg a Veszprémhez tartozó Kádárta környékén vannak, pl. a kádártai Bányató, vagy a Tanki-tó, ami arról kapta a nevét, hogy itt úsztatták annak idején a szovjet tankokat. Mindkettő ismert horgásztó.

Visszatérve a forrásokra, kisebb patakokra: a környékünkön, a Haszkovó lakótelepen is van egy kisebb, időszakos vízfolyás, a Látó-hegyi vízfolyás, ami a város közelében ered, majd a Cholnoky és a Haszkovó lakótelep körgyűrű felőli szélén folyik, végül a városon kívül a Sédbe érkezik. Gyerekkoromban még állandó, bár sekély vízfolyás volt, most már csak eső után van benne víz.

A város felszíni vizeiről tehát megállapíthatjuk, hogy a város alatti karsztvízből erednek, és (egyes lefolyástalan tavakat kivéve) a Sédbe folynak bele.

A felszín alatti vizek karsztvizek. A karsztvíz a legtisztább, de legsérülékenyebb vízbázisok közé tartozik. Szerencsére Veszprémben vigyáznak a karsztvízre, ami tiszta és hivatalosan ásványvíz minőségű. (Ásványvíz az, amiben legalább 500 mg/l oldott anyag van.) A veszprémi víz a dolomitos kőzet (vagyis kalcium-magnézium-karbonát) oldódása miatt kemény víz, de egészséges. A kalcium segít a csontképződésben, a csontritkulás megelőzésében, a magnézium óvja a szívet és segíti az idegrendszer működését. Érdemes tehát veszprémi csapvizet inni. (Mosáshoz viszont elég kemény a víz, ajánlott vízlágyítót használni. A legjobb környezetbarát vízlágyító a hagyományos, csaknem feledésbe merült, de újabban egyre divatosabb mosószóda.)

A város az ivóvizek tisztasága mellett a szennyvizek kezelését is komolyan veszi. A városi szennyvíztisztító Jutaspuszta városrész (eredetileg önálló falu) közelében van. (A városrész a honfoglaló Árpád vezér 4. fiáról, Jutas vezérről kapta a nevét.) A tisztított szennyvizet a Sédbe vezetik. Azért tehetik ezt meg, mert a tisztítóból kifolyó víz természetesen tisztább, mint a Séd. A tisztító leterheltségét csökkenti, hogy 2006-ban szétválasztották a városi esővíz- és szennyvízcsatornát, így az esővíz már nem a szennyvíztisztítóba megy, hanem közvetlenül a Sédbe.

A Veszprém vizeire jellemző "karsztvízből ered, Sédbe folyik" állítás tehát a természetes vizeken túl az emberi felhasználásra szánt vizekre is igaz, a következőképpen: karsztvíz => ivóvíz  => szennyvíz => tisztítás => Séd.

És honnan hova folyik a Séd? Herend környékén ered, keresztülfolyik Veszprémen, majd elhagyja a várost, keletre fordul Ősi felé, majd átlép Fejér megyébe, ahol a megyehatártól délre, Cecénél folyik a Sárvízbe. A Sárvíz a Balatontól délre, Szekszárd környékén találkozik a Sióval, majd nem sokkal később a Dunába folyik.

Veszprém vizei egyelőre viszonylag jó állapotban vannak (bár nem ivóvíz tisztaságúak már, de az élővilág még megmarad bennük), vigyázzunk rájuk továbbra is, óvjuk, védjük a Sédet és a karsztvizeket!

A sorozat eddigi részei:
  1. A veszprémi szél
  2. A városi hősziget Veszprémben


0 Comments



Leave a Reply.

    A szerzőről

    Környezetmérnök vagyok, kedvenc témám "Mit tehet egy hétköznapi ember a környezetért?", de nem csak erről írok. Minden környezetvédelmi téma érdekel, főleg akkor, ha lakóhelyemhez, Veszprémhez is van köze. Személyes blogot kb. 2008-tól, szakmait 2011. tavaszától írok különböző szolgáltatóknál.

    Picture

    Témák

    All
    Állatvédelem
    Általános Környezetvédelem
    Általános Környezetvédelem
    Bányászat és Rekultiváció
    Ember és Természet
    Energetika és Megújuló Energia
    Fenntartható Fejlődés
    Fenntartható Fejlődés
    Hulladékgazdálkodás
    Klímaváltozás
    Környezet és Társadalom
    Környezet és Társadalom
    Környezetpolitika és Menedzsment
    Kutatás Fejlesztés
    Kutatás-fejlesztés
    Légszennyezés és Levegőtisztítás
    Légszennyezés és Levegőtisztítás
    Pályázatok
    Szennyvíztisztítás és Vízgazdálkodás
    Szerzők
    Szerzők
    Táj és Természetvédelem
    Táj- és Természetvédelem
    Talajvédelem és Talajtisztítás
    Vörösiszap

    RSS Feed

    Archívum

    November 2016
    October 2016
    September 2016
    June 2016
    April 2016
    February 2016
    January 2016
    July 2015
    March 2015
    February 2015
    January 2015
    December 2014
    November 2014
    October 2014
    September 2014
    August 2014
    July 2014
    June 2014
    May 2014
    April 2014
    March 2014
    February 2014
    January 2014
    December 2013
    November 2013
    October 2013

Powered by Create your own unique website with customizable templates.