Veszprém számára örömteli, hogy a város levegője tiszta. Környezetvédelmi szempontból az is jó hír, hogy nincs túl nagy ipari szennyezés a városban. (Gazdasági szempontból ez már nem ilyen egyértelmű, de ebben a blogban csak a környezetvédelemmel foglalkozom.) Ugyancsak jó hír, hogy egyre több a frissen szigetelt panelház, amelyek így kevesebb energiát fogyasztanak. Sőt, a fűtőmű sem a legszennyezőbb anyaggal fűt. Az is örvendetes, hogy egyre több kerékpárút épül a városban és környékén, és minél többen közlekednek 2 keréken, annál keveseb az autós, annál tisztább a levegő. És végül, de nem utolsósorban újabb örömforrás, hogy a város és a megye illetékesei foglalkoznak azzal, hogyan lehetne szélerőművet telepíteni Veszprémbe.
De nem ilyen rózsaszín a kép. Még mindig sok a felújítatlan panelház, és a fűtőmű is fosszilis alapon működik (akkor is, ha a legkevésbé veszélyes fosszilis anyagot használják, a gázt). Lehetne több kerékpárút (még nem vagyunk összekötve minden szomszédos településsel), és le kellene szoktatni az embereket arról, hogy ha esik egy kis eső, akkor rögtön autóba ülnek. (Az esernyő olcsóbb is, mint az autó, így a környezetvédelem még anyagilag is megérné...) És a szélenergia használata is lassan terjed a városban, pedig jók az adottságaink...
A második cikkemet a városi hősziget jelenségéből kiindulva Veszprém éghajlatáról és a városon belüli időjárási jelenségekről (pl. hidegebb és melegebb helyekről, szélcsatornákról, stb.) írtam. Ennek kapcsán csak azt említeném meg, hogy a növényesítés (főleg a fasorok telepítése, és a közparkok fásítása) és a házak tájolása sokat számít a szél és a hőmérséklet szempontjából, és a házak szigetelésének minősége is nagyban befolyásolja az épületen belüli és épületen kívüli hőmérséletet is.
A harmadik cikkemben Veszprém vizeiről írtam. Csapadékról, felszíni és felszín alatti vizekről, patakokról, tavakról, karsztvízről, ivóvízről, szennyvízről, csatornázásról.
A legjobb az, hogy Veszprém vízrendszere a karsztvízre alapul. A felszíni vizek is karsztvízből erednek, és a felszín alatt is karsztvizek vannak. Miért jó hír ez? Mert a karsztos kőzetek alaposan megszűrik, megtisztítják a vizet, így a karsztvíz az egyik legtisztább vízféleség, a felszín alatti vizeink ivóvíz tisztaságúak, a belőlük nyert ivóvíz pedig magas ásványi anyag tartalma miatt egészséges, és hivatalosan is ásványvíz minőségű. További örömre ad okot, hogy a városban a szennyvíztisztítás is megfelelő, és néhány év szétválasztották a szennyvíz- és esővízcsatornát, ezzel tehermentesítve a szennyvíztisztítót. Természetvédelmi és víztisztasági szempontból is pozitív, hogy a felszíni vizeinkben megjelent az élet. Kisebb halakat, békákat, vízi növényeket és tőkés récéket is lehet látni pl. a Séd patakban.
A felszíni vizeink ugyan egyre tisztábbak, de sajnos még nem ivóvíz tisztaságúak. A mennyiségük ugyan megfelelő, és a minőségük is kielégítő, de messze nem tökéletes. És a csapadék mennyisége is nálunk a legkevesebb a környéken.
A negyedik cikkben a hulladékok problémáját jártam körbe. Hulladék sajnos mindig keletezik (főleg amióta az ember mesterségesen állít elő anyagokat, amelyekel a természet nem tud mit kezdeni), de felelős hulladékgazdálkodással kezelhető a probléma. Ezt a cikket eleve a pozitívumokal kezdtem és a negatívumokkal zártam, így csak röviden összefoglalom a leírtakat.
A szelektív gyűjtés a város nagy vívmánya, mi vezettük be elsőként az országban. A korszerű hulladék-feldolgozó üzem is sokat segít a város és a megye tisztán tartásában. Jó, hogy vannak szemétszedő aciók, amelyekben mindig sokan vesznek részt, és örömteli, hogy a város önkormányzata, a városi tulajdonú VKSz Zrt, és a város civil szervzetei együtt vesznek részt a felelős hulladékgazdálkodásban.
Az egyetlen negatívum ugyanaz, mint bárhol máshol az országban. Az emberi lustaság és felelőtlenség. Vajon mikor tanulják meg az emberek, hogy a hulladéknak nem a bokrok alján, hanem a szelektív gyűjtőben van a helye?
Ötödik cikkemben az energia volt a téma. Írtam fűtésről, elektromosságról, energiatakarékosságról és megújuló energiáról.
Pozitívum, mint már említettem, a panelházak szigetelése. De ugyanilyen jó irányba mutatnak az az egyéni fogyasztásmérők, és a villanyszámla évenkénti egyéni elszámolása is. Az energiatakarékos fényforrások terjedése is jót tesz a környezetnek. (Az "energiatakarékos izzó" kifejezés viszont helytelen, mert ezek a fényforások nem az izzó elvén működnek, nem fémszál izzása kelti bennük a fényt.) Annak is örülhetünk, hogy a város alkalmas a szél- és napenergia hasznosítására, és már történtek lépések ebben az irányban.
A fosszilis alapú fűtőművet már korábban említettem a negatívumok között, de vannak még más árnyoldalai is a város energiahelyzetének. Vannak még szigeteletlen panel (és családi) házak a városban, és még nem használjuk olyan mértékben a megújuló energiát, amennyire érdemes lenne.
A hatodik cikk a veszprémi zöldfelületeket mutatta be.
Környezeti szempontból kifejezetten jó, hogy más városokhoz képest sok zöld felület van, a kis virágoskertektől a közparkokon át az erdőig, és van néhány helyi védettségű természeti értékünk is. És persze nem csak növények élnek a város parkjaiban, hanem állatok is: rovarok, pókok, énekesmadarak, fakopáncs, sün, mókus, stb. Szintén jó hír a közterületek gondos virágosítása, és az, hogy a családi házak kertjeit szépen gondozzák a lakók, de sok lakótelepi házban is láthatunk virágos erkélyeket, vagy is virágágyásokat a házak előtt.
Nem túl jó viszont az, hogy a virágosítási versenyt megszüntette a város, és hogy a lakótelepi virágosításban nem látom az utánpótlást. Most a 65-80 év közti korosztály gondozza ezeket a kerteket, de mi lesz 20 év múlva?
A zöldfelületek témáját folytattam a Május 1. utcai fák kivágásáról szóló cikkemben is. Igaz, hogy a fák vörös levele egy letűnt ideológia terméke, de egy fasor akkor is fasor... És igaz, hogy ott volt a villanyvezeték fölöttük, de egyszerű visszavágással (nem tarvágással!) eddig is megoldották ezt, és a vezetéket is be lehet ásni a föld alá... Nem is voltak betegek ezek a fák, tehát még ez sem indolokta a kivágásukat. Ennek a cikkemnek a tartalmát (a fák kivágását) tehát én teljes mértékben a környezetre káros jelenségek közé sorolom. A környéken és a város más részein elvégzett faültetés viszont jó hír.
A legutóbbi, nyolcadik cikkem címében egy fontos kérdést tettem fel: Ki védi a környezetet? Erre válaszoltam a cikkben.
Jó hír, hogy a város önkormányzata, az önkormányzat saját cége (VKSz Zrt.), valamint több magáncég és civil szervezet is segít védeni a környezetet. A környezeti nevelés is fontos szerepet kap a városban az óvodától az egyetemig. Több fontos környezetvédelmi lépést is elsőként tettünk meg az országban, ilyen pl. a szelektív hulladékgyűjtés bevezetése, és az egyetemi környezetmérnök-képzés beindítása.
A lakosság környezettudatossága viszont elég vegyes képet mutat, még mindig nem törődnek eleget az emberek a környezetvédelemmel. Talán ez a legnagyobb probléma zöld szempontból a városban, hogy az emberek nagy többsége közömbös a környezetvédelmi kérdések iránt.
Összefoglalva: a város más magyar megyeszékhelyeknél zöldebb, viszonylag jól állunk levegőtisztaság, ivóvíz és zöld felületek terén, és sok mindenre büszkék lehetünk a hulladékgazdálkodásunkban és a környezeti nevelés terén is. Persze még nem idilli a helyzet, mindig vannak hiányosságok (pl. a megújuló energia kihasználása és az emberek környezettudatossága még fejlesztésre szorul), de a környezetvédelemért mindig, még ideális állapotok esetén is folyamatosan tenni kell. Gondozni a közparkokat és a virágoskerteket, etetni a madarakat, takarékoskodni a vízzel és az energiával, szelektíven gyűjteni a hulladékot, minél inkább autómentesen közlekedni: ezek azok a főbb rutinfeladatok, amelyeket folyamatosan el kell végezni, hogy a környezetünk mindig tiszta és élő legyen. A német környezetvédelem szintjét itt még nem értük el, de magyar viszonylatban azt hiszem, más városokhoz képest Veszprém nem áll rosszul zöldülés terén.
A sorozat eddigi részei: