A Zala torkolata feletti hangulatos helyről van szó. Itt ahol pár horgászt lehet látni, itt ahol olyan nagyon sötét és mélyzöld színű a csendes folyású Zala.
De valamiért, sok éven - évtizeden át elmaradt a megállás. Pedig az elmúlt húsz - huszonöt évben elég sokszor jártam arra, évente többször is, szinte minden évszakban.... Keszthelyre, Szigligetre jövet - menet erre vitt az utam. Persze mindig lassítottam kicsit, és rácsodálkoztam a folyóra, a kikötött ladikokra, a hangulatra......
A Balatonhídvég - Fenékpuszta közötti terület a Balaton legnyugatibb öble volt, amelyben a mindenkori Balaton - vízszinttől függően - magasabb vízszintnél nyílt vízfelület volt, alacsonyabb vízszint esetén pedig nádassal benőtt mocsár. Az öblöt a Balaton következő medencéjétől, a mai Keszthelyi öböltől az északról déli irányban mélyen lenyúló fenékpusztai Castrum hát választotta el. A XVIII. század közepéig a Kis-Balatonkifejezés nem is létezett.
A török megszállás utáni időszakban béke köszöntött az országra, ezért tudatos emberi tevékenységgel igyekeztek a Balaton vízszintjét csökkenteni. Ennek hatására a Balatonhídvég - Fenékpuszta közötti öböl egyre jobban elmocsarasodott, ez lett a történelmi Kis-Balaton.
A XIX. század végétől a KBVR megvalósításáig a Zala Fenékpusztánál torkollott a Balatonba, és így a Balatont tápláló legnagyobb vízfolyás volt. A Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer megépítésének kezdetétől, 1985-től ez már nem fedi pontosan a valóságot. A Zala teljes hossza 139 km, vízgyűjtője 2622 km2 volt ekkor. A Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer megépítésének kezdetétől a Zala alsó, 20 kilométeres szakasza a KBVR két tavába a Hídvégi tóba és a Fenéki tóba került. A Zala már nem a Balatonba, hanem a Hídvégi tóba torkollik, és Fenékpusztánál a Fenéki tóból kifolyó víz ömlik a Balatonba. A Zala ezzel 20 km-el rövidült, teljes hossza így 119 km, vízgyűjtő területe pedig 1592,7 km2