Október a környezetvédelmi konferenciák hónapja, melyek mindegyike a fenntarthatóság és a zöld gazdaság elterjedését és cselekvési programokat fogalmaz meg, vagy éppen eddigi tapasztalatok alapján példát kíván mutatni.
MI is a (sorrendben második) Talaj Világhét?
Évente 24 milliárd tonna termőtalajt veszítünk el. Mi lehet ennek az oka? Mit jelent mindez az élelmiszer, víz és energia-biztonság szempontjából? Ebben az összefüggésben hogyan kellene művelni földjeinket, és milyen utakon kell haladnunk a fenntartható talajgazdálkodás felé?
Válaszokat kell keresni...
Első vezérfonal: anyagok és elemek körforgása
Az emberiség nagy mértékben beleavatkozott és megváltoztatta a környezetben fellelhető ásványi anyagok (fémek és vegyületeik, foszfor), környezeti elemek (első sorban víz, nitrogén, szén-dioxid) körforgását. Újabb kérdésekre kell válaszokat találnunk: Milyen hatásai vannak az egyes körforgások megváltozásának? Hogyan hatnak a talajfunkciókra és az ökoszisztémákra? Milyen hatása van műtrágya-politikának és a műtrágyázásnak a talaj-degradációra? (A talaj degradációja azt jelenti, hogy a sok mesterséges kémiai anyag hatására a talaj elveszti eredeti szerkezetét, nem lesz légáteresztő és víztartó-vízvezető sem.) Meg kell vizsgálni a talaj és a termőföld kapcsolatát más nyersanyagokkal és energiaforrásokkal, és természetesen a talaj-víz és talaj-tengerpart kapcsolatokat sem szabad figyelmen kívül hagyni.
Második vezérfonal: fenntartható földhasználat és talaj-mérnökség
A termőtalajok folyamatos elvesztése sürgős beavatkozást igényel: fenntartható termőföld-használatra kell átállnunk. Már rendelkezésünkre áll az a tudásvagyon, mellyel ez lehetséges, de az alkalmazás mértéke még alacsony. Válaszokat kell találnunk arra a kérdésre, hogy milyen lehetséges stratégiákkal lehetne megnövelni az „okosabb” területhasználatra. Ezt elsősorban a termőföldek tulajdonosai felé kell érthetően eljuttatni, hiszen nem a döntéshozók dolgoznak a földeken. A talajjal szemben támasztott eltérő igények (urbanizáció, azaz városiasodás, élelmiszer jellegű használat, energiatermelés, biomassza energetikai célú hasznosítása a komposztálás és a talajerő visszapótlása helyet) egyensúlyt kíván: ehhez szakértelemre és menedzsmenti tudásra van szükség. A vezérfonal egyik legfontosabb kérdése, hogy vannak-e már ígéretes példa értékű projektek, és miket lehet ezekből tanulni?
Hogyan változnak a talajfunkciók? Visszaállítható az eredeti funkció, melyben az élővilág és az ember megtalálhatja az összhangot?
Harmadik vezérfonal: Nemzetközi Talajpolitika és a Fenntartható Fejlődés Sikerei
A „Rio+20” Fenntartható Fejlődés Sikerei (SDGs- Sustainable Development Goals) című konferencia* eredményei jelenleg is tárgyalási stádiumban vannak, és nemzetközi szinten tervezési alapokat képeznek a talaj védelme szempontjából is. Hogyan lehet a talajt az SDG vitába és tárgyalásokba integrálni? A válasz nem egyszerű: figyelembe kell venni a kapcsolatát más környezeti elemekkel és velünk, azaz az emberrel is. Milyen lehetőségek és előnyök állnak előttünk, ha megszületik a nemzetközi talajvédelmi egyezmény? Hogyan lehet lefordítani a nemzetközi megállapodást nemzeti szintre? Jelenleg előkészítés alatt áll az Európai Unió talaj-keretirányelve, ezt is figyelembe kell venni.
Negyedik vezérfonal: felelősségteljes (termő)földhasználat
A talajhasználat felelősségteljes kormányzást és tervezést igényel, melyek hangsúlyozzák azoknak az igényeit akik már sebezhetőek. Az „Önkéntes Iránymutatás a Felelősségteljes Földtulajdonlásra, Halászatra és Erdőgazdálkodásra vonatkozó Kormányzás (kormányzati tevékenység)” például irányt mutat a felelősségteljes területhasználatra vonatkozó kormányzati tevékenységek meghozatalához és azok végrehajtásához. Ez így önmagában elég kuszának tűnhet első olvasatra. Lényegében ez azt jelenti, hogy a nemzeti kormányok részére tartalmaz iránymutatásokat a jogszabályok meghozatala érdekében.
A kormányzati intézkedések meghozatala és végrehajtása gyakran társadalmi változásokat is megkíván. Milyen változások szükségesek? Mik szükségesek az áttekinthetőség érdekében a felelősségteljes kormányzáshoz?
A konferencia a fenti kérdésekre keresi a válaszokat.
A konferenciához kapcsolódik a 2013. október 25-én Berlinben megrendezett „Soil Speaks”- "Beszél a Talaj” című kiállítás. A rendezvényt a Heinrich Böll Alapítvány szervezte.
A kiállításhoz csatlakozó szimpózium témája: Elfújta a szél? Talajvédelem az élelmiszer-biztonság és a klímaváltozás fényében.
A rendezvény egész napos volt, tehát kora reggeltől késő estig zajlottak az események.
A kora esti programban került terítékre „Az igazság alulról: elveszítjük a talajt, mely etet minket” című kerekasztal-beszélgetés, majd az esti órákra maradt a „Soil Speaks” kiállítás megnyitója.
Ha a talaj beszélni tudna, újra tudná számolni azt a több-tízezer indiai embert, akik földjükért küzdenek. Ekta Parischad indiai aktivista 1999 óta mobilizálja a több-tízezer embert. A kiállítás az otthontalan embereknek a jogaikért való küzdelmét mutatja be. A kiállítás háttér-információi itt érhetőek el.
Az egynapos rendezvény során felhívták a figyelmet, hogy a talaj-degradáció természetes okozója a szél és az esőzés, illetve a földcsuszamlások, mely mellé az emberi tevékenységek társulnak: építkezések, bányászat, talajművelés.
A talaj nem csak mezőgazdasági célt (növény és állattenyésztés) szolgál, hanem ivóvíz-tároló, víztisztító funkciója is van, és aktívan részt vesz a Föld klímájának alakításában is.
A biológiai sokféleség megőrzésében első számú szereplő.
A modern és fenntartható területhasználatnak a talaj védelmére kell épülnie.
A folytatásban:
- "Action Day" Saarbrückenben (Saar-vidék fővárosa, Németország)
- Global Soil Week- Talaj Világhét Berlinben, 2013. október 27- 31. (live streem élő közvetítés és napi összefoglalók)