Ritkaföldfémeknek nevezik a lantanida csoport 15 elemét, valamint az ittriumot (Y) és a szkandiumot (Sc). A lantántól a lutéciumig terjedő lantanidák a periódusos rendszer külön csoportját képezik, ezért a többi elemtől elkülönítve ábrázolják. Az Y kémiai sajátságait tekintve nagyon hasonló a lantanidákhoz, a Sc azonban már sok vonatkozásban eltér, de kémikusok idesorolják a ritkaföldfémek közé. A lantanidákat két csoportra, a könnyűlantanidákra (a lantántól az európiumig) és nehézlantanidákra (a gadolíniumtól a lutéciumig) osztják. Bár az ittrium „könnyebb” még a könnyűlantanidáknál is, kémiai és geokémai sajátságai a nehézlantanidákéhoz hasonlóak.
A ritkaföldfémek, ill. a lantanidák a periódusos rendszer legkoherensebb elemcsoportját képezik, kémiai és geokémiai sajátságaik nagyon hasonlóak, egymást könnyen helyettesíthetik, így nehéz őket egymástól elválasztani.(forrás: epa.oszk.hu Dobosi – Török • Ritkaföldfémek geokémikus szemmel)
A ritkaföldfémek alapban mérgezőek, bányászatuk, feldolgozásuk, finomításuk a világ legdurvább környezetszennyezési módszerei közé sorolandók. Ugyanis a ritkaföldfém-finomítás erősen toxikus, rákkeltő, nehézfémekkel, uránnal és tóriummal szennyezett, radioaktív melléktermékeit hatalmas mesterséges tavakban tárolják a bányák környékén, ezek a kínai bányák (becslések szerint) csak a savas, radioaktív szennyvízből évi tízmillió tonnát termelnek. A kinai ritkaföldfém-főváros, Batou környezete rövid idő alatt holdbéli tájjá változott, kipusztult a növényzet és kitelepítettek mindenkit a környékbeli falvakból, mert az itt élőknek az ivóvízbe szivárgó mérgező anyagok miatt tömegesen kezdett kihullani a hajuk.
A legfontosabb és ismert ritkaföldfémtelepek túlnyomóan Észak-Amerika, Délkelet-Ázsia, Afrika és Ausztrália területén találhatók. Szórványos előfordulások vannak még Dél-Amerikában, a Kola-félszigeten és Grönlandon. Ennek részben geológiai okai vannak, ám az egyes területek megkutatottsága sem azonos. "A globális ritkaföldfém-tartalékok becslése sem könnyű, mert az adatok nagy része vagy nem áll rendelkezésre, vagy a megbízhatósága kétséges. A USGS (Amerikai Geológiai Szolgálat) felmérése szerint a Föld teljes ritkaföldfémkészlete (oxidban megadva) 99 millió tonnára tehető (Hedrick, 2010). A becslésben a jelenleg művelt telepek készletei mellett a kutatás vagy feltárás alatt álló ércesedések reménybeli készlete is beletartozik, így ez az érték az új területek megkutatásával még növekedhet. A legnagyobb készlettel Kína rendelkezik, a teljes becsült készlet 37%- a van Kínában. Ezt a volt Szovjetunió utódállamai (főleg Oroszország) követik (19%), majd az Amerikai Egyesült Államok (13%), Ausztrália (6%) és India (3%) következik. A fennmaradó 22% Kanada, Malajzia, Brazília, Grönland, Dél-Afrika, Namíbia, Mauritánia, Burundi, Malawi és Vietnam között oszlik meg. Magyarország területén számottevő ritkaföldfém-dúsulás nem ismeretes. A legígéretesebb képződmény a bauxit, illetve a timföldgyártás melléktermékeként keletkező vörösiszap. Az előzetes vizsgálatok szerint a vörösiszapban a ritkaföldfémek a kontinentális kéreghez viszonyítva kb. hatszoros dúsulást mutatnak. Önmagában ez nem nevezhető jelentős mértékű dúsulásnak, azonban a Bayer-eljárás során gyenge ásványi savakkal kioldhatók. Az előzetes kísérletek szerint a ritkaföldfémek 60%-a mobilizálható a vörösiszapból. (Dobosi et al. 2011) "
(forrás: epa.oszk.hu Dobosi – Török • Ritkaföldfémek geokémikus szemmel)
Ez már a hosszú távra gondolkodás, és a következő rövid idő - pár év problémáit nem oldja meg. Ezért a gyártók vagy korlátozott mennyiségben tudják majd beszerezni a fontos alapanyagaikat, vagy sehogy. Ezért durva áremelkedés várható, mert az olcsó munkaerőt alkalmazó, a környezetre egyáltalán nem tekintő, azt a végsőkig kihasználó és agyonvágó "kínai módszert" a világ más részén nem fogják bevetni. Reméljük...
(felhasznált anyagok: Richpoi Hírek: Kína ásványkincse nélkül összeomlana a high-tech ipar / Továbbá: epa.oszk.hu - Dobosi – Török • Ritkaföldfémek geokémikus szemmel / fotók: Richpoi cikk ill keresők.