2009-ben a világon 126 millió csomag kávé fogyott el, amihez 7,5 millió tonna zöld kávébabot kellett megpörkölni. A kávé szedése, feldolgozása, pörkölése és főzése során a biomassza 99,8%-át kidobják. Miközben csak 0,2%-nak van értéke a piacon, a maradék, ami egyébként koffeinben gazdag, hulladékká válik. A becslések szerint 12 millió tonna mezőgazdasági hulladékot hagynak elrohadni, ami sok millió tonna, a klímaváltozáshoz hozzájáruló metánt termel.
Shuting Chang professzor, a gombák neves hongkongi szakértője szerint a világ gombapiacának értéke 2008-ban meghaladta a 17 milliárd dollárt. A gombák iránti kereslet – különösképpen a trópusi fajtáké, mint a shiitake, maietake és ganoderma – az elmúlt évtizedekben kétszámjegyű növekedést mutatott. A koleszterin- és telített zsírsavaktól mentes ételek felé forduló fogyasztói preferenciák hatására arra lehet számítani, hogy az európai és egyesült államokbeli fogyasztás a következő évtizedben rohamosan növekszik.
A gombatermesztés magas energiaráfordítással járó baktérium-ellenőrzést igényel. Azonban a kávéfarmokon a száraz kávébabhéj lehántásához használt fermentálás vagy a kávéfőzéskor használt forró víz a baktériumok számát minimálisra csökkenti, ami lehetővé teszi, hogy a gombák megemésszék a rostokat. Ebből kifolyólag a kávén történő gombatermesztés energiafelhasználását tekintve 80 százalékkal hatékonyabb annál, mint amikor a gombatermesztéshez szükséges termőtalaj előállításának a teljes, folyamatához kell az energiaellátást biztosítanunk. A minőségi trópusi gombákat keményfákon, mint pl. a tölgyfa termesztik. A keményfákat kivágják, őrlik, és mesterséges rönkökké alakítják. Akár 9 hónapra is szükség lehet, hogy szüretelni lehessen a shiitake vagy ganoderma fajtákat. A kávé melléktermékei a levágott gallyak, a kávébabhéj, a terméshús és a kávézacc, maguk is koffeint tartalmazó keményfának számítanak. A koffein a gombatermesztésben olyan hatásos, hogy a gombák a beoltás után 3 hónappal már kibújnak. Ez jobb pénzforgalmat biztosít, és versenyképes alternatívát kínál a hagyományos technológiák mellé.
A gomba betakarítása után a visszamaradó rész nagyon gazdag olyan esszenciális aminosavakban, így az kiváló állati takarmányként és háziállat-eleségként is felhasználható.
Az eddig megvalósult példák alapján az az üzleti stratégia, miszerint a kávéhulladékot felhasználva a metántermelő biomasszát bevételt generáló gombafarmmá lehet alakítani, életképes modellnek bizonyult. Több mint egy évtized után a kolumbiai trópusi gombák új piacot teremtettek például Szerbiában. 2009-ben a kolumbiai El Huila kávétermelő térség több mint 100 cége vette át ezt az üzleti modellt.
Manapság bárki, aki koffeinben vagy keményfában gazdag biomasszához jut, versenyképesen foglalkozhat ezzel az innovatív gombatermesztéssel. Mindez munkahelyeket teremt, élelmiszerbiztonságot nyújt, egyben nyereséget termel. Ugyanakkor csökkenti a keményfa iránti keresletet és nincs már szükség arra, hogy a vegetáriusok és ínyencek által megnövelt gombakereslet miatt egyre több fát vágjanak ki.
Híres kávéházak, mint a párizsi Les Deux Magots vagy a tokiói DoutorCoffee, büszkék arra, hogy az általuk képviselt minőséget azzal is emelték, hogy saját hulladékon termelt gombát szolgálnak fel, ezzel egyben munkahelyeket is teremtve.
A kaliforniai székhelyű, Helen Russell által vezetett Equator kávé-nagykereskedés egy különleges, Chido-keveréknek nevezett kávét dobott a piacra. Chido Govero maga egy fiatal zimbabwei árva, aki a kávéültetvényeken tanít nőket arra, hogy hogyan lehet a kávéhulladékon gombát termeszteni. Ezzel hozzájárulnak az élelmiszer-ellátás biztonságához, és munkahelyeket hoznak létre.
A BTTR Ventures kezdő vállalkozást Nikhil Arora és Alex Velez közgazdászok alapították. Ők az elsők, akik a kávéhulladékon termesztett gombára építettek egy márkát. 2009-ben a Newsweek beválasztotta őket a 25 év alatti „Az év vállalkozója” mindössze 25 fős csoportjába.
A versenyképességükért küzdő kenyai és indiai tea- és a dél-afrikai vagy chilei almaültetvények számára kiváló lehetőség, hogy a kávéhoz hasonló módon fel tudják használni biomassza hulladékukat. Egy dologban osztoznak: vállalkozó szellemű emberekre van szükségük!