2013. november 16-án kezdődött és november 24-éig tartott a Hulladék-csökkentési Hét Európában.
Európa-szerte több, mint 12.000 akció-programot jelentettek be.
Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség infó-grafikák készítésével tájékoztatja az Uniós polgárokat a különböző hulladékokról.
A grafika a mellékelt ábrán látható angol nyelven, és az alábbiakról tájékoztat minket: az élelmiszeripar tevékenysége, a kereskedelem és a fogyasztás során világszerte az élelmiszerek harmada kerül a hulladékgyűjtőbe. Ezt a sok hulladékot az éhezők természetesen boldogan elfogyasztanák, de nézzük sorban, hogy hogyan is néz ki az élelmiszer-hulladékok összetétele.
A legnagyobb hányad, 42% származik a háztartásokból. Az ugye teljesen természetes, hogy amit megveszünk, azt otthon elő kell készíteni, megpucolni, eltávolítani az ehetetlen részeket, szennyeződéseket, csomagolást, csontokat a húsból. Ide tartozik az a fajta hulladékkezelés is, ami valamilyen szinten a megalomániából adódik: a leakciózott termékekből mindenki igyekszik többet venni, mert jobban megéri az árát, majd ezek bekerülnek az éléskamrákba vagy a hűtőszekrény fagyasztó részébe, és ottfelejtődnek. Szavatossági vagy minőségmegőrzési idejük lejár*, és kidobjuk amikor ezt észrevesszük. A helytelen tárolás következtében idő előtt megromló élelmiszerek is a hulladékgyűjtő edényben végzik: a megvásárolt, és mélyhűtőben tárolandó étel véletlenül kinn marad a konyhapulton, vagy nem a fagyasztó részbe, hanem csak a hűtőszekrénybe kerül, a megfőzött étel kinn marad éjszakára vagy egész napra a konyhában, és később észre vesszük, hogy megromlott, és ezeket is ki kell dobni. Ugyanez igaz arra az esetre is, amikor nem tudjuk felmérni, mennyi ételre van szükségünk: a maradék sok helyen szintén a kukában landol, még akkor is, ha lenne lehetőség például a fagyasztóba betenni és később elfogyasztani.
Az összes hulladék 39%-a származik a feldolgozó üzemekből: állati és növényi maradványok, azaz csont, bőr, gyümölcsök és zöldségek ehetetlen részei.
A harmadik csoport 14%-ot képvisel: a vendéglátó-ipari egységek is hulladékot termelnek, amikor feldolgozzák a nyersanyagokat: a más említett állati és növényi emészthetetlen maradványok, megmaradt a vendég által el nem fogyasztott adagok, nem lefagyasztható, megmaradt készételek.
A legkisebb rész a kereskedelmi egységek hozzájárulása: 5%. Ők a lejárt élelmiszereket, melyeket nem tudnak eladni, szintén kidobják, a szépséghibás, csomagolási hibás, mérethibás termékeket vagy visszaküldik a gyártónak, vagy szintén a hulladékgyűjtő edénybe kerülnek.
A helytelen raktározás is felelős: nem a megfelelő hőmérsékleten, nem megfelelő védelemmel ellátva vagy nem megfelelő ideig tárolják az élelmiszereket.
A háztartásokból a feldolgozott élelmiszerek 25%-a válik hulladékká. Az Európai Unióban 180kg élelmiszer-eredetű hulladék keletkezik évente 1 lakosra számítva.
Kép és adatok forrása: EEA