Pedig itthon nem is kell igazán nagy „pakkot” összeállítani a hegymászáshoz. Akkor most tessenek elképzelni micsoda szeméthegyek lehetnek a nyolcezer métert is meghaladó hegyekben, ahová mindenféle köteleket, vasakat, oxigénpalackot, meg a jó ég tudja, hogy miket kell még kötelezően felcipelni. És bizony a „cuccok” jó része fenn is marad a hegyen, mert sok esetben a mászó örül, ha az életét menteni tudja azon az extrém magasságon, nem pedig a felszerelését. Megesik, hogy maga a mászó is az örökre ott hagyott „dolgok” listáját szaporítja.
Nézzük meg közelebbről, hogyan is néz ki ilyen szempontból a „világ teteje”, bolygónk legmagasabb csúcsa, a 8.848 méter (2010-es nepáli mérés szerint) magas Mount Everest (más néven Csomolungma).
Kereken 60 évvel ezelőtt, 1953. május 29-én jutott fel az első ember a csúcsra, az újzélandi Edmund Hillary személyében. A brit expedíció – melynek tagja volt - mai szemmel nézve döbbenetes létszámú volt, 400 főből állt! Már Hillary is bevallotta, hogy sok mindent a hegyen hagyott, ám azóta a helyzet jelentősen „fokozódott”. Az eltelt hat évtizedben ezrek indultak a csúcsot meghódítani, és bizony tonnaszám halmozták fel az üres oxigénpalackokat, sátrakat, edényeket, konzervdobozokat és sok más, feleslegessé vált eszközt. A laikusok nem is gondolnák, hogy a Föld egyik legnehezebben megközelíthető és ember által alig bejárt területe némely részén valóságos szemétdomb.
A Csomolungmát egyre kevésbé respektálják, pedig a veszély az évek alatt semmit se csökkent. Az optimálisan kedvező napon nem ritka, hogy egyszerre 200 hegymászó indul neki az útnak a kijelölt (és kötéllel ellátott) úton. Van, hogy egyetlen kötélbe húsz hegymászó kapaszkodik, amire a jégberögzítés nincs betervezve, ilyen terhelésnél bármikor kiszakadhat. Az alpinisták egymást nem tudják lehagyni, mert a kísérlet túl sok energiát emésztene fel. Az egymásra várás közben lefagyhatnak és elfogyhat az oxigénjük.
Számos szemételtakarító expedíció is indult időközben: a Saving Mount Everest nemzetközi csapata 2011-ben nem kevesebb, mint 8 tonna hulladéktól szabadította meg a hegyet, egy másik hulladékszedő expedíció 2012-ben - több mint nyolcezer méteres távon - 15 tonna hulladékot gyűjtött össze.
Kollát Gyula
Képek: flickr.com, artmandu.org, infoglaz.ru, pto.hu, theguardian.com, larena.it, huffingtonpost.com, pto.hu