A mai napi események a következő kérés köré épülnek:
Hogyan ellenőrzik az EU-ban a levegő minőségét? A méréstől és a jelentésektől a modellezésig.
A mai programban többek között a levegő minőségének megfigyelése (mérése) és a különböző modellezések, valamint a levegőminőség, az energia és a klímaváltozás kapcsolata szerepelt.
Az egyik témakör tehát a levegő minőségének ellenőrzése volt.
Minden EU tagállam saját levegőminőség-mérő rendszert fejlesztett ki, a sokféle mérési adat összehasonlíthatósága érdekében uniós szinten rengeteg harmonizációs erőfeszítés történt: mérőeszközök kalibrációja, racionalizálni a mért komponenseket, méréshatárok beállítása, határértékek meghatározása, műszerek érzékenységének definiálása, stb.
A közös adatokat a SEIS (Shared Environment Information System- Közös Környezeti Információs Rendszer) rendszerben kell rögzíteni.
Az alábbiakban nézzünk néhány kezdeményezést:
A „The Fairmode” kezdeményezés a modellek és azok használhatóságának jobb kialakításáért jött létre, hogy értékelni és tervezni lehessen az adatokat, melyet a Levegőminőségi direktíva (Directive on Air Quality, 2008/50/EC) határoz meg.
A Copernicus (European Earth Obersvatory Program,- Európai Földi Megfigyelési Program, korábban GMES Global Monitoring for Environment ad Security- Globális Környezeti és Biztonsági Monitoring Rendszer volt a neve) célja a környezetünk megfigyelésének operatív ellenőrzése, és nem csak a levegő, hanem a vizek megfigyelésére is szolgál.
A jelenlegi kísérleti MACC-II monitoring rendszer (MACC- Monitoring Atmospheric Composition and Climate- Légkör Összetételének és a Klíma változásának Monitoring rendszere): magában foglalja a legfontosabb szennyező anyagok ellenőrzését, elemzését és az előrejelzéseket. Kulcseleme a talajszintnél lévő keveredés mérése és az űrből történő megfigyelések összehangolása, valamint a jelenlegi európai modellek egyesítése.
A második nap másik nagy témája a levegőminőség, energia és a klímaváltozás volt, melyet az Európai Környezetvédelmi Ügynökség tripla lehetőségnek nevez.
Energia-gazdálkodási rendszerünk fejlesztése szempontjából képesek vagyunk elérni globális fenntarthatóságot rövid és hosszútávon egyaránt.
Az energiával (energiatermeléssel) összefüggő, azaz emberi tevékenységek felelősek legnagyobb mértékben az üvegház hatású gázok kibocsátásáért.
Ezek a légköri szennyező anyagok (szálló por, ózon, gázok) elsősorban az emberi egészségre (aszthma, tüdőrák, szív és érrendszeri megbetegedések) és a környezeti elemekre (tavak, erdők) gyakorolt hatásukkal (eutrofizáció, savasodás) hozhatók összefüggésbe. Meg kell említeni a Föld energia (hő-)háztartására gyakorolt hatásukat is: a Földre érkező és általa kisugárzott infravörös sugárzás mértéke erősen függ a légkörben lévő részecskéktől.
A most tárgyalt probléma a háztartási fatüzeléses fűtés kontrollálatlan szennyezőanyag-kibocsátása: ez a fűtési megoldás ugyanis egyelőre nem rendelkezik megfelelő részecske-szűrő rendszerekkel. A lakossági háztartási fatüzeléses kazánok nincsenek ellátva füstgáz-tisztító rendszerekkel.
Itt kell azonban megjegyeznünk, hogy maga a fatüzelés fenntarthatóbb, mint a szén égetése.
Környezetszennyezésre vonatkozó adatokat csak a tűzifa-eladásokból lehet következtetni: nagy valószínűséggel, aki tűzifát vásárol a fűtési szezonra, az fával (is) fog fűteni. Ez egyben potenciális szennyezőanyag-forrás, mely tisztítatlanul bocsátja a légkörbe a füstöt.
A füstben lévő por, korom felületére sokféle szennyezőanyag kötődik meg, ez lerakódik a fák és növények leveleire, belélegezzük. Ezek hatását már ismerjük: légúti és érrendszeri megbetegedések alakulnak ki, a növények gázcsere-nyílásai eltömődnek, a szennyező gázok (kén- és nitrogén-oxidok) pedig vízzel érintkezve savas kémhatású esőt okoznak, mely tönkre teszi a lombos növények leveleit.
Tehát a hatás összetett és bonyolult.
Hosszú távon az emberi egészség és a környezet védelme érdekében célszerű lenne a házi használatra készült kazánokat is szűrőkkel ellátni.
A füstgázzal kikerülő szálló por, korom szerepe nem elhanyagolható a klíma szempontjából: a légköri aeroszolok növelik az albedó mértékét. Ez azt jelenti, hogy a Föld felszínére kevesebb infravörös azaz hősugárzás érkezik. Ha kevés ezen anyagok mennyisége, akkor az albedó csökken, és több infravörös sugár érkezik a földfelszínre.
Forrás: Greenweek2013
Hasznos linkek:
Copernicus program: http://copernicus.eu
MAC-II program: http://www.gmes-atmosphere.eu/
A légkörben lévő szilárd részecskék hatásáról a kapcsolódó anyagban (link) olvashattok bővebben.
A képen: (balról)
Anke Lükewille (EEA- Európai Környezetvédelmi Ügynökség),
Laurende Rouil (Joint Research Centre, EC- Közös Kutatóközpont, Európai Bizottság),
Thomas Verheye (Head of Unit on Industrial Emissions, Air Quality & Noise, Directorate-General for Environment, European Commission- Az Ipari kibocsátások, levegőminőség és zaj osztály vezetője, Környezetvédelmi Főigazgatóság, Európai Bizottság)