A rekultiváció vagy újraművelés, egy terület újrahasznosításra való alkalmassá tétele. Sokszor természeti, vagy az emberi (antropogén) tevékenység károsító hatására terméketlenné válnak földterületek, melyeket újra alkalmassá tesznek mezőgazdasági, erdőgazdasági művelésbe való visszaállításra vagy egyéb módon történő újrahasznosítására.
Valaha sok mindent bányásztak itt Magyarországon. A Mecsekben feketekőszenet, Borsodban és Nógrádban, valamint a Dunántúlon Tatabánya és Dorog környékén barnaszenet, uránércet a Nyugati - Mecsekben, és nehézfémérceket Gyöngyösorosziban, színesfémet Recsken, bauxitot Tapolca és Ajka környékén. Ezekről a mélyművelési tevékenységekről manapság múlt időben beszélhetünk csak. A bányákat bezárták, a művelésüket megszüntették, a víz kiemelését - a szivattyúzást leállították, magyarul vízzel árasztották el a bányaüregeket. Jó esetben ezek a hatalmas üregek összenőttek, de sok helyen pont a vízzel elárasztás tartja meg őket. Az aknatornyokat ledöntötték, szétszerelték, a bányaudvarokat azonban sok helyen a mai napig őrzik, ahogy a régi bányászhagyományokat is. Az aknák helyén emlékkövek állnak, a Mecsekben pl. az egyszervolt szénbányák aknáit nehéz, szürke kövekkel jelölik.
A bányászati tevékenység hordoz magával egy környezetvédelmi szempontokból érdekes és nagyon fontos tevékenységet, a rekultivációt. Ma nem is ad ki a szakhatóság engedélyt, ha a bányaművelési terv nem tartalmazza a rekultiválási tervet. A hazai bányászkodás területeit sok helyen már rekultiválták. A szénbányák és a mecseki uránbánya területeit, jelenleg is zajlik Gyöngyösoroszi bánya rekultiválása. A régi időkben a bányákat megnyitották és csak bezárták. Igen ez egy dolog. De a kibányászott nyersanyagokat fel is kellett dolgozni, mint tudjuk. Ezek nagy része az üzemek körül folyt, sok környezeti kárt okozva. Abban a rendszerben nem igazán foglalkoztak vele, és mi, az én generációm mintegy örökségként megkapta a rekultiválásokat is. Ez pedig egy roppant szerteágazó dolog. Elsősorban a talajvizekben, rétegvizekben és ivóvízbázisokon jelent gondot a szimpla felhagyás. Ezeket kezelni - tisztítani és ellenőrizni kell. A meddőhányókat és különböző előkészítési területeket kármentesíteni, lefedni, áthalmozni szükséges. Ezek a rendszerváltást követő időkben megtörténtek, illetve napjainkban is zajlanak.
Erről írtam már több helyen, több témában, és folytatni is kívánom. A téma hatalmas, közben hírek illetve mozgolódások vannak a szakmában bányanyitásokról is. Több helyen hatalmas megkutatott szén - illetve ércvagyon van a föld mélyében.
A világon mindenütt bányászkodnak, nálunk sajnos nagyon beszűkült keretek között csak, és szakemberképzés sincs. Szakmunkás (vájár) és középvezető (aknász) képzés egyáltalán nincs. Felsőfokú, egyetemi képzés ugyan Miskolcon még van, de ott sem a klasszikus bányamérnököket képzik.
Ezekről a folyamatokról kívánok itt, ebben a szakágban beszélni. Jelen cikkben csak a hazai dolgainkra tértem ki, és várom a témához kapcsolódó írásokat. Akár hazai, akár külföldi bányászati illetve rekultiválással kapcsolatos tevékenységekről, szakmai hírekről.
Jó szerencsét!