"A föld elég mindannyiunk szükségletére, de nem elég mindannyiunk mohóságára” Mahatma Gandhi
Két másik hasonló mutatószámmal korábban már foglalkoztunk. A karbon lábnyom azt mutatja meg, hogy tevékenységeinkkel mennyi üvegházhatású gáz kibocsátásához járulunk hozzá széndioxid egyenértékben meghatározva (t CO2e), a vízlábnyom segítségével pedig a közvetlen és közvetett vízfogyasztást mérhetjük meg.
Az ökológiai lábnyom egy erőforrás menedzselésben és társadalomtervezésben használt érték, ami kifejezi, hogy adott technológiai fejlettség mellett egy emberi társadalomnak milyen mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék elnyeléséhez. A kifejezés William Rees és Mathis Wackernagel kanadai ökológusoktól származik. Ez az érték kiszámítható egyes emberekre, csoportokra, régiókra, országokra vagy vállalkozásokra is.
Egy ember vagy egy adott terület népességének a természetre gyakorolt hatását így tehát egy hektárban kifejezett mutatószámmal lehet leírni . Az ökológiai lábnyom azt a hatás t fejezi ki , amit egy populáció a természetre terhel energia , élelem , él őhely és hulladék elhelyezés tekintetében.
A lábnyom mérete függ a történelmi kortól, a gazdaság helyzetétől, az ország földrajzi elhelyezkedésétől, népsűrűségtől, az energiafogyasztástól és az életszínvonaltól.
Az analízis figyelembe veszi az egyes csoportok – mint egy család vagy város – energia -, étel-, víz-, építőanyag- és más fogyasztását, hogy megbecsülje az eltartásukhoz szükséges termelőképes földterület mennyiségét. A relatív fogyasztás meghatározásával az embereket az erőforrásaik gazdaságosabb felhasználására és a fogyasztói társadalomban bevett szokásaik megváltoztatására igyekszik rábírni. Az ökológiai lábnyomok adatait gyakran használják érvként a jelenlegi életmód fenntarthatóságáról szóló vitákban.
Meghatározása terület egyenérték alapján történik, melynek összetevői a fosszilis energiafogyasztás, épített környezet, élelmiszertermeléshez szükséges földterület, valamint a faipari termékek termeléshez szükséges földterület.
A Föld felszínének területe 51 milliárd ha . Ebből 13,1 M ha szárazföld, ebből 8,9 M ha termékeny, 1,5 ha vadon. Tehát 7,4 ha használható, ha mindenki egyenlően részesülne ebből, akkor 1.9 ha/fő eredményt kapnánk. A növekedés 9,6 M ha -t igényelne. Az emberiség ökológiai lábnyoma 30% -kal nagyobb, mint amit a természet hosszútávon elvisel . A világátlag jelenleg 2,85 ha/fő, de egyes országokban 4, akár 15 ha/fő is lehet ez az érték (pl. Hollandia).
Az ökológiai lábnyom akkor válik igazán beszédessé, ha összehasonlítjuk a rendelkezésre álló földterülettel, biológiai kapacitással. A biokapacitás egy adott terület (vagy akár az egész Föld) eltartóképessége - azt mutatja, mennyi erőforrást tud előállítani fenntartható módon az igények kielégítéséhez. A számítások szerint 1995-ben a Föld egy lakójára 1,5 hektár átlagos termékenységű földterület jutott (a 20. sz. elején ez még 5-6 hektár volt), ezzel szemben egy átlagos észak-amerikai ember ökológiai lábnyoma 4 -5 hektár volt a kilencvenes évek derekán, s az arány azóta romlik. Vagyis ha mindenki olyan életszínvonalon élne, mint az észak-amerikaiak, akkor legalább két további Földre lenne szükség az emberiség létének folyamatos fenntartásához. Más számítások szerint háromra. Az ökológiai lábnyom növekedése túlhaladja bolygónk biológiai kapacitását.
A mérőszám értéke egyénileg is kiszámítható különböző tesztek segítségével. Az egyik legszínvonalasabbnak tartott angol nyelvű kalkuláció a következő kérdéseket teszi fel:
1. Milyen gyakran eszünk állati eredetű ételt?
2. Az elfogyasztott étel hányad része feldolgozott, csomagolt vagy importált?
3. A körülöttünk levőkhöz képest mennyi hulladékot termelünk?
4. Hányan élnek közös háztartásban?
5. Mekkora a lakás mérete?
6. Háztartás típus (lakás, családi ház, zöld ház)
7. Van-e elektromos áram az otthonunkban?
8. Hetente átlagosan mekkora távolságot utazunk tömegközlekedéssel?
9. Hetente átlagosan mekkora távolságot utazunk autóval?
10. Közlekedünk-e kerékpárral, gyalog vagy állati erő segítségével?
11. Mennyi időt repülünk egy évben?
A számolás eredményeként megkapjuk ökológiai lábnyomunkat, valamint azt, hogy mennyi Földre lenne szükség ahhoz, hogy mindenki ugyanezen az életszínvonalon éljen.
Létezik olyan számítási módszer is, mely nem elég alaposan kidolgozott, és például a közlekedési eszközökről szóló kérdésnél nem jelölhető meg az, ha egy családban nincs autó, csak a feltételezett gépjármű típusa választható ki.
Az ökológiai lábnyom hiányosságai, lehetőségei
A módszer alkalmas helyzetfelmérésre, országok összehasonlítására, valamint a fenntartható fejlődés kiemelt jelentőségére hívja fel a figyelmet.
Az ökológia lábnyom elemzés célja:
- A fenntarthatósági elmélet átvitele a gyakorlatba - társadalmi akció
- Helyzetfelmérés - tervezés jövőbeli problémák elkerülése
- A fenntarthatósági elmélet: termelés - fogyasztás- hulladék terhelés összhangja.
Az ökológiai lábnyom fogalma gyakorta kerül kritikai kereszttűzbe a szakirodalomban, bírálják használhatóságát, operativitását, kiszámításának módszereit. Az ökológiai lábnyom-elemzéseket több szempontból is bírálták, többek között azért, hogy nem veszi számításba a többszörös célra használt területeket, vagy hogy a becslések nagy része az északi életstílus alapján készült és nem vonatkoztatható mindenkire. Ezen kívül a modell egyéb hibái közé tartozik az is, hogy képtelen az egy háztartásban élők külön fogyasztóként való kezelésére (például egy tízgyerekes nagy házban élő családnak könnyen lehet kisebb lábnyoma, mint egy kisebb házban élő egyedülálló fogyasztónak.)
Hogy kiküszöböljék a fenti hibákat, az ökológiai lábnyom -modelleket folyamatosan finomítják. Még így is az elemzések inkább tekintendőek jelzésértékűnek, mint a fenntarthatóság pontos mérőszámának. Az ökológiai lábnyom elsődleges célja emiatt leginkább az erőforrás takarékosság tudatosítása és a figyelem felkeltése az iparosodott országokban.
A következő linkeken elérhető egy angol és egy magyar nyelvű kalkulátor a számoláshoz.
http://www.earthday.org/footprint-calculator
http://www.glia.hu/okolabnyom/index.php
Egy hasznos könyv a témában: Mathis Wackernagel - William E. Rees: Ökológiai lábnyomunk - Hogyan mérsékeljük az ember hatását a Földön? Föld Napja Alapítvány, 2001
Neked mennyi az ökológiai lábnyomod? Ha sok, akkor te magad hogyan tudnád csökkenteni?