Maga az attitűd szó latin eredetű. Az „aptus”szóból származik, több jelentése van. Jelenti egyrészt az alkalmasságot, a megfelelőséget, másrészt pedig az akcióra való készültség szubjektív vagy mentális állapotát.
Az attitűdök első nyílt felismerése a laboratóriumokban végzett reakcióidő tanulmányozásával állt kapcsolatban.
LANGE 1888:
- felfedezte, hogy az a személy, aki tudatosan előkészül rá, hogy megnyomjon egy billentyűt, amint egy szignált kap, gyorsabban reagál, mint az, akinek a tudata egy nem várt reakcióra irányul.
Ach kutatásai alapján megállapította, hogy képzetáramlást nem csupán az asszociációk újratermelődése uralja, hanem egyfajta beállítódás is.
Ach és Watt (1905)
· kísérletei a beállítódás-vizsgálatok mintájává váltak. Ugyanis ingersorozatokat mutattak be az egyéneknek, és alkalmanként meghatározott választ vártak.
· Mérték a válasz megjelenésének idejét (reakcióidő), és rögzítették a felkészülési időt.
· Megállapították, hogy a felkészülési időben a kísérleti utasításnak megfelelő „determináló tendencia” működik.
Wundt (1909), Breitweiser (1911) kísérletei is megerősítették az előbbi megállapítást.
· Ez a determináló tendencia leginkább abban nyilvánult meg, hogy a kísérleti személyek reakcióideje lerövidült, ha tudták, milyen ingerre kell majd reagálniuk. Vagyis a viselkedés nem magyarázható csupán a közvetlenül ható ingerekkel.
THOMAS és ZNANIECKI (1918):
- az attitűdök egyéni mentális folyamatok, amelyek meghatározzák a személyek aktuális és potenciális reakcióit a szociális világban
- az attitűd az egyénnek valamilyen értékre irányuló lelkiállapota (az értékek általában szociális természetűek, pl. pénz, hírnév)
- szociális érték = valamilyen adottság, amelynek bizonyos szociális csoport tagjai számára hozzáférhető empirikus tartalma van, és olyan jelentése, amelynek figyelembevételével aktivitás tárgya lesz vagy lehet
- a sok ember számára közös attitűdök létrehoznak új szociális értékeket (ezek az attitűdök már létező szociális értékektől függnek)
- az értékek vizsgálata elsődlegesen az etnológus és a filozófus feladata
FARIS (1925)
- elkülönít még tudatos és tudattalan, mentális és motoros, egyéni és csoport-, lappangó és elevenen ható attitűdöket.
- az egyik legrégebbi pszichológus, aki használta a kifejezést. Az ő értelmezésében az attitűd mentális reprezentációként fogható föl.
· Meghatározott irányultsága van a tárgyak (vagy értékek) világában, és ebből a szempontból különbözik az egyszerű és a feltételes reflextől;
· nem lehet teljesen automatikus és rutinos magatartás, hanem valamilyen erősséget még akkor is kell mutatnia, amikor latens;
· változó intenzitású, néha uralkodik, néha viszont hatástalan;
· a tapasztalatban gyökerezik, és ezért nem egyszerű szociális ösztön.
Chave (1928)
· „Az attitűd érzések, vágyak, félelmek, meggyőződések, előítéletek vagy más tendenciák összessége, amelyek különböző tapasztalatok hatására cselekvésre való beállítódást vagy készenlétet idéznek elő a személyben”.
Köhler (1929)
· „Az attitűdváltozás meghatározott fiziológiai nyomás, amelyet az idegrendszer más részeiben keletkező folyamatok egy szenzoros területre gyakorolnak”.
Barnard (1930):
· a szociális attitűdök szociális tárgyakra irányuló egyéni attitűdök
· a kollektív attitűdök a kollektív érintkezés által olyan erősen összekapcsolódott egyéni attitűdök, hogy nagyon szabványossá és egyöntetűvé váltak a csoporton belül
· az attitűd eredetileg próbareakció, előkészítő vagy helyettesítő viselkedés, amely valamilyen befejezetlen alkalmazkodási reakción belül keletkezik, de a szervezet permanens beállítódásává válhat
· attitűdök alkotják minden nyelv és kommunikáció alapját
· rajtuk keresztül megy végbe minden szociális alkalmazkodás
· a közvélemény a kollektív attitűdök legmagasabb formája
Kruger és Peckles (1931)
· „Az attitűdöket úgy tekinthetjük, mint tanult tendenciákat a tárggyal szembeni viselkedésre”.
G. Allport (1935)
· „Az attitűd tapasztalat révén szerveződött mentális és idegi készenléti állapot, amely dinamikus vagy irányító hatást gyakorol az egyén reagálására mindazon tárgyak és helyzetek irányában, amelyekre az attitűd vonatkozik”.
Morgan (1943)
· „Az attitűdök a szó szoros értelmében mentális tartások, a magatartás irányítói, amelyekhez minden új élményt viszonyítunk, mielőtt reagálnánk rá”.
Allport (1954)
· tapasztalat révén szerveződött mentális és idegi készenléti állapot, amely irányító vagy dinamikus hatást gyakorol az egyén reakcióira mindazon tárgyak és helyzetek irányában, amelyekre az attitűd vonatkozik.
Rosenberg és Hovland (1960)
· „Az attitűdök arra szolgáló prediszpozíciók, hogy bizonyos ingerosztályokra bizonyos válaszosztályokkal történjen reagálás.”
Hunyadi (1976)
· „A szociális attitűd rejtett hajlandóság. Nem maga a nyílt viselkedés, hanem annak élményháttere. Értékelő viszonyulás, értékelő beállítódás, amely szervezi, szabályozza, a szociális valóság jelenségeinek megismerését, a rájuk irányuló viselkedést, mintegy irányt szab azoknak. A szociális attitűdök tanult prediszpozíciók (hajlamosságok) az egyéni élettörténet termékei, a társadalmi környezet közvetítésével alakulnak ki. A társadalom szempontjából nézve az fejeződik ki bennük, hogy a közvetített értékrendszer miképp hatol be, és hogyan tükröződik az egyén érzelmeinek és gondolatainak világában. Az egyén felől nézve pedig azt mutatják meg, hogy érzelem és gondolat egymást átszőve, együttesen hogyan szabályozzák az ember magatartását, a valósághoz való viszonyát.”
Irodalomjegyzék:
· Didaktika, szerk. Falus Iván, Nemzeti Tankönyvkiadó, 2000
· Magyar Nagylexikon, Magyar Nagylexikon Kiadó, Budapest, 2003
· Pedagógiai Lexikon, Keraban Kiadó, Budapest, 1997
· Iskolafejlesztés a XX. században, Kovátsné Németh Mária, Comenius Kft, Pécs, 2007
· Nagy Sándor, 1984, Az oktatáselmélet alapkérdései. Tankönyvkiadó, Budapest.
· Rozgonyi Tiborné, Személypercepció és attitűd
· Vincze Orsolya: Attitűd előadások
· Halász L., Hunyady Gy., Marton M. (szerk.) Az attitűd pszichológiai kutatásának kérdései, Akadémiai Kiadó, Budapest
· Németh A.1998, A reformpedagógia múltja és jelene, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest
http://www.tankonyvtar.hu/szociologia/szocialpszichologia-080906-53
http://ktnye.akti.hu/index.php/Attit%C5%B1d
http://www.kislexikon.hu/attitud3.html