A cikksorozat mai része speciális érdekességekről szól. Szeretném bemutatni, hogy a legnagyobb német vasúttársaság hogyan és milyen áramot termel magának, és hogy a német parlament hogyan oldja meg télen a fűtést és nyáron a hűtést.
Mint az a bevezetőből kiderült: ma két érdekes téma lesz terítéken: vasút és parlament.
Nézzük először a vasúttársaságot.
A cég, melyet nem nevezek meg, mert nem fizet a cikk megírásáért, csak megújuló energia termeléssel foglalkozik: nap, szél és vízerőműveket üzemeltet. Az általa termelt energia nem elegendő a teljes cég üzemeléséhez, ezért ahol ez lehetséges, ott első sorban csak ilyen forrásokból származó kiegészítő áramot vásárol.
A saját energia-felhasználás 24%-a származik megújuló energiaforrásokból, melyet 2025-re 33%-ra kívánnak fejleszteni. A hosszútávú tervek szerint 2050-re teljes egészében meg kívánnak szabadulni a fosszilis energia-hordozóktól. Erre minden esély meg is van, mert a folyamatos fejlesztések mellett, a német egység létrejötte és a két ország vasúttársaságainak összeolvasztása, privatizációk (regionális vasutak kiszervezése, különböző leánycégek megalakítása) után immár második éve nyereségesen működik Németország egyik legnagyobb vállalata (az egész konglomerátum és leánycégei együttesen, és külön is). Mint tudjuk, a vasutak személyszállítási üzletága Európa minden más országában veszteségesen működik.
A megújuló energiaforrások használata tekintetében, a cég a szélerőművek segítségével 140 GWh áramot termel évente: Brandenburg és Alsó-Szászország tartományokban összesen 48 db szélerőművet üzemeltet. Összehasonlításul: a megtermelt árammal 20.000 háztartást tudna ellátni. A szélerőművek mellett a felhasznált áram további 10%-át vízerőművekkel termelik meg.
A nagy konglomerátum egyik leánycége, mely a távolsági vonatokat üzemelteti, 2013. április 1-től 75%-ban csak megújuló energiaforrásokat használ. Ez az arány úgy jön össze, hogy a kedvezményes jegyvásárlásra és extra szolgáltatásokra igénybe vehető kártyák (25, 50 és 100% kedvezmények másodosztályra és ugyanezek első osztályra is, összesen 6 különböző kártya bankkártya-funkció nélkül és 6 kártyatípus bankkártya funkcióval) tulajdonosai által befizetett éves kártyadíjakat megújuló energiaforrásokból származó áram vásárlására fordítja. Az idei év áprilisától az új, banki funkciók nélküli kártyák ennek jegyében zöld színben pompáznak.
Ha ezt vonattípusra vetítjük ki, akkor az összes InterCityExpress (a távolsági viszonylatban közlekedő leggyorsabb) vonat és a hamburgi S-Bahn (regionális vonatok, melyek Hamburgot kötik össze a környező településekkel- helyi érdekű vasutak) utasai megújuló energiaforrásokból származó áramot használva jutnak el úti céljukhoz.
Nézzünk néhány példát:
Mint azt az előző cikkben már írtam, a vasúttársaság is üzemeltet saját erőműveket: Az egyik vízerőmű Langenprozelten város közelében Bajorországban (Main-Spessart körzet), a hegyek között üzemel és 950 MWh áramot termel. Az erőművet 1976-ban helyezték üzembe, teljesítménye 160 MW, a felső tároló medence kb. 300 méterrel van magasabban, mint az alsó.
A fenti képen Langenprozelten közelében található hegyvidéki erőmű alsó medencéje látható, a felvételt 2006. szeptember 22-én készítette „ProfessorX” (Wikipedia).
Vízenergiát európai külföldi országoktól is vásárol a cég.
A Berlin mellett épülő teszt-erőmű a szél, a hidrogén és a biogáz rejtette energia-potenciált kutatja.
A német parlament különleges hűtő-fűtő rendszert használ.
Az energia-ellátás biztosítására biodízellel működő Diesel-motorokat állítottak üzembe.
A parlament épülete (becsületes nevén Reichstagsgebäude- ejtsd: rájsztágszgebojde) és a képviselői irodaház 4-4 ilyen motorral van ellátva, melyek áram-generátorokat működtetnek.
A motorok kipufogógáza tisztítás (korom eltávolítása, redukciós katalizátor és utána kapcsolt oxidációs katalizátor) után a légkörbe kerül. A jogi előírások természetesen erre a rendszerre is vonatkoznak (TA Luft- technische Anleitung, azaz a levegő tisztaságának védelmére vonatkozó műszaki szabályozás).
Az itt előállított áram természetesen nem elegendő, kiegészítésére a Parlament üzemeltetése a berlini hálózatból is vásárol áramot.
A motorok üzemeléséből keletkező hőmennyiség s a kipufogógáz hőtartalma elegendő a parlament éplüetének melegítésére. A téli fűtési szezonban 4 forróvizes kazán üzemel, hogy a motorok üzemzavara esetén az épületet ellássa meleggel. A nyáron fellépő hőtermelést 3 abszorpciós hűtőgép üzemeltetésére fordítják.
Ha ősszel és tavasszal nincs hőigény, akkor a felesleges hőt geotermikus tárolóba pumpálják. Innen igény szerint ki is vehető. A két kút kb. 300 m mélyre nyúlik le a földfelszín alá
A hűtés is megújuló energia-felhasználással történik: a talajvíz az első szóba kerülő lehetőség ebben az esetben. A nagy hőségben, amikor a legnagyobb az igény a hideg felfrissülés iránt, ez nem fedezi a kellő hűtési kapacitást, ezért mellette 7 kompressziós hűtőgép működik. A bepumpált víz hőmérséklete maximum 60 °C lehet, a szivattyú teljesítménye maximum 100 m³/h.
A parlament és a képviselői irodaház tetején az energia-szükségletek további kielégítése érdekében napelemek működnek, ezek összfelülete 3600 m2. A megtermelt elektromos áram a saját hálózatba kerül betáplálásra, a berlini hálózat részére nem értékesítenek áramot.
A hűtés biztosítása érdekében elsősorban a téli hideg eltárolása az üzemeltetők célja: hőcserélők segítségével a talajvíz hűtését oldják meg. A téli periódus után ezzel a hideg vízzel, mely 6 °C hőmérsékletű, lehet hűteni az épületeket. A nyári felhasználás során a víz hőmérséklete 11 °C hőmérsékletre emelkedik.
Ha nagyobb a hűtési igény, akkor a hűtőgépek segítségét kell igénybe venni.
A parlament épületének energia-tanúsítványa szerint a teljes primer energiaigény: 270,9 kWh/m2 évente. Az energia-takarékosságról szóló rendelet (EnEV) alapján az új építésű házak esetében a „takarékosság” és „környezetbarátság” határértéke kb. 440 kWh/m2, felújított házak esetében kb. 610 kWh/m2. (Forrás: EnEV)
Vezérképen: új típusú kártya (a Szerző saját felvétele a saját kártyájáról, 2013)
A képen a német parlament és az alatta fúrt kutak láthatók. (Forrás: Deutscher Budnestag, 2013).
Források:
Deutscher Budnestag