Sokáig ülte ezen a cikken, idő közben másik 3 németországi cikkbe is bele kezdtem, és mint láthattátok, sokáig "szerkesztés alatt" állt ez a fejezet. Most végre elkészült. a mai rész témája a környezeti stratégiák tárgyalása lesz.
A rendelkezésre álló források védelme a környezetpolitika globális feladata. A természetes források, mint pl. nyersanyagok, talaj, víz és levegő az alapjai a napi életszükségleteink megteremtésének és jólétünknek, ez gondolom senkinek sem nagy újdonság.
A természeti erőforrások használata és a verseny a szűkös erőforrásokért, mint a nyersanyagok, talaj és ivóvíz világszerte egyre nagyobb. Ennek oka elsősorban a jelenlegi, nem fenntartható gazdasági rendszer, és melyről nemzetközi fórumokon már sokszor volt szó, gondoljunk csak az EU környezetvédelmi biztosának nyilatkozataira. Problémás továbbá a fejlődő és a fejlődés útjára még csak most lépő országok gazdasági helyzete is. Ehhez hozzá adódik a klíma változása, a talajok degradációja (Global Soil Week- Talaj Világhét 2013), az iparilag fejlettebb országok vásárlási szokásai, és a biológiai sokféleség csökkenése (fajok kihalása).
Hamarosan 9 milliárd lakója lesz bolygónknak, ennyi embert egyre nehezebb lesz ellátni élelmiszerrel és egészséges, tiszta ivóvízzel.
Németország egyre inkább behozatalra szorul: bizonyos meghatározott nyersanyagok és termékek tekintetében nemzetközi viszonylatban kell a források védelmére tekinteni, és globális vonatkozásokra kell figyelni.
Lehetőség szerint csökkenteni kell a konfliktusokat, és nyersanyag-biztonságot kell garantálni. Az erőforrások kihasználása és a vele összekapcsolt, a teljes láncra kifejtett környezeti hatások képezik a globális környezetpolitikai feladatokat.
A nyersanyagok védelme egy szakterületeken átívelő tevékenységi terület: anyagok körforgásába beépült gazdaság minimális anyagfelhasználással, más régiókra kifejtett hatásokkal, a mai generációk közreműködésével. A teljes életciklust kell figyelembe venni a nyersanyag kutatásától és kitermelésétől kezdve a gyártásfolyamatokon, csomagoláson és fogyasztóhoz való eljuttatásán át a használat, a végső megsemmisülés és az esetleges újrahasznosítás vagy ártalmatlanításig bezárólag.
A politika feladata: a keretfeltételek megteremtése, hatékony és környezeti szempontból összeegyeztethető (környezetbarát) nyersanyag-kezelés biztosítása és szabályainak megteremtése.
Ennek érdekében különböző stratégiákat dolgoztak ki: biotikus és nem-biotikus anyagok, víz, termőterület és földterület, energia kapcsolódik össze a politikával,gazdasággal és társadalommal.
A környezetvédelmi célok gazdasági célokkal való összeegyeztetése eredménye gyanánt születnek hosszú távú befektetési stratégiák és döntések (megújuló energiák támogatása, hulladékkezelő rendszerek fejlesztése, hasznosítás-újrahasznosítás feltételeinek biztosítása és finanszírozási modellek).
A Szövetségi Környezetvédelmi Hivatal (Umweltbundesamt, UBA) szerepe: stratégiák kidolgozása és kihívásokkal teli célok megfogalmazása.
Stratégiák és programok:
A természeti erőforrások védelme az utóbbi 20 évben egyre inkább kiemelt politikai szerephez jutott. Az 1992-ben Rio de Janeiróban megrendezett konferencia óta a természeti erőforrások védelme mint jelentős elő-követelményeket támasztott a fenntartható fejlődéshez.
Európában az erőforrások védelmére az „Európa 2020” stratégiát, illetve a 2011-ben lejárt menetrendet dolgozta ki az EU. Ezeknek köszönhetően a nyersanyagok védelme politikai értelmet nyert.
Németországban 2012-ben fogadták el az Erőforrás-védelmi Programot, mely a Nemzeti Fenntarthatósági Stratégiához vezető következő lépés volt. A program célként határozta meg, hogy el kell választani az erőforrások használatát a gazdasági növekedéstől, és a nyersanyag-termelést 2020-ig meg kell duplázni. A nyersanyagok fenntartható használatát irányozza elő, emellett elvárja a környezeti hatások és terhelések csökkenését.
A nyersanyag-felhasználást és a hulladékká vált anyagok újrahasznosítását olyan méretekre kell növelni, hogy a nyersanyag-kitermelés 90%-kal, 2050-re a jelenlegi 10%-ra csökkenjen.
Forrás: Umweltbundesamt