Igaz a hír! Január 1-jétől kötelező a szelektív hulladékgyűjtés!
Miért kötelező?
Azért, mert a hulladékokat jobb hasznosítani, mint lerakni. A hasznosítás módja pedig a hulladék anyagától függ, ezért kell hasznosítás előtt szétválogatni. Eddig ezt a munkát a hulladékudvarokban, hulladéklerakókban végezték (ha egyáltalán végezték valahol), ezentúl a nagy részét a lakosság végzi. Ha már eleve szétválogatjuk a hulladékot, akkor a hasznosítható része nem szennyeződik másfajta hulladékal, és így tisztább marad, ezért könnyebb felhasználni. A szelektív gyűjtéssel tehát könnyebb a hulladékokat hasznosítani, kevesebb kerül a lerakóba. Ezért érdemes szelektíven gyűjteni a hulladékot.
Mi van, ha nem válogatom szét? Attól még elviszik? Kapok büntetést?
A hulladékot továbbra is mindenkitől elviszi a szolgáltató, a büntetés pedig egyfajta pénzbüntetés. Aki nem válogatta szét a hulladékát, annak drágábban viszik el, hiszen neki a szállítási költségen felül még a válogatást is meg kell fizetnie. Ahol egy-egy háztartás van egy ingatlanban, ott a tulajdonos fizeti a megnövelt szállítási költséget, de ahol több lakó van, és nem állapítható meg, hogy ki nem válogatta szét, ott az egész lakóközösség fizet. (Tehát ha egy tízemeletes panelházban az első emeleti lakók ömlesztve dobják ki a hulladékaikat, akkor a szolgáltató csak azt látja, hogy a társasházban nem válogatnak, ezért a 2-10. emeleti lakók is többet fizetnek!)
Kidobnám én szelektíven, de egyesével futkossak vele? Kis lakásban hol fér el a szelektív gyűjtő?
A műanyag flakont, tejesdobozt, szörpös vagy befőttes üveget addig is tároljuk valahol, amíg tele van. Miért ne lehetne ugyanott tárolni az üreset is, ha nem vettük még meg az újabb flakont, üveget, stb? Ha pedig megvesszük az újat, kidobjuk szelektíven a régit. Nem kell egyesével futkosni vele, mert ilyenkor már biztosan van más szelektíven gyűjtendő hulladékunk is, és egyszerre is elmehetünk vele a gyűjtőhöz. Vagy amikor amúgy is levinnénk a nem szelektív hulladékunkat, akkor vihetjük vele a szelektívet is. A szórólapok, reklámújságok ellen védekezhetünk a postaládára elhelyezett "Nem kérek reklámot!" felirattal, így kevesebb papírhulladékunk lesz, és a többi hulladékfajta keletkezését is megelőzhetjük, vagy mérsékelhetjük, ha pl. csak egy rétegben csomagolt termékeket vásárolunk, nem veszünk dobozos üdítőt, stb., és amit lehet, többször használunk. Így biztosan nem okoz gondot a lakásban a szelektív gyűjtés. (Arról már nem is beszélve, hogy válogatás nélkül is elfér a hulladék a lakásban, tehát szétválogatva is el kell férnie, mert válogatástól nem nő a térfogata...)
Miért kell mindent tisztára mosni? Úgyis kidobjuk! Az a sok mosogatószer nem szennyez?
Azért fontos tisztára mosni pl. a vajasdobozt, a műanyag palackot, üres üvegeket, stb. mert a szennyeződések nem hasznosíthatók. Ha tisztára mossuk, akkor hasznosítható. A mosogatószer pedig azért nem okozhat gondot, mert az legtöbbször nem közvetlenül a természetbe kerül, hanem a csatornába, majd a szennyvíztisztítóba, ahol megtisztítják. (Ahol még nem csatornáztak, ott meg amúgy is a természetbe kerülhet a szennyeződés, ott nem ezen a kis adag mosogatószeren múlik a környezeti hatás.) Ráadásul ez nem is jelentős mennyiség a mosogatnivaló és a hozzá felhasznált mosogatószer napi mennyiségéhez képest. És hasonlítsuk össze! Mi bomlik le hamarabb a természetben? Az a néhány csepp mosogatószer, vagy az enyhén vajas (és a szennyeződés miatt nem hasznosítható) műanyag doboz? Aki még ezek után is aggódik, annak (és mindenki másnak is) ajánlom a zöld boltokban kapható, lebomló, környezetbarát mosogatószereket.
Mit hova dobjak?
A papírt, műanyagot, üveget az átlagember is képes egymástól megkülönböztetni. A sárga gyűjtő a műanyag, a kék a papír, a zöld az üveg helye. Általános szabály az, hogy a papírt a kékbe, a műanyagot a sárgába, az üveget a zöldbe dobjuk. Csak néhány tiltást kell megjegyezni.
A papírgyűjtőbe nem mehet bele a zsebkendő (ha nagyon szigorúan vesszük, akkor az még veszélyes hulladéknak is minősíthető, hiszen fertőzésveszélyes), az indigó (a festék miatt), az öntapadós papírok (mert ezekben nem csak papír van, hanem ragasztó is, ami nem hasznosítható).
A műanyaggyűjtőbe nem dobhatunk habosított műanyagokat, pl. hungarocelt, nikecelt (más az összetételük, nem hasznosíthatók).
Az üveggyűjtőbe nem mehet a tükör (ezüst is van rajta, nem csak üveg), a nagyító, a villanykörte (fém részei is vannak).
Külön gyűjthető még az alumínium doboz (ha van külön ilyen gyűjtő a lakóhelyünkön, akkor oda dobjuk, ha nincs, akkor a műanyagosba), és a tetrapak többrétegű tejes vagy üdítős doboz, amit településtől függően a papírgyűjtőben vagy a műanyaggyűjtőben kell elhelyezni (Veszprémben pl. a műanyagosban).
Ahol házhoz menő gyűjtés van, ott is fontos, hogy papír, fém, műanyag, vagy üveg a hulladékunk, mert ott is külön-külön kell odaadni a begyűjtőknek.
Hogyan szabadulhatok meg a veszélyes hulladéktól és a lomoktól?
A nagyobb településeken vannak hulladékudvarok. Ott évente egyszer, 1 köbméterig ingyen átveszik mindenkitől a hulladékot. A szolgáltatók lomtalanítást is szerveznek minden településen évente egyszer vagy kétszer, ahol kitehetjük a hulladékainkat. Ahol nem szerveznek, ott pedig egy adott időszakban (általában tavasztól őszig) házhoz menő lomtalanítás van, amit évente egyszer bárki ingyen igénybe vehet. A családi házas övezetekből a zöldhulladékot is elszállítják, bár azt inkább érdemes komposztálni...
Szép dolog a szelektív gyűjtés, de működhet ez?
Igen, több országban is működik. Németországban pl. olyan jól működik, hogy egyáltalán nem kerül lakossági hulladék a lerakóra! Az meg, hogy nálunk is működhet-e, csak rajtunk múlik. Tegyünk érte!