Kép: innen
Először is: tényleg vége van-e a télnek? A naptár szerint még nincs. Még hátra van belőle 1 hét. A naptár szerinti és meteorológiai tavasz kezdete március 1., a csillagászati tavasz a napéjegyenlőség napján (idén március 20-án) kezdődik. Ténylegesen pedig akkor van vége, amikor elolvad az utolsó adag hó és jég, és a következő télig nem süllyed fagypont alá a nappali maximum. Ez már lehet, hogy megtörtént, az előrejelzések a jövő hétre is 10 fok körüli csúcshőmérsékletet ígérnek, és itt Veszprémben ezen a héten végig eső esett, nem hó. De azért még van rá esély, hogy néhány napra visszatér a tél. Tavaly sem számított senki (talán még a meteorológusok sem) a március 14-én leesett nagy hóra, ami a március 15-i ünnepet küzdelemmé, az országot pedig még 16-án is járhatatlanná változtatta... De reméljük, a történelem nem ismétli önmagát.
Ez a klímaváltozás következménye: kiszámíthatatlanabb az időjárás, mint gyerekkoromban. És nem tudom, hogy örüljek vagy ne... Örülök, hogy nincs fagy és nincs olyan hideg, mint más teleken, de a fehér hó látványa kicsit hiányzik, és sajnáltam, hogy nem volt fehér karácsony. Örülök, hogy hamarabb előbújik és tovább virágzik a hóvirág és a többi kora tavaszi, télbúcsúztató növény, de vajon tud-e alkalmazkodni a természet? És nem fagytak el télen sem a vírusok, sem a rovarkártevők. Vajon lesznek-e járványok (influenza járványról már hallottam híreket), és lesznek-e rovarkárok az erdőkben és a mezőgazdaságban? Lesz-e pl. gyapjaslepke invázió, mint 2005-2006-ban? Vajon a költöző madarak is korábban jönnek haza? (Időben ahhoz, hogy megritkítsák a tavaszias hőmérséklet hatására előbújó rovarokat?)
Egyre inkább megfigyelhető, hogy rövidül a tél. Idén volt néhány nap (talán majdnem egy hét) január végén, majd egy ennél rövidebb időszak február elején ónos esővel, a hegyekben némi hóval, de a naptár szerinti tél többi napján nem volt sem hó, sem jég, sem fagy (legalábbis Veszprém környékén). Tavaly is azt hittük február közepén-végén, hogy véget ért a tél, aztán jött a márciusi hó... De az is csak néhány nap volt, és összességében akkor sem volt olyan kemény tél, mint akár gyerekkoromban. Egyre kevesebb síkos nap van, egyre kevesebb síkosságmentesítő anyagot kell kiszórni az utakra.
De ha már kiszórjuk, akkor mi legyen? Jó-e a bazaltzúzalék? Jó is és nem is. Magyarországon a hagyományos síkosságmentesítő anyag a só. Előnye, hogy elolvasztja a havat, jeget, és -20 fokig nem is fagy vissza újra. És ha ráesik még egy kis hó, az is elolvad. Hátránya, hogy a fáknak nem tesz túl jót a sok só. Persze némi ásványi anyag (pl. só) a fáknak is kell, és még nem hallottam olyat, hogy egész fasorok pusztultak volna el a téli sózástól, de hosszú távon nem tesz jót a talajnak és a fáknak a túl sok só. Ráadásul korrozív hatású, rozsdásodik tőle az autók alváza (persze autóval közlekedni sem túl környezetbarát megoldás), és az utaknak, járdáknak sem tesz igazán jót. Mivel lehet helyettesíteni? Valamilyen más anyagot kiszórni.
A "valami más" legtöbbször szilárd anyag, valamilyen por vagy törmlék, zúzalék. Általában homok, fűrészpor, hamu, vagy éppen a mostanában divatos bazalt zúzalék. Előnyük, hogy csúszásmentesek, a hó vagy jég tetején megakadályozzák a csúszást, de hátrányuk, hogy ha a hó vagy jég elolvad és visszafagy, vagy újabb hóréteg hullik a szóróanyag tetejére, akkor ez a hatás megszűnik. De legalább nem korrozívak, viszont a cipő talpára tapadnak, és elég nehéz utána takarítani a lakást. (Hiába vesszük le a cipőt az előszobában, nem marad ott a bazalt zúzalék, akaratlanul is széthordjuk a lakás vagy ház többi részébe. Ugye ismerős a helyzet?) A porszívónak nem biztos, hogy jó, ha bazalt zúzalékot szív be.
A bazalt zúzalék ráadásul nem is a legjobb síkosságmentesítő anyag. Ha még nem kezdtünk el csúszni a jégen, akkor ugyan segít abban, hogy ne is csússzunk el, de ha már csúszni kezdünk, akkor abban is segít, gördül a cipőtalp alatt és továbblendíti az elcsúszó embert...
Ha nem jó sem a só, sem a szilárd anyagok, akkor mi lehet a megoldás? Hallottam már ugyan egy folyadékról, ami elvileg környezetbarát, megolvasztja a havat-jeget, nem korrozív és ha újabb hóréteg hullik rá, azt is segít megolvasztani, de ez az anyag még drága. Tehát még mindig azt mondom: a legjobb síkosságmentesítő a hólapát!
Éa ha már kiszórták a bazalt zúzalékot, akkor mi lesz vele? Lássuk, mit válaszolt erre 2012-ben a VKSZ!
"Tudják e újrahasznosítani a begyűjtött bazalt zúzalékot?
Történt kísérlet a szennyezett zúzalék megtisztítására és újrafelhasználására. Ez azonban sokkal költségesebb, mint újra beszerezni, éppen ezért a begyűjtött úttisztítási hulladékot a hulladéklerakóra szállítjuk."
Költségesebb a tisztítás, mint újra beszerzeni? Akkor valamit nagyon rosszul csinálhatnak... A VKSZ is, és az emberek is, akik teleszemetelik a járdákat. És más célra sem lehetne felhasználni? A legjobb lenne persze minden évben újra kiszórni (ha már ezt a síkosságmentesítő módszert választjuk), de el tudom képzelni azt is, hogy pl. útépítéskor hasznosítják. Ehhez is annyira tisztának kell lennie? Kár ezt a sok bazaltot a lerakóba vinni...
Remélem, hogy a következő télre (ha igazi tél lesz), már kitalálnak valami jobb megoldást, mint ez a bazalt zúzalék (amit feltehetőleg az olcsósága miatt kedvel a VKSZ), vagy legalább megpróbálják valahogyan hasznosítani. És az emberek kedvét is meg kellene hozni a hólapátoláshoz, főleg a lakótelepeken, ahol a közössel, a ház körüli területtel senki nem törődik. Így mindig tiszta járdákal és tiszta lelkiismerettel zárhatnánk a telet.