A gazdasági helyzetből adódóan sok munkavállaló, akik a fővárosban lévő munkalehetőségek miatt költöztek Budapestre, a Budafok- Tétényben lévő felhagyott mészkőbánya területén kerestek maguknak menedéket, a barlangokban lakásokat rendeztek be maguknak. Egy-egy lakás néha csak 15- 20 négyzetméter területű volt, a nagyobbakban néha 3-4 család is élt, meglehetősen rossz körülmények között.
A masszát egészen 1967-ig ide hordták, mely semmilyen biztonsági előírásnak nem felelt meg: nem volt semmilyen aljzat- és záró szigetelés. A tetejét termőfölddel takarták, rá épületek épülhettek.
A Budafok többi részén megmaradt barlangrendszer a borászatok kezelésében maradt, jelenleg is a borkészítés részére használják ezt a pincerendszert.
A gázmassza arzént, higanyt, vasat és ciánt tartalmazott. Az oldható anyagok bekerültek a talajvízbe, a cián és a higany kigőzölgött a levegőbe.
A massza oldható anyagai bekerültek a talajvízbe: erre különböző megbetegedések hívták fel a figyelmet.
2004-ben kezdődött meg a kármentesítés, mely állami felelősségi körbe került. A felelősség megállapítása sokáig húzódott: a jogutódnak tekinthető Fővárosi Gázművek nem vállalta magára a környezeti károk megszüntetését.
Végül is 36 545 tonna gázgyári iszap és 270 m3 csurgalékvíz kezeléséről született szerződés.
A szerződés aláírása után, a feltárások elvégzésekor derült ki, hogy a szennyezés mértékét és a helyszínre szállított iszap mennyiségét jelentősen alulbecsülték.
A műszaki beavatkozás során összesen 77 344,39 tonna gázmasszát, 559,03 tonna csurgalékvizet és 3 000,8 tonna híg iszapot termeltek ki és szállítottak el veszélyeshulladék lerakóra, mely során gondoskodtak a biztonságos ártalmatlanításról.
Eltávolították a szennyezett talajt, helyére egészséges humuszos termőföldet tettek. Az iszapból a vasat kinyerték, és kohászati úton hasznosították.
A kármentesítés közben a lakók nem tartózkodhattak otthonaikban, részükre lakásokat és hotelszobákat utaltak ki.
A használatban lévő kutakat kitisztították, a használaton kívülieket eltömedékelték.
Jelenleg a terület szennyezésmentes, egészséges, és élhető.
Egyes szakértők szerint a kármentesítés súlyos terhet rótt a költségvetésre: ez csak részben állja meg a helyét. Az állami felelősségi körbe tartozó kármentesítés elvégzésére az Országos Környezeti Kármentesítési Program biztosít fedezetet, mely a központi költségvetés része.
A program részben a környezetvédelmi bírságokból gazdálkodik, tehát a környezetvédelemből származó állami bevétel jelentős része visszaforgatásra kerül a környezetvédelembe. Támadták továbbá a rossz tényfeltárást és az abból adódó többletmunkát is, mely munka megfizetése valóban többlet teher az eredeti számításokhoz képest, azonban a megkezdett kármentesítést nem lehet félbehagyni. A helytelen tényfeltárás (terület felmérése) a sűrű beépítettség miatt eleve nehezen volt kivitelezhető, és a terület sajátosságából adódóan, több kisebb helyszínen is kellett dolgozni.
A képek a szerző saját felvételei. A képek 2005. november 23-án készültek.
Irodalom:
A szerző saját tapasztalatai, tényfeltárási dokumentáció, felügyelőségi kötelezés, valamint a teljes kármentesítést lezáró jelentés.