És hogyan vesz részt ebben az ember? Kitermeljük a vizet, részben felszíni, de nagyrészt felszín alatti vízrétegekből, majd egy része a mezőgazdaságban hasznosul (növények, állatok hasznosítják, majdnem úgy, mint a természetben), más része tisztítás után az ivóvízhálózatba jut, majd onnan előbb-utóbb a csatornába kerül, ahonnan a szennyvíztisztítón keresztül felszíni vizekbe vezetik.
De a víz emberi hasznosítás nélkül is a csatornába kerülhet: a nem művelt, lebetonozott, aszfaltozott felületekről az esővízgyűjtő csatornába jut, ahonnan jó esetben külön csatornarendszeren át a felszíni vizekbe jut, rossz esetben a szennyvízcsatorna tartalmával együtt a szennyvíztisztítóba kerül, azt terheli.
De nem csak a körforgásba, hanem a víz útjába is beavatkozunk:
- szabályozzuk a folyókat a hajók kedvéért, vagy az árvíz ellen, egy kis termőföldért,
- lecsapoljuk a tavakat, mocsarakat,
- gátakat építünk árvíz ellen,
- házak alapját szigeteljük belvíz ellen,
- víztározókat építünk aszály ellen,
- és néha még a víz erejét is használjuk: erőműveket építünk duzzasztógátakkal, így akadályozzuk a víz folyását az energiatermelés kedvéért.
- Hasznosul-e a csapadékvíz? Mi a sorsa a lakott területeken?
- A csapadékvíz csak kis részben hasznosul, a lakosság sem gyűjti össze az esővizet, és más jellegű, pl. mezőgazdasági, stb. hasznosítása sem jellemző. A lakott területeken a csapadékvíz általában csatornába (falvakban a háza előtti vízelvezető árokba) kerül. A vízelvezető árkokból általában valamilyen természetes vízbe jut, de a csatornából sok helyen még a szennyvíztisztítóba folyik, nem mindenhol választották még szét a városi csatornarendszert. Persze vannak jó példák is, mint pl. Veszprém, ahol már évek óta megoldott ez a kérdés, a csatornarendszer szétválasztásával elérték, hogy a csapadékvíz már nem terheli a városi szennyvíztisztítót.
- Milyen az árvízi helyzet?
- A nagyobb folyókon szinte minden évben van egy vagy több árvíz, gyakran előfordul, hogy a lakosságot is veszélyezteti. Ennek oka részben a folyók szabályozása, a holtágak levágása, részben az ártéri erdők hiánya, részben a megerősítésre szoruló gátak, részben pedig az emberek magatartása, akik nagyon nehezen tanulják meg azt a biztonsági szabályt, hogy ártérre nem építkezünk, mert elviszi a házat a víz. (Persze egész házakat csak ritkán visz el, de az minden évben megesik az árvízzel sújtott településeken, hogy a házakban is térdig érő víz van, és ez meggyengíti a falakat, amitől könnyen összedőlhet a ház.) A régi, hagyományos ártéri gazdálkodás eltűnt, most már károsnak tartjuk az árvizeket, pedig a vízszint időnkénti emelkedése, csökkenése is éppen olyan természetes, mint pl. a holdfázisok változása.
- Belvízveszély van-e?
- Igen, van. Sík vidékeken, még a folyóktól távolabb is előfordulhat, hogy egy-egy nagyobb eső után feljön a talajvíz. Ennek az egyetlen oka az, hogy a talajvíz közel van a felszínhez, és ha megduzzad, akkor a talaj fölé emelkedik. Ilyen helyeken vagy nem érdemes építkezni, vagy alaposan szigetelni kell a házak alapját, hogy ne szivárogjon be a házba a víz.
- Szárazság előfordul-e?
- Igen, a melegebb nyarakon szinte minden évben előfordul. Idén nyáron sok csapadék volt, most nem volt aszály, de gyakori jelenség, hogy nyáron kiég a fű, elszárad a vetés a mezőgazdasági területeken, mert hetekig, hónapokig nem esik az eső. Hosszú távon ez fokozódhat, egyes előrejelzések szerint a követező néhány évtizedben az Alföld részben elsivatagosodhat, főleg a homokos területeken. De még talán a szárazságra készültünk fel a legjobban, mert az országban van elég ivóvíz, öntözővíz, és van egy nagy víztározónk is a Tiszán (eredeti nevén Kiskörei víztározó, újabb, idegenforgalmi nevén Tisza-tó).
- Van-e tiszta ivóvíz?
- Igen, Magyarországon mindenkinek jut megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvíz. Persze vannak veszélyes vizek Magyarországon, pl. a legtöbb helyen nem szabad kútvízből inni, mert a mezőgazdasági termelés, műtrágyázás miatt nitrátos, de a vezetékes víz ezeken a helyeken is tiszta. Az Alföldön még arzéntartalmú vizek is vannak (mert a Föld mélyében, a felszín alatt arzéntartalmú kőzetrétegek között vannak, onnan törnek a felszínre), ezért az Alföldön nehezebb megoldani az ivóvíz tisztítását, arzénmentesítését, de itt is van elérhető tiszta víz (általában a csapvíz is az, de ha mégsem, akkor érdemes hazai ásványvizet fogyasztani).
- Hogyan kezeljük a szennyvizeket?
- A csatornázott területeken van megoldás: az eleveniszapos, biológiai szennyvíztisztító. A csatornázatlan területeken sajnos még gyakori, hogy a szennyvíz közvetlenül valamilyen természetes élővízbe kerül, és így elszennyezi azt. Nincs még tökéletes megoldás.
- Használjuk-e a víz energiáját?
- Nem jellemző. Régebben nagy hagyománya volt folyókon, patakokon a vízimalmoknak, ma már szinte teljesen eltűntek. Régen így hasznosították a víz erejét. A modern kori hasznosítással sem állunk igazán jól: a vízerőművek nem jellemzők Magyarországon. Van belőlük néhány, de nem jelentős a szerepük az energiatermelésben.
- Mire használjuk még a vizeket?
- Az ivóvíz, a mezőgazdasági hasznosítás (öntözés) és az energiatermelés mellett van az országnak egy különleges adottsága, a gyógy- és termálvizek. Sok gyógyfürdő és termálvíz van az országban, ezzel kihasználjuk azt az adottságunkat, amiben Európában csak Izland jobb nálunk.
- Milyen a természetes vizek állapota?
- Változó. De tisztán tarthatók, és minden szennyeződésük megelőzhető, mert minden természetes vizünk állapotának romlását az ember okozta. Ha senki nem engedne tisztítatlan vizet az élővizekbe, senki nem menne bele napolajos testtel a folyókba, tavakba, senki nem mosná bele az autóját, senki nem engedne olajat a lefolyóba, akkor minden természetes vizünk iható tisztaságú lenne, ahogyan az még néhány évtizeddel ezelőtt is volt.
A magyar vízgazdálkodáson tehát van mit javítani, de még nem követtünk el helyrehozhatatlan hibát. Mindenkinek jut kellő mennyiségű tiszta ivóvíz, és a megfelelő intézkedésekkel hosszú távon tisztán tarthatnánk a természetes vizeinket is.
1. rész: A magyar környezetvédelem - Bevezetés
2. rész: A magyar környezetvédelem - Általános környezetvédelem
3. rész: A magyar környezetvédelem - Bányászat és rekultiváció
4. rész: A magyar környezetvédelem - Energetika és megújuló energia
5. rész: A magyar környezetvédelem - Fenntartható fejlődés
6. rész: A magyar környezetvédelem - Hulladékgazdálkodás
7. rész: A magyar környezetvédelem - Klímaváltozás
8. rész: A magyar környezetvédelem - Környezet és társadalom
9. rész: A magyar környezetvédelem - Környezetpolitika és menedzsment
10. rész: A magyar környezetvédelem - Kutatás-fejlesztés
11. rész: A magyar környezetvédelem - Légszennyezés és levegőtisztítás
Kapcsolódó cikkek:
12. rész: Mit tehetünk? - Szennyvíztisztítás és vízgazdálkodás
Mennyire zöld város Veszprém? - 3. rész: Veszprém vizei