(Fotón balra: Varga Zoltán, jobbra Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, forrás: mta.hu)
1. Mi okból és mikor döntött úgy, hogy evolúcióbiológiával fog foglalkozni?
I-II. éves egyetemi hallgatóként, miután meggyőződtem az ún. micsurini-liszenkói áltudomány tarthatatlanságáról, és ennek hatására elkezdett érdekelni a fajképződés ügye.
2. Ön igazi polihisztor, mire a legbüszkébb az életében?
Nem nevezném magam annak, a szélesebb értelemben vett természetkutatást és a modern (részben molekuláris) módszerű evolúcióbiológiát próbálom ötvözni. Legbüszkébb élményekben bővelkedő közép- és belső-ázsiai útjaimra vagyok.
3. Ki a kedvenc festője?
Gauguin (főleg képeinek szerkesztése és a sokszor akvarellessé oldott olaj-technikája miatt), de nagyon szeretem Turnert (főleg az akvarelljeit), Dürert (félelmetes rajztudása miatt) és általában a francia impresszionistákat.
4. Mit ad Önnek a zene?
Egyszóval feltöltődést, olykor katarzist. Mint műfaj is közel áll hozzám az opera, elég erősen wagneriánus vagyok, még operaszövegeiben is sok tanulmányozni valót találok.
5. Hogy látja Nemzeti Pakjaink sorsát a jövőben?
Mind a természetvédelmi kezelésekben, mind a kutatási együttműködésekben több önállóság és erősebb anyagi háttér szükséges.
6. Mi az az időintervallum, amin belül az ökológiai rendszerek természetesen tudnak alkalmazkodni a klímaváltozáshoz?
A kérdés szerintem így nem tehető fel, ugyanis a különböző ökoszisztémáknak más és más a változási ritmusa és lehetősége is. Vannak a felmelegedéssel végveszélybe kerülők (pl. az alpin élőhelyszigetek), és vannak, amelyek – ha az ember nem irtja ki őket – hosszabb távon is stabilak (pl. trópusi esőerdők). Még egy dolog: a földtörténeti közelmúlt azt mutatja, hogy a klímaváltozásra az egy ökoszisztémán belüli populációk is nagyon eltérően reagálnak, vagyis rendszerek felbomlanak és újraszerveződnek. Ezek azonban többezer éves léptékű folyamatok. A fő veszély az, ha az önszabályozásra képes rendszerek kiterjedése csökken és izolálódnak.
7. Hazánk fejlődött vagy növekedett az elmúlt évtizedekben környezetvédelmi szempontból?
Részterületenként fejlődés mutatkozik, de számos hiány is van.
8. Mit tehet egy átlagpolgár a természet védelméért?
Tudatosan és szelektíven fogyaszt, illetve szennyez, és ezt igyekszik környezetében terjeszteni.
9. Az elmúlt évtizedekben nőtt az emberek környezettudatossága?
Vannak jelei, de ennek ellene hat a profit- és versenyközpontúság, amit a média is sugall.
10. Hogyan látja az ifjúság szellemi érettségét a biológia iránt?
Erről nem tudok általános véleményt mondani. Egy OTDK-n a kép kedvező, egyes BSc-s évfolyamok zöme pedig elkeserítő.
11. Mit üzenne az ifjú természetvédőknek, biológusoknak?
Törekedjenek önálló gondolkodásra és összehangolt cselekvésre a természeti értékek tisztelete jegyében.