Rendszertani besorolása
Puhatestűek – Mollusca törzse
Csigák – Gastropoda osztálya
Nyelesszeműek – Stylommatophora rendje
Éticsiga-félék – Helicidae családja
Legközelebbi rokonai (egy családba tartozó fajok): Helicella, Cepaea.
A csigaházról általában
A csigahéj vagy ház egy vagy ritkábban két darabból áll. A primitív csigák és a fejlettebb csigák házának szimmetriája eltérő. A legtöbb csigahéj jobbracsavarodó. A kanyarodás iránya anyai ágon öröklődik. Rendszertani, határozó bélyeg a ház nagysága, alakja, mintázata, (bordái, tüskéi), a kanyarulatok száma és tágulása. Egyes fajoknál a héj redukálódott vagy eltűnt, ilyenkor a héj maradványai, például apró mészszemcsék formájában a köpenybe ágyazódnak. A csigaházak fő alkotója a kalcium-karbonát (mész) és a conchyolin nevű fehérje. A ház kétrétegű, a köpenymirigyek termelik.
Mekkora az éti csiga?
Az éti csiga a legnagyobb méretű európai házas csigafaj. A kifejlett példányok házainak mérete átlagban 45 mm, de ettől lehet kisebb és nagyobb is (55 mm). A házas csigák teste egy fejből, egy lábból és a csigaházban lévő zárt zsigerzacskóból áll. Az egész testét képes a házba visszahúzni. Az éti csiga fején két pár tapogató található, a szemek a felső, visszahúzható tapogató csúcsán ülnek.
Hol élnek csigabarátaink?
Az éti csiga dél-, délkelet-európai eredetű, ma már egész Európában megtalálható. Észak-Európa egyes részeire és Angliába betelepítettek, ezekben az országokban nem őshonos faj. Az éti csigák szárazföldiek, de a meleg, nedvesebb élőhelyeket szeretik. A száraz időszakokban (forró nyár) és télen visszahúzódnak házaikba és meszes réteggel elzárják a szájadékot (epifragma), ez idő alatt az életfolyamataik lelassulnak. Tehát az éti csiga táli álmot alszik és 3-6 évig él.
Mit esznek és hogyan?
A szájüregében található reszelőnyelvével (radula), ami apró fogacskákkal borított, reszeli le a táplálékot. Növényevők. A csiga nem iszik, vízfelvételét az elfogyasztott táplálékból nyeri, és a testfelületén keresztül is vesz fel vizet.
Hogyan lesznek a kiscsigák?
A csigák hímnősek, ami azt jelenit, hogy hímnős ivarmirigyek vannak, ez egyetlen mirigy, amely mindkét ivarsejt termelését végzi. A spermiumok termelése folyamatos, csak a peterakás ideje alatt szünetel. Párzáskor a két csiga kicseréli a hímivarsejtjeit és a saját petesejtjeit megtermékenyíti. A párzási időszakuk májustól júliusig tart. A földbe ásott üregbe rakja le a megtermékenyített petéit, 40-70 darabot. A csigapeték gömb alakúak, átlátszóak, 6 mm átmérőjűek.
Az éti csiga, mint az a Ehető, leggyakrabban a francia étlapokon találkozhatunk vele. Csigafarmokon tenyésztik, mert az emberek nagy étvágya miatt, egyes területeken, kipusztulóban van. Magyarországon védett faj.
Felhasznált irodalom
Zootaxonóia, szerkesztette Papp László, 1997. A természet képekben, J. Toman, J. Felix, K. Hísek, Natura, 1981. Csigák és kagylók, S. Peter Dance, Magyar Könyvklub, 1994. Összehasonlító anatómiai praktikum, Zboray Géza.
Fotók: Szász Edina és Banga Szilvia