Az előző bekezdésből is látszik, hogy a hó és a jég a természet része, hozzátartozik a magyar télhez. Mégis védekezünk ellene. De miért is fontos védekezni? Azért, mert a hó és a jég nehezíti a közlekedést. A hó csak a járművek haladását lassítja, a gyalogosoknak nem akadály, de a jég a síkossága miatt már kifejezetten balesetveszélyes a járművek és a gyalogosok számára is. Ezért fontos minden télen az utak és járdák hó- és jégmentesítése, más néven a téli síkosság-mentesítés.
Kép forrása: http://www.profession.hu/images/magazine/upload/images/hideg1--177242457.jpg
Annyira fontos ez a feladat, hogy miniszteri rendelet is készült már róla. A síkosság-mentesítést az 5/2004. (I. 28.) GKM rendelet teszi kötelezővé:
"3.3. A téli útüzemeltetés
A téli időjárásnak a - forgalombiztonságot veszélyeztető - hatásait mérsékelni kell.
A közútról a hó eltakarítása és az út síkossága elleni védekezés a helyi közutakon (ideértve a kerékpárutakat, valamint a gyalog- és kerékpárutakat is), továbbá az ingatlanhoz nem csatlakozó burkolt járdán, a gyalogúton, a lépcsőn, a lejtőn és a sétányon a települési önkormányzat feladata.
Az elvégzendő feladatok: téli üzemeltetési terv készítése megelőző intézkedések, felkészülés, információgyűjtés és -szolgáltatás megszervezése, a közutak téli védekezési rendszerbe sorolása), hóakadályok és síkosság elleni védekezés, hóeltakarítás, az utak és tartozékaik tisztántartása."
"3.3.2. Síkosság elleni védekezés
A téli útüzemeltetés során az I. és a II. közútkezelési szolgáltatási osztályba sorolt közutakon az útellenőrző szolgálat mellett, egymást kiegészítve, az őrjáratos szóró-gépek vezetője végezhet téli útellenőrzést. A III-IV. és az V. közútkezelési szolgáltatási osztályba sorolt közutakon elsősorban az útellenőrző szolgálattal, igény szerinti gyakorisággal végzendő a téli útellenőrzés. A síkosság elleni védekezés ajánlott szolgáltatási szintjeit a 3-1. táblázat tartalmazza. A táblázat adatai átlagos téli időjárásra vonatkoznak. Átlagos téli időjárásnak tekinthető, ha a hőmérséklet -8 °C vagy annál magasabb, és a szél sebessége kisebb, mint 30 km/óra. Alacsonyabb hőmérséklet vagy nagyobb szélsebesség, továbbá ónos eső esetén a szórási munka észleléstől számított megkezdése eltolódhat, és elvégzésének időtartama meghosszabbodhat.
Kiemelt figyelmet kell fordítani a hidak és egyéb műtárgyak síkosságmentesítésére.
Az I. és II. közútkezelési szolgáltatási osztályba besorolt közutak melletti járda síkosságmentesítését a közút szolgáltatási osztálya szerint indokolt végezni.
A VI., VII. közútkezelési szolgáltatási osztály esetében a tömegközlekedési (közösségi közlekedési) járművek megállóiban - a járda (amennyiben az peron) területén - a I. közútkezelési szolgáltatási osztály rendelkezései szerint, egyéb esetekben a települési önkormányzat - lakosság igényeihez igazodó - szabályozása szerint indokolt eljárni.
Kiemelt figyelmet kell fordítani a síkosságmentesítési munkák során a kerékpárutak, a gyalogutak, a gyalogjárdák és a várakozóhelyek mentén lévő növényzet (fasorok, cserjék) védelmére. A kloridhatást minimálisra kell csökkenteni: törekedni kell, hogy az egyszeri klorid kijuttatás a 20 g/m2-t ne haladja meg.
Földutak esetében a síkosságmentesítést a települési önkormányzat - a helyi igényeknek megfelelően - saját hatáskörben szabályozza."
Ebben a rendeletben is láthatjuk, hogy nem mindegy, mivel síkosságmentesítik az utakat. A fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet szerint csak olyan anyag használható, amely nem károsíthatja a növényt.
"5. § (1) Közterületen közművezetéket - a 8. § (3)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - úgy kell elhelyezni, hogy az a fás szárú növényt ne veszélyeztesse, közvetlenül vagy közvetetten ne károsítsa.
(2) Belterületi közterületen - a közúti forgalom számára igénybe vett terület (úttest) kivételével - a síkosság-mentesítésre olyan anyag használható, amely a közterületen vagy annak közvetlen környezetében lévő fás szárú növény egészségét nem veszélyezteti.
(3) Közterület burkolatának építésénél és felújításánál a fás szárú növény töve körül legalább 2,25 m2 víz- és légáteresztő felületet kell hagyni."
Tehát van egy tiltó rendelet, amely korlátozza a káros anyagok használatát, de semmit nem ajánl helyettük. Még a katasztrófavédelem sem tudja pontosan, mit lenne érdemes használni, bár ajánlanak néhány megoldást. Ők így értelmezik ezt a rendeletet:
"Ez azt jelenti, hogy kiemelt figyelmet kell fordítani a síkosság-mentesítési munkák során a kerékpárutak, a gyalogutak, a gyalogjárdák és a várakozóhelyek mentén lévő növényzet (fasorok, cserjék) védelmére, már nem lehet sót használni, a kloridhatást minimálisra kell csökkenteni.
A rendelet nem mondja ki, mit lehet használni, így az marad az útüzemelő és a kertész dilemmája, ám egyre inkább előtérbe kerülnek a környezetvédelmi szempontok. Az EU tagországaiban sincs egységes szabályozás, mégis célszerű lenne a biztonságos megoldást jelentő és környezetbarát anyagok szakhatósági meghatározása.
A betiltott útszóró só helyettesítésére szóba jöhet többek között a zeolit, a zeocal, a kalcium-klorid-pehely, de ígéretes szerként tartják számon az acetátokat is.
Az alternatív csúszásmentesítő anyagok viszonylag drágák, és nem valószínű, hogy a közeljövőben mindenki számára könnyen elérhetővé válnak, addig is marad a jól bevált fűrészpor, mulcs, homok, fahamu, faforgács vagy a gránitkőzúzalék."
Lássuk, mit mondanak a szakértők az interneten! A hogyankell.hu oldalon találunk egy cikket, a végén egy táblázattal, a síkosság-mentesítésről. A folyamat lépéseit érdemes megtanulni. Első a mechanikai védekezés (hólapátolás, a jég feltörése), utána jöhetnek az érdesítő anyagok, pl. a hagyományos homok, hamu, fűrészpor, (vagy a városokban elterjedt bazaltzúzalék), majd a síkosságmentesítő anyagok, amelyek segítenek folyékony állapotban tartani a lehullott havat, havas esőt, ónos esőt. Ezektől az anyagoktól a hó megolvad, és nem is fagy vissza, így nem gátolja a közlekedést, és könnyen lefolyik az utakról. A cikk végén található táblázat szerint a vizsgált síkosság-mentesítő anyagok közül a legjobbak az acetátok, amelyek nem károsítják sem a talajt, sem a növényzetet, sem a vizeket, sőt, még a betont és fémet sem, ráadásul kis mennyiségben még talajjavítók is. De más szempontból is jók ezek a szerek: -30°C-ig megakadályozzák a visszafagyást, és ez Magyarországon már elég. (Csak 2 anyag hatásos ennél alacsonyabb hőmérsékleten is, a magnézium-klorid -34, a kalcium-klorid -51°C-ig jó, de is vagy közepes mértékben mindkettő károsítja a talajt, a vizeket, a növényzetet, a betont és a fémeket is.) Összehasonlításképpen: a hagyományos útszóró anyag, a nátrium-klorid (konyhasó) csak -8°C-ig véd a fagyástól, és a növényekre, talajra, vízre, betonra, fémre egyaránt nagy mértékben káros. Nem véletlenül tiltották be!
A hozzáértők szerint tehát az acetát a legjobb. És mit használnak egy olyan önkormányzati cégnél, ahol az anyagok fagyásgátló hatása és környezeti jellemzői mellett a költségvetési korlátokat is figyelembe kell venni? Erre a Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt. honlapja ad választ:
"...a tevékenységek ellátása során kiemelt feladat a fő- és tömegközlekedési útvonalak, valamint a mentőszolgálat, a kórház, a rendőrség és a tűzoltóság működésének biztosítása.
Egyéb útvonalakon csak hótolást végzünk, a járdákon ez zúzalék szórással egészül még ki. A „VKSZ” Zrt. végzi fentiek mellett a buszmegállók, parkolók és kerékpárutak síkosság mentesítését is. Erőforrásaink korlátozottak, ezért alvállalkozókat is bevonunk a hó eltakarítási és síkosság-mentesítési munkákba.
A téli síkosság-mentesítési és hó eltakarítási tevékenységünkben alkalmazott technológia az előttünk álló szezonban nem változik. A szóróanyag só, só-bazalt keverék, bazalt zúzalék és a belvárosi új térburkolaton zeo-calt használunk."
Ezek után mit tehet egy hétköznapi ember, aki a saját háza előtt köteles eltakarítani a havat?
Először is érdemes a lehullott havat minél előbb ellapátolni. Ez testedzésnek is, jó, nem is kerül pénzbe, és még hatásos is, mert amit ellapátoltunk, az már nem olvad meg, és így nem is fagyhat vissza. Tehát ha nincs hó a járdán, akkor jég sem lesz belőle.
Lapátolás után érdemes a járdát felszórni valamilyen érdesítő anyaggal (homokkal, fűrészporral, forgáccsal, kőzúzalékkal, stb.), hogy ha esetleg mégis síkos maradt volna az úttest, akkor se csússzunk el rajta sem mi, sem mások. Fontos tudni, hogy az érdesítés nem helyettesíti, hanem kiegészíti a hólapátolást, mert az érdesítés csak addig működik, ameddig nem hullik egy újabb réteg hó az érdesítő anyagra. Ha belepi a hó a homokot, vagy akár a bazaltzúzalékot, akkor az már hiába érdes a hó alatt...
Ha ezen felül még valamilyen olvasztó, visszafagyás-gátló hatású anyagot is használnánk (ami kis hómennyiség esetén valóban helyettesítheti a hólapátot), akkor ne a sóhoz nyúljunk elsőként, hanem válasszunk környezetbarát (lehetőleg acetát-tartalmú) síkosság-mentesítő anyagokat. Így a hó is elolvad, a járda sem csúszik, és a növények egészsége is megmarad.