2013. június 25-én, Bulgária fővárosában, Szófiában rendezték meg az Útban az erőforrás-hatékony, „zöld” gazdaság felé a Duna-régióban című konferenciát. A rendezvényt a WWF szervezte, melyen nyitóbeszédet mondott Rosen Pleneliev bolgár államfő, Janez Potočnik EU környezetvédelmi biztos, és Lasse Gustavsson a WWF természetvédelmi főigazgatója.
Másfelől, a Dunának köszönhetően természeti szépsége kimagasló: halászat, erdők, tiszta víz minden mennyiségben.
Az EU biológiai sokféleség megőrzésére irányuló stratégiája és a Duna Régió stratégia kiváló keretet biztosít az erőforrások hatékony használatára.
A 2014- 2020 közötti időszakra érvényes EU költségvetés vitája jelenleg is zajlik, de természetesen forrásokat fog biztosítani a természeti környezet védelmére a továbbiakban is, a fenntarthatóság jegyében biztosítva a hatékony erőforrás-gazdálkodást (a források a cidékfejlesztési és regionális alapokon keresztül lesznek elérhetőek).
A konferencia kulcskérdései:
- Tudatosság (környezettudat) fejlesztése: lakossági, hatósági, befektetői, és nem-kormányzati szervezetek szempontjából egyaránt fontos.
- Ajánlások megfogalmazása a döntéshozók részére az EU kezdeményezések sikeres végrehajtása érdekében.
- Lehetőségek, ajánlások megfogalmazása a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák megőrzése érdekében, melyek az erőforrások hatékony felhasználásának és a zöld gazdaságnak kulcselemei.
- Partnerség kiépítése a Duna Régióban további együttműködés érdekében.
A konferenciát Rosen Pleneliev (képen), bolgár államfő nyitotta meg.
Beszédének részletei:
„Itt az ideje hogy elgondolkozzunk azon, hogyan használjuk vízkészleteinket.” Így kezdte beszédét a bolgár elnök, majd hozzátette, hogy a jövő az eredmények a hatékony energiahasználatra irányuló programoktól függenek. „Mindannyian tudjuk, hogy a víz a jövő olaja.” A vízgazdálkodás fenntartható irányítása (vízkivétel, víztisztítás, szennyvízkezelés, öntözés, stb.) és tervezése a konferencia programja.
Az elnök által vázolt adatok szerint Bulgáriában a hulladékok 6%-át hasznosítják újra, a többit lerakással ártalmatlanítják, vagy illegálisan „elhagyják” valahol. A hulladékgazdálkodási kérdéseket azért említette, mert az illegálisan és legálisan, de aljzatszigetelés nélkül lerakott hulladékokból a szennyezések a talajvízen keresztül ivóvízbázisokba és a felszíni vizekbe jutnak, mely hatalmas probléma az országban. A Duna-menti együttműködés kiváló együttműködési lehetőséget teremt a környezeti károk felszámolására és a tisztább víz elérésére.
Ennek keretében befektetéseket terveznek, infrastruktúra épül, természetesen emellett a fenntartható „zöld” gazdaság kiépítése is szükséges. Kiemelte, hogy Bulgária számára adott a lehetőség, mely azonban könnyen elveszíthető. „A változások rajtunk múlnak”.
Az államfő beszéde után az EU környezetvédelmi biztosa tartottbeszédet. Janez Potočnik beszédének szó szerinti fordítását most nem mellékelem, hiszen azzal csak a korábban is említett beszédeit ismételném, melyeket Wales-ben a Hay Fesztiválon, és a Green Week konferencián is nagyrészt hasonló tartalommal mondott el.
Beszédének lényege, hogy nagyon rövid időn belül sürgető megoldást kell találni az erőforrások hatékony, fenntartható felhasználására, különös tekintettel a vízre.
Természetesen mivel most a Dunáról volt szó, beszédében kiemelte, hogy a Duna nem csak 3 világvallást köt össze, de összeköt számtalan nyelvet, EU tagországot, EU tagjelölt országokat, gazdaságot, környezetvédelmet, közlekedést, mezőgazdaságot.
Az erőforrások hatékony használata pl. a silók ledöntését jelenti, ahol a fenntartható fejlődés 3 aspektusa a környezetvédelem, a gazdaság és a szociális elemek egymástól nem elválaszthatók, és helyi, nemzeti és nemzetközi tevékenységektől függ.
Az Európai Bizottság 4 pillért állított fel a szorosabb együttműködéshez:
- a régió egyes országainak szorosabb összefogása;
- környezetvédelem;
- jólét megteremtése;
- a régió erősítése.
A biztos ismét kihangsúlyozta álláspontját arról, melyről már Wales-ben is beszélt: ha beindul a gazdasági növekedés, akkor az a „zöld”, vagyis környezetbarát technológiák által generált gazdasági növekedés lesz: „Green Growth”. Azonban, ha nem állítjuk át gazdaságunkat olyanra, mely fenntartható módon használja az erőforrásokat, akkor még mélyebb gazdasági válságba fogunk kerülni.
Európa számára tehát nincs más kiút.
Ebben az évben az EU a levegő védelmére fókuszál (lásd Green Wekk- Zöld Hét programja Brüsszelben), jövőre szintén egy érdekes téma, a hulladékgazdálkodás kerül terítékre, mely a lerakásra kerülő hulladékok problémakörét veszi górcső alá- hogyan lehet elkerülni a lerakást, és helyette az újrahasznosítást és újrahasználatot előtérbe helyezni. Ez kulcskrdés a „zöld gazdasági növekedés” szempontjából.
Túl kell lépni a „3 C”-n, azaz „command, control, compliance” (parancs-irányítás-teljesítés) hármasán és a szennyező fizet elvén, és ki kell alakítani a „3I”, azaz „innovation-incentives- integration” (fejlesztés-ösztönzés-integráció) hármasát.
Épp ezért az EU támogatja az Európai Fejlesztési Társaságok létrehozását, melyek a víz, a nyersanyagok és a fenntartható mezőgazdaság területein működnek.
2013 kulcsfontosságú év a Tagországok szempontjából: meg kell fogalmazni a kiadások prioritását az EU következő, 2014- 2020 között esedékes költségvetés készítéséhez.
Fontos kérdés: hogyan lehet erősíteni az együttműködést és hogyan lehet integrálni szisztematikusan a jogszabályokat regionálisan, nemzeti és EU szinten.
A Duna-régióban 2007- 2013 között kevesebb olyan Dunához köthető befektetés valósult meg, mint amennyit előre lehetett jelezni, sok közülük elhalasztásra került vagy egyáltalán nem fog megvalósulni (pl. navigáció Bulgáriában és Romániában).
A Duna vízgyűjtő területén lévő országoknak össze kell párosítania a Duna Régió Stratégia előnyeit az együttműködési prioritásokkal, p. navigációs rendszer a Dunán, valamint a határokon átívelő kapcsolatok fejlesztése. A környezeti kockázatok, pl. árvizek és parti erózió hatásaira, fenntartható „zöld” turizmusra, és jobb természetvédelmi hálózatokra szintén figyelemmel kell lenni.
Az ókori népek istenként tisztelték a folyókat. Ebben a hónapban több Duna-menti ország is megtapasztalhatta a folyó erejét és romboló hatását, mellyel emberéleteket vett el, házakat rombolt le, tönkre tette a villamos vezetékeket, és településeket szakított el a külvilágtól.
A Dunai Stratégia sikere attól függ, hogyan tudnak együttműködni az egyes résztvevők, hogy fejlesztéseket, gyakorlati és használható megoldásokat találjanak.
Potočnik reményének adott hangot, hogy a megbeszélések sikeresek lesznek a napi program során.
A szekcióüléseken megvitatták az EU alapokból 2014- 2020 között megigényelhető támogatások lehetőségeit (víztisztítás, vízvédelem, természetmegőrzés, szennyvízkezelés, hulladéklerakók környezetbarát kialakítása, illegális lerakók és környezeti károk felszámolása), megfogalmazták a befektetési és együttműködési prioritásokat (együttműködés más Duna-menti országokkal, pl. Németországgal, Ausztriával, Magyarországgal).
A fentiek a beszédek és a programok fordításain alapultak.
A fenti beszédektől és a szekcióülésektől függetlenül fontosnak tartom megemlíteni, hogy néhány koordináló szervezet már felvette a kapcsolatot a Duna-menti országok képviselőivel és a gazdasági élet szereplőivel. Arra kívánnak fókuszálni jelenleg, amíg az EU következő 7 évre érvényes költségvetését el nem fogadják, hogy felmérjék, melyik országban milyen környezet- és természetvédelmi beruházásokra, ipari fejlesztésekre van szükség az ivóvíz és első sorban a Duna és környezete, élővilágának védelme szempontjából.
A Duna, mely Európa második (Volga a leghosszabb), az Európai Unió leghosszabb folyója, 2850 km hosszú (a Fekete-erdőben eredő Breg patak forrásától 2888,8 km), 10 országot köt össze (Németország, Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Horvátország, Szerbia, Románia, Bulgária, Moldova, Ukrajna).
A dunai hajózás rendjét a budapesti székhelyű Duna Bizottság szabályozza. A fenti országokon kívül ennek még Montenegró és Oroszország is tagja. Megfigyelőként jelen van Csehország, Franciaország, Hollandia és Törökország (földrajzi és vízgyűjtő-területi elhelyezkedések, kereskedelmi okok miatt).
Európa legnagyobb vízerőműve a Vaskapunál található.
Források:
Janez Potočnik beszéde
Rosen Pleneliev bolgár elnök beszéde
WWF cikke